Ez az eredeti cikk rövidített verziója, amelyet online közzétett Magyar kurír 2022. december 1 -jén.
2022. november 19 -én a New York -i Szent István magyar katolikus közösség ünnepelte 120. évfordulóját Szent Erzsébet ünnepnapján. Iván Csete, az egyetlen magyar katolikus pap, New York államban, és Balogh Lászlóban, a New Jersey -i Passaic -i magyar katolikus papnak, a New Jersey -i magyar katolikus papnak a klasszikus zenei programot tartották, amelyet egy családi délután tartott a Szent József -templom alagsorában, amely az elmúlt néhány évre otthont adott a közösségnek. A rendezvény után beszéltem Róbert Winerrel, a magyar katolikus közösség laikus tanácsának elnökével, a múltról, jelenről és a közösség várható jövőjéről.
***
Körülbelül 120–130 ember vett részt az ünnepi mise -ban, amely a New York -i becslések szerint 50 000 magyar származású emberhez képest elriasztja – még a magyar katolikus közösség viharos történetét is figyelembe véve, amelynek sorsát úgy látta, hogy a gyülekezetük bezárásával lezárták, hogy az eseményt nem optimalizálják, és továbbra is adják a reményt, és továbbra is adnak, és továbbra is adnak, és továbbra is adnak, és továbbra is adnak, és továbbra is adnak, és továbbra is adnak, és továbbra is adják, és fogják, hogy a Lakó Tanács elnöke, és a Lays Count elõtt folytatják, és a Lakó Tanács elnökét, és a Lakó Tanácsának elnökét, és továbbra is meg akarják tartani, és a Lakó Tanács elnöke, és a Lakó Tanács elnöke, és a Lakó Tanács elnöke, és a The Will Forwary, és Kérd meg újra magyar templomukat, vagy hogy visszaszerezzék az egykori épületet. Szintén vágyakoznak a saját magyar papukra is, mivel Csete Iván atya és Laci Balogh atya, aki a mise társát fogadta, jelenleg minden héten felváltva ingáznak New Yorkba a saját templomaikból és plébániákból.
120 éves történelem
Mielőtt belemerülne a jelenlegi helyzet elemzésébe, érdemes megismerkedni a magyar jelenlét legfontosabb mérföldköveivel New Yorkban, különös tekintettel a Szent István katolikus közösségére, amelyet Fr. Iván Csete és Róbert Winer örömmel foglalták össze nekem.
A tömeges magyar bevándorlás Amerikába a 19. század második felében kezdődött, New York pedig az első megálló az új bevándorlók számára. Sokan továbbmentek, míg mások itt telepedtek le. Az új létezés felépítésének napi küzdelmei közepette a bevándorlók magyar közösségeket kerestek, és ahol senki sem létezett, ők szervezték őket – gyakran az egyházak körül. A gyülekezetek növekedésével a saját istentiszteleti helyük szükségessége kialakult. Ez volt a helyzet a New York -i magyarokkal is, amelyek két református, egy római katolikus, egy görög katolikus és egy baptista egyház megalapításához vezetnek, mindegyik egymás utcáján belül, az akkoriban a „magyar környéken”, a manhattani felső keleti oldalának Yorkville -i szakaszában. Ma ezek az egyházak továbbra is léteznek, kivéve a Szent István Római Katolikus Egyházat, amelyet 2015 -ben bezártak, az Egyesült Államok számos más katolikus egyházával együtt
Különösen ezt a gyülekezetet illeti, az első magyar katolikus misát New York -ban 1892. augusztus 7 -én tartották a Szent Erzsébet -templomban, míg a Szent István katolikus plébániatemplomot 1902. augusztus 2 -án hivatalosan regisztrálták. 1927. augusztus 20 -án az új egyház és iskola alapkövetét megáldották és a Kelet 82nd utcán. Az új magyar egyházat és iskolát az úgynevezett „öreg amerikaiak” generációja alapította, akik a 20. század elején vándoroltak, míg a magyar katolikus közösséget a II. Világháborúból és az 1956-os magyar forradalom és a szabadságharc politikai menekültei erősítették. Az első felvonulás a Szent István emlékével 1968. augusztus 18 -án került sor.
