Szijjártó Péter volt magyar külügyminiszter július 15-én, szerdán bejelentette, hogy benyújtotta lemondását az Országgyűlésnek, miután elvállalta a BYD kínai elektromos járműgyártó cég vezető tisztségét.
Szijjártó elmondta, hogy inkább a BYD nemzetközi vezetéséhez csatlakozik, mint a magyarországi leányvállalatához, mint a cégcsoport külkapcsolataiért és új üzletfejlesztéséért felelős ügyvezető. A kinevezést a világgazdaság egyik meghatározó vállalatának „nagy presztízsű ajánlatának” minősítette.
„A BYD az elmúlt 20 év egyik legnagyobb sikertörténete az autóiparban. Mától a cégcsoport külkapcsolataiért és új üzletágak fejlesztéséért felelős ügyvezetőként folytatom munkámat” – írta a Facebookon.
Az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a képviselői mandátum akkor ér véget, ha a házelnökhöz benyújtott írásbeli lemondását nem kell elfogadni. A Fidesz nem nevezte meg a helyettesét, és várhatóan július 21-én tárgyal a megüresedett listás helyről.
Szijjártó 2002 óta volt országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Orbán Viktor volt miniszterelnök szóvivője, 2012-től pedig külügyi és külgazdasági államtitkár. 2014 szeptemberétől az Orbán-kormány 2026 májusában történő távozásáig külügyminiszterként dolgozott, majd képviselő maradt, de ritkán vett részt a parlamenti szavazásokon.
Szijjártó külügyminiszterként az orbáni „keleti nyitás” vezető építésze, a kínai gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésének, valamint a kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok ellenzésének előmozdítója volt. Egyik korábbi interjújában elmondta, hogy Magyarország sikeres pályázata a BYD szegedi üzemére 224 tárgyalási kört követett.
A gyár, a BYD első európai személygépkocsi-gyára, várhatóan 2026 negyedik negyedévében kezdi meg a termelést. A társaság emellett európai központot és kutatás-fejlesztési központot hoz létre Budapesten, valamint elektromos buszgyárat üzemeltet Komáromban. A budapesti projektre 20 milliárd forintot ígért a volt kormány; a szegedi üzem ösztönzői továbbra sem ismertek.
Magyar Péter miniszterelnök a bejelentésre reagálva azzal vádolta Szijjártót, hogy „hosszú ideig képviselte a külföldi érdekeket”, és korábban lobbizott a BYD jelentős állami támogatásáért. A kinevezés jelentős felháborodást váltott ki a volt külügyminiszter kritikusaiban, akik azt állították, hogy az új pozíció jutalom a kínai érdekek magyarországi és EU-s érvényesítéséért Szijjártó hivatalában.
Szijjártó lemondásával 24 éves politikai karrierje véget ért. Utolsó fejezetére azonban valószínűleg nem fog úgy emlékezni, mint valami kellemesre. Az április 12-i szavazáshoz vezető választási kampányban a nyomozók azzal vádolták Szijjártót, hogy rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az uniós megbeszélésekről, kiszivárogtatott felvételeket mutatott be a két régi kolléga beszélgetéseiről, amelyek az Ukrajnával és az orosz szankciókkal kapcsolatos európai döntéshozatalhoz kapcsolódnak. Az egyik felvétel azt sugallta, hogy Szijjártó tanácsot kért Lavrovtól, hogy Magyarország milyen alapon vétózhatja meg egyes orosz személyek uniós szankciólistára való felvételét.
Szijjártó tagadta a bizalmas információk helytelen megosztását, álhírnek nevezte a vádakat, és szerinte az EU-találkozók előtti és utáni kapcsolattartás a diplomácia normális része.
Új Szijjártó–Lavrov szivárog üzemanyag feszültség napokkal a magyarországi választások előtt /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i