Mi lesz a magyarországi konzervatív média sorsa?

Az április 12-i magyarországi választások eredménye számos jobboldali médium finanszírozását érintette az országban. A további lépések megvitatására a Magyar Egység Mozgalom június 25-én, csütörtökön rendezvényt szervezett a budapesti Scruton Café VP-ben.

Elsőként Litkei Máté, a Magyar Összefogás Mozgalom elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Az 1848-as forradalom magyar hősét, Kossuth Lajost idézve kezdte, aki azt mondta: „Vegyél el tőlünk mindent, csak adj szabad sajtót.” Litkei úr elmondta a jelenlévőknek, hogy ez a nyilatkozat ma is aktuális, hiszen a sajtónak jogában áll befolyásolni a közvéleményt, eldönteni, mely kérdések fontosak, és melyek azok, amelyek háttérben maradnak.

Hozzátette: bár sok jogos bírálat érheti az előző Fidesz-kormányt, fontos tudomásul venni, hogy az egész hivatali ideje alatt erős ellenzéki média működött. Litkei úr érvelt, hogy az ellenzéki sajtóorgánumok ellen tett minden intézkedés hiba volt.

A felszólaló kijelentette azt is, hogy az előző kormány jobboldali médiavállalatainak üzleti modelljei ebben a kormányzásban nem működnek, és a cégeknek mozgósítaniuk kell a közönségüket a támogatásért. „Most egymásra vagyunk utalva” – mondta a jelenlévőknek.

Litkei úr nyitóbeszéde után egy testület gyűlt össze a színpadon, hogy tovább tárja a témát. Ez szerepelt Bohár Dániel riporter, Kohán Mátyás külügyi újságíró Mandinerfőszerkesztője Magyar Jelen Horváth Tamás, és a főszerkesztő Köztér Kurucz Dániel. Őry Mariann, újságíró a Demokrataa moderátor szerepét töltötte be.

Bohár úr azzal kezdte, hogy méltatta, hogy a rendezvényen a nyári hőség ellenére is teltház volt. Tréfásan Magyar miniszterelnököt rótta fel a kánikula miatt, gúnyolódva az ellenzéki média hozzáállásán az Orbán-kormány alatt. Komolyabb hangon elismerte, hogy senki sem a színpadon – köztük ő maga – és a tágabb értelemben vett magyar jobboldali médiában sem látta előre Magyar miniszterelnök Tisza-pártjának elsöprő győzelmét az áprilisi választáson.

Az elmúlt két és fél hónap azonban megtanította rá, hogy minden helyzetben meglátja a lehetőséget. Élvezi például az általa mostanában készített tartalmakat, ahol a budapesti Parlament épületébe látogat, hogy videókat készítsen magáról, amint a tiszai „politikus gyakornokokat” faggatja.

Kohán úr kijelentette, hogy a magyar jobboldali médiában „hitelességi válság” van a 2026-os országgyűlési választásra adott nagyrészt pontatlan előrejelzések miatt. Véleménye szerint ez arra készteti a hallgatóságot, hogy vajon a szakértők szándékosan hazudtak-e nekik, vagy valóban tévedtek az előrejelzéseikben. Hozzátette: ez komoly probléma, hiszen az újságíró szakmai értéke abból fakad, hogy az emberek elhiszik, hogy őszinték és ismerik azokat a témákat, amelyekről tudósít.

Így – folytatta az előadó – a magyarországi konzervatív médiának két problémája van: az egyik a hitelesség, a másik a finanszírozás. Kohán úr azzal érvel, hogy előbb az előbbit kellene megjavítani, ami aztán az utóbbit is segít. A finanszírozás kérdésében azt is leszögezte, a konzervatív médiaszférában a legtöbben megértették, hogy a korábbi finanszírozási modell Orbán kormánya alatt amúgy sem volt fenntartható.

Horváth úr rámutatott, hogy a kreativitással és valódi meggyőződéssel rendelkező jobboldali tartalomkészítők még az április 12-i választások után is széles körben elterjedhetnek a közösségi médiában. Hangsúlyozta a konzervatív platformokon való vita lehetővé tételének fontosságát is, és kijelentette, hogy a tiszai jobboldali szavazók kezdik belátni, hogy a párt „az SZDSZ reinkarnálódott”, utalva a 2000-es évek mára megszűnt magyar szociálliberális politikai pártjára.

Kurucz úgy vélte, hogy a felelősségvállalás a konzervatív politikusok és médiaszereplők legfontosabb feladata jelenleg Magyarországon. „A fideszesek közül sokan „analóg óra” a digitális korban” – tette hozzá kritikájában. Majd kijelentette, hogy az újságíró legfontosabb kötelessége a nyilvánosság tájékoztatása, még akkor is, ha le akarják szorítani.

Bohár felhívta a figyelmet arra, hogy utólag nehéz komolyan venni az előző kormányzat alatti ellenzéki médiának az elfogultsággal és az objektivitás hiányával kapcsolatos vádakat, hiszen most, ahogy fogalmazott, „az RTL híradójának fele a Tisza-kormányban van”. Az RTL egyike annak a két nagy magyarországi kereskedelmi tévének, amelynek hírműsora erősen kritizálta Orbán miniszterelnököt és a Fideszt. Példaként hozta fel Szondi Vandát, az RTL egykori műsorvezetőjét, aki ma a PM Magyar kormányának helyettes államtitkára.

Kohán hozzátette, hogy amit a baloldali média kormánypropagandának minősített Orbán miniszterelnöksége alatt, az valójában „politikailag párhuzamos média”, ami a politikailag polarizált országokban bevett szokás – magyarázta, például Németországban. Elmondta, hogy ilyen pártos média nem csak azokban az országokban létezik, ahol a nemzeti támogatottság nagyon szegmentált sok párt között.

The post Mi lesz a magyarországi konzervatív média sorsa? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.