A templom utolsó vasárnapi miséjét 2015. augusztus 30 -án tartották. Ebben az évben az egyházmegyei rendelet egyesítette a magyar plébániat a szomszédos szlovák Szent Erzsébet plébániatemplommal a német Szent Monica -templom alatt, feloldva mind a magyar, mind a szlovák egyházak független műveletét. A magyar templom bezárása annyira váratlan volt, hogy a közösség nem tudott megmenteni az épületből ingatható tárgyakat, kivéve a Szent István szoborot. Az eredetileg a bécsi pázmánum bejáratánál helyezkedett el.
A bezárás után ezt a magyar katolikus közösséget kezdetben megengedték, hogy vasárnapi tömegeket tartson a Szent Monica templomban. Rezidens pap barátságtalan hozzáállása miatt azonban a magyarok többsége végül a közeli Szent József -templomba költözött, ahol Ramsey Boniface atya üdvözölte őket. A Szent István magyar templomot amerikai katolikus iskolává alakították, és a magyar templomok már nem engedélyezettek az épület belsejében. 2018 -ban a augusztus 20 -i Szent István napi ünnepséget rendõrségi engedély kérésére tartották, hogy összegyûltek, énekeljenek és imádkozzanak a zárt egyház előtt.
„A magyarországi ateista elnyomás fél évszázadában a szabad világ magyar egyházai a magyar kereszténység utolsó bástyái lettek”
Fr. Csete Iván összefoglalta a helyzetet: ”A magyarországi ateista elnyomás fél évszázad alatt a szabad világ magyar egyházai a magyar kereszténység utolsó bástyái lettek. A kommunizmus bukásával és a vallási szabadság helyreállításával ezek az egyházi közösségek fenntartották szerepüket a magyarországi magyar keresztény kultúrának és hagyományainak megőrzésében és ápolásában. A szerencsétlen bezárás után a Yorkville -i nagy német egyház a magyar katolikusok szellemi otthonává vált New Yorkban. A Mindenható Grant, hogy sok szép, nemes és áldott dolog történjen a jövőben Isten ebben a házában.„
A jelen: Egyedül, az egyik elveszik
Róbert Winer, a Nagyvárad (Oradea, Románia) őslakosa, 40 éve New Yorkban él. Elmagyarázta, hogy Amerikában az egyházakat mindig nagy közösségi csarnokokkal építették, általában egy konyhát is. Ez biztosította, hogy a közösségek mindent tartalmaznak, amire szükségük van a működéshez és a növekedéshez. Idézte Liviu Rebreanu -t, az oldott román írót (Románia), aki eredetileg magyar nyelven írt, hogy kifejezze véleményének fontosságát: „Csak egy szervezett közösségré válik kreatív erőm, kedves barátom! Egyedül egy személy elveszik, míg egy közösségben minden erőfeszítés megtalálja a helyét, és együttesen hozzájárulnak az egyes személyek emelkedéséhez. Az összes közösség kollektív erőfeszítései közelebb hozzák az emberiséget Istenhez.
Több mint egy évszázadig a New York -i magyar katolikusok nagy közösséggé alakultak és nőttek fel. Hitük egyesült magyar bevándorlók, egy olyan társadalmi csoportot alakítva, amely New York -ban és annak környezetét ölelte fel – a felekezetetől és később is, még az etnikai hovatartozástól vagy az állampolgárságtól függetlenül. Sok ember itt talált spirituális békét; Kapcsolatokat építettek, találkoztak házastársaikkal és megkapták a szentségeket. Néhányuk számára egész életüket ehhez az egyházhoz és a közösséghez kötötték. Néhányan még azt is kifejezték, hogy ott temették el – olyasmi, ami 2015 óta már nem volt lehetséges.
