A Greenpeace szerint a magyarországi akkumulátorgyárak és NMP-feldolgozó üzemek közelében gyűjtött mintákban nem találtak a hatósági határértéket meghaladó szennyeződést. A szervezet közleménye szerint tíz olyan Gödön, Komáromban és Sóskúton gyűjtött mintát vizsgált meg, amelyeket antimon, arzén, kobalt, lítium, nikkel és NMP szempontjából elemeztek; mindegyik olyan szint alatt volt, amely kockázatot jelenthet az emberi egészségre.
A Greenpeace által napokkal a választás után közzétett eredmények ellentmondanak azoknak az állításoknak, amelyek az ellenzék Orbán Viktor Fidesz–KDNP elleni kampányában központi szerepet kaptak. 2026. február elején több portál is közzétett olyan jelentéseket, amelyek szerint a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárban a dolgozók mérgező és rákkeltő anyagoknak voltak kitéve, esetenként messze a törvényi határértékeket meghaladó mértékben.
A jelentések azzal érveltek, hogy nehézfém- és NMP-kibocsátás a létesítményből származik, és azt állították, hogy a hatóságok előzetesen ismerték ezeket a kockázatokat, de jóváhagyták a beruházást. A kiszivárgott jelentések azt is állították, hogy a kormány tudott a „rendszerszintű biztonsági hibákról” és „mérgezésekről”, de engedélyezte a termelés folytatását. Az Orbán-kormányt azzal vádolták, hogy a gazdasági és befektetési érdekeket helyezi előtérbe a közegészségügynél.
A vádak teljes politikai botrányt robbantottak ki, amelyet a Tisza-pártiak és Magyar Péter sikeresen kamatoztattak az április 12-i választások előtti kampány utolsó szakaszában. Magyar Gödöt úgy fogalmazta meg, mint a „multinacionális vállalatokat védő rendszer” bizonyítékát a magyar állampolgárokkal szemben, és a botrányt a rendszerszintű korrupcióval és kormányzási kudarcokkal kapcsolatos, a választók körében visszhangot keltő szélesebb körű vádakkal hozta összefüggésbe.
„A vádak teljes politikai botrányt robbantottak ki, amelyet a Tisza-párt és Magyar Péter sikeresen kihasznált”
Magyarország az elmúlt években egyre inkább az autóipar zöld átállásához kapcsolódó beruházások központjává vált, több keleti befektető, köztük Kína és Dél-Korea több milliárd eurós gyárat hozott az országba. Ezek az üzemek a kormány akkumulátoriparosítási stratégiájának részét képezik, amelynek keretében Magyarország Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyártójává vált.
Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök a gödi botrány idején kijelentette: hamisak és politikai indíttatásúak a törvényes határértéket meghaladó környezetszennyezésről szóló állítások, amely válasz az üggyel kapcsolatos kormány kommunikációs stratégiájában központi szerepet kapott.
Annak ellenére, hogy a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos állításokat nem támasztották alá szilárd bizonyítékok, országszerte tiltakozások sora alakult ki, mind az akkumulátor-iparosítási stratégia által közvetlenül érintett területeken, mind Budapesten. A februári budapesti nagygyűlést – ironikus módon – a Greenpeace szervezte, többek között civil szervezetek.
Szijjártó Péternek azonnal el kell hagynia posztját! Orbán Viktor külgazdasági és külügyminisztere teljes mértékben tisztában volt a mérgezésekkel és a környezetszennyezéssel @SAMSUNG_SDI gödi gyár. Személyesen lobbizott azért, hogy az üzem működését ne függesszék fel, annak ellenére, hogy… https://t.co/uDTOIR2mPD
— Magyar Péter (Ne féljetek) (@magyarpeterMP) 2026. február 9
A Tisza-pártiak és Magyar Péter napirenden tartották a kérdést, és országos petíciót indítottak, amely szerint „elfogadhatatlan, hogy egy multinacionális vállalat gazdasági érdekei elsőbbséget élvezzenek a magyarok egészségével szemben”. A beadványban Magyar azonnali, független hatósági vizsgálatot szorgalmaz az ügyben, a szennyező gyárakkal kapcsolatos kormányzati jelentések és hatósági vizsgálati eredmények tartalmának nyilvánosságra hozatalát, valamint a jogilag és politikailag felelős pártok azonosítását.
A Tisza-párt fölényesen nyerte meg a választást, 141 mandátumot szerzett a 199 fős parlamentben, és olyan mértékű alkotmányos szupertöbbséget szerzett, amelyre Magyarország posztkommunista történelmében nem volt példa.
A Greenpeace április 16-án, négy nappal a választások után tette közzé vizsgálatának eredményét.
The post A Greenpeace nem talált mérgező szennyezést a magyarországi akkumulátortelepeken appeared first on Magyar Konzervatív.
