Magyarország még idén benyújtja azt a felülvizsgált középtávú költségvetési keretet, amely felvázolja az ország útját az euróbevezetési kritériumok teljesítése felé – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kármán a Magyar Péter miniszterelnökkel és Kyriakos Pierrakakis eurócsoport elnökével folytatott megbeszélést követően beszélt, ahol a résztvevők megvitatták az európai uniós források felszabadításának előrehaladását és a források teljes magyarországi felhasználásához szükséges további lépéseket.
A miniszter szerint a megbeszéléseken szó esett az euróövezeti csatlakozás felé vezető út legfontosabb mérföldköveiről és kihívásairól, az Európai Bankunióban való önkéntes részvétel lehetőségéről, valamint az európai versenyképességet erősítő intézkedésekről is, különös tekintettel a kontinens tőkepiacainak fejlesztésére.
Kármán a sikeres fiskális reform példájaként Görögországot emelte ki, megjegyezve, hogy most először várhatóan már nem lesz az Európai Unió legeladósodottabb tagállama. Elmondta, hogy Görögország felhagyott az adósságválsághoz hozzájáruló fenntarthatatlan fiskális politikával, és a költségvetési fegyelem példájává vált.
A miniszter eredményesnek minősítette a megbeszéléseket, és elmondta, Magyar Péter miniszterelnök ismertette a kormány gazdasági prioritásait, így a növekedés újraindítását, a felelős költségvetési gazdálkodást és a kiszámítható üzleti környezet megteremtését.
Kármán azt is megerősítette, hogy Magyarország felülvizsgált Recovery and Resilience Facility (RRF) tervét nemrégiben hagyta jóvá az Európai Bizottság. Az utolsó lépés az EU pénzügyminiszterei általi jóváhagyás az Ecofin Tanács július 10-re tervezett ülésén.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy Európának mélyebb és integráltabb tőkepiacokra van szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon az Egyesült Államokkal szemben. Elmondta, hogy a piaci alapú finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés továbbra is hátrányt jelent a kis- és középvállalkozások számára az olyan országokban, mint Magyarország, ahol a vállalkozások még mindig nagymértékben támaszkodnak a banki hitelezésre.
Hozzátette: az erősebb európai tőkepiacok a befektetési lehetőségek szélesebb skáláját is biztosítanák a megtakarítóknak, csökkentve a készpénzállomány és a nem kamatozó betétek nagy volumenét, miközben javítják a hosszú távú hozamokat.
Kérdésekre válaszolva Kármán elmondta, hogy a végéhez közeledik az ország örökös költségvetési helyzetének átfogó kormányzati felülvizsgálata. Az aktualizált és reális feltételezéseken alapuló 2026. évi felülvizsgált költségvetés várhatóan augusztus végére kerül a parlament elé, a 2027-es költségvetés munkálatai pedig már folyamatban vannak, a tervezetet októberre tervezik.
Elismerte, hogy a maastrichti fiskális kritériumok teljesítése – különösen a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság fenntartható pályára állítása – lenne a legnehezebb követelmény az euró bevezetéséhez. Amint ezek a célok megvalósulnak – mondta –, a fennmaradó konvergenciakritériumok is lényegesen könnyebben teljesíthetők lesznek.
Kármán hozzátette, nem kell siettetni Magyarország belépését az árfolyam-mechanizmus II-be (ERM II), az euróbevezetést megelőző kétéves kötelező árfolyamrendszerbe, és minden döntést a Magyar Nemzeti Bankkal közösen hozzák meg.
„Bulgária közelmúltbeli csatlakozása az euróövezethez… megmutatta, hogy az euró továbbra is erős, mint a világ második legfontosabb nemzetközi valutája”
Kyriakos Pierrakakis, az eurócsoport elnöke elmondta, hogy a találkozón Európa gazdasági kilátásairól, versenyképességéről, energiabiztonságáról és a pénzügyi piaci integrációról volt szó. Úgy fogalmazott, Magyarország történelmi változáson megy keresztül, amely közelebb helyezi az országot az európai döntéshozatal középpontjába.
Pierrakakis üdvözölte Magyarország azon törekvését, hogy elmélyítse pénzügyi és monetáris integrációját az európai rendszerrel, és azzal érvelt, hogy a szorosabb integráció erősíti a gazdasági stabilitást, a rugalmasságot és a hosszú távú biztonságot.
Megjegyezte, hogy Bulgária közelmúltbeli, az euróövezethez való csatlakozása, Horvátország korábbi csatlakozását követően, azt mutatja, hogy az euró továbbra is erős, mint a világ második legfontosabb nemzetközi valutája az amerikai dollár után.
Az eurócsoport elnöke hangsúlyozta, hogy az eurózónához való csatlakozás olyan szabályokon alapuló folyamat, amelyhez szigorú konvergenciakritériumok teljesítése szükséges, beleértve az inflációhoz, kamatokhoz, árfolyam-stabilitáshoz és államháztartáshoz kapcsolódó célokat. Arra biztatta a magyar hatóságokat, hogy folytassák a körültekintő gazdaságpolitikák és intézményi reformok végrehajtását, különösen a fellendülési és ellenállóképességi eszközhöz kapcsolódókat, mondván, hogy ezek erősítik a befektetői bizalmat és a gazdasági stabilitást.
Pierrakakis megerősítette, hogy az eurócsoport támogatja Magyarország azon erőfeszítéseit, hogy teljesítse a szükséges mérföldköveket, és bízott abban, hogy az ország előrelépést tud tenni az euró esetleges bevezetése felé.
Magyarország tervezett euróbevezetése pozitív jelzés a hitelminősítő intézetek számára /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i