Nehéz egy közösség építése ilyen körülmények között – ismerte el Winer. Megjegyezte, hogy mintegy 30 ember vesz részt a mise vasárnap; Néhányan általában nem magyar templomokon vesznek részt otthonukhoz közelebb, mások még vasárnap is. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a közösség fontosságának magyarázata a fiatalok számára. Sokan azt kérdezik, hogy mit kínál nekik az egyház, és miért fontos, hogy gyermekeik megismerjék Petőfi -t (az egyik leghíresebb magyar költő), mivel ezek még mindig képesek lesznek ezen ismeretek nélkül dolgozni. Winer elmagyarázta: „Sok amerikai ugyanúgy gondolkodik: nem számít, mit csinál valaki, mondja vagy hisz – mi végül számít, hogy tudok -e kenyeret tenni az asztalra éjjel. Ha nem tudom, senki más nem fogja – nem a szomszédom, nem az állam. Ez egy nagyon praktikus, mégis individualista gondolkodásmód.
„A közösség fontosságának magyarázata a fiatalok számára döntő jelentőségű”
Ami az egyház bezárását illeti, Winer úgy véli, hogy sokan még mindig nem értik meg teljesen, mi történt, vagy megérti annak következményeit. Keserűen megjegyzi, hogy a magyar katolikusok véleményét és szándékait nem vették figyelembe a saját érsekségükben. „Minden, amit a magyarok 100 év alatt felhalmoztak, elveszett – csak két szobrot mentettek meg. New York -ban vagy akár Amerikában már nincsenek magyar katolikusok – csak a katolikusok, akik véletlenül magyarak, és ez óriási különbség … „Véleménye szerint a magyar mise önmagában nem elég; A templom sokkal többet jelent: a katekizmus, a betegek, lelkipásztori gondozás, az aktív kapcsolatok más szervezetekkel való látogatása és egy élénk közösség – más szavakkal, egy olyan működő rendszert, amelyet a pap és a gyülekezet együtt tart.
Még mindig létezik számos magyar közösségi intézmény – a Hungarian Scout csapatok, a magyar hétvégi iskola és egy magyar ház New York -ban -, amelyek tagjainak a templomba is eljutniuk kell, és a papnak nemcsak személyesen, hanem az egyházat képviselő, hanem a hit sugárzását is. Sajnos a bezárás után mind a cserkészek, mind a magyar iskola teljesen leválasztották a templomot; Sem a cserkész vezetők, sem az iskolai tanárok nem vesznek részt rendszeresen a templomban, tehát a gyermekek számára nincs személyes példa. A korábbi konzul tábornok, Ferenc Kumin, rendszeresen jött a családjával, és gyermekei itt is oltárfiúként szolgáltak. „Sokan nem is akarják elismerni, hogy minél kisebb leszünk, annál nagyobb a veszély, amellyel szembesülünk. Évek óta béreltük ezt a csarnokot szombaton, 15:00 és 16:00 között a mise után, de ha egy ideig nem béreljük, akkor lehet, hogy nem tudjuk megtenni a következő évben, mert valaki más elviszi. Amikor a templom bezáródott, senki sem volt megfelelő képviseletben: már nem volt saját magyar papunk, és a laikus bizottság vezetője nem harcolt elég keményen értünk. Amit az Erdélyben megtanultam, az az, hogy meg kell tanulnia, hogyan kell magát kedvelni – nem a hízelgés értelmében, hanem a diplomácia és az együttműködés révén. Manapság nem hallod ilyen dolgokat; Ez nem jó szlogen a fiatalok számára, mivel az egyéni érdekek most felülbírálják a közösségi aggályokat. Egy másik dolog, amelyet sokan – mind fiatal, mind idős – tartsa meg, hogy manapság hangsúlyozza az igazság. De az számít, hogy nem az, hogy ki a helyes, hanem az, amit valójában az asztalhoz vezet. Ezt a gyakorlatot az amerikaiaktól tanultam. Ha nem érti a másik embert, menjen egy másik irányba, de ne sértse meg. A magyarokat azonban folyamatosan sértik. Sőt, a magyarok körében a származási hely is jelentős szerepet játszik – meghatározza, hogyan gondolkodnak a közösségről,– Zárta az elnököt.
További információ a diaszpóra interjúkat:
A bejegyzés a legutóbbi pillanatban – a Róbert Winerrel folytatott beszélgetés először jelent meg a magyar konzervatívon.
