Miközben a Save Europe Act, az európai polgári kezdeményezés, amely azt követeli, hogy a politikai elit állítsa le a „pótvándorlást”, biztosítsa Európa határait, védje az európai nemzetek etnokulturális identitását, és indítsa el a remigrációt, mint EU-szerte érvényes politikát, folyamatosan halad a következő, 500 000 aláírást számláló mérföldkő felé, néhány érdekes kezdeményezés a leginkább támogató országok.
Az Eva Vlaardingerbroek holland jobboldali politikai kommentátor által június elején indított petíció a cikk írásakor több mint 369 000 aláírást gyűjtött össze, így az egyik leggyorsabban növekvő európai polgári kezdeményezés az elmúlt években.
Az országok bontása olyan földrajzi mintát tár fel, amely túlmutat az egyszerű migrációs statisztikákon. Abszolút számokban tekintve Hollandia messze a legerősebb támogatója a kezdeményezésnek, több mint 62 000 aláírással. Németország következik 41 448 aláírással, megelőzve Olaszországot (35 942), Spanyolországot (29 078), Franciaországot (24 129), az Egyesült Királyságot (23 496) és Magyarországot (20 083).
A holland dominancia aligha meglepő. A kezdeményezést egy holland aktivista indította el, és a holland konzervatív és bevándorlásellenes hálózatok széles körben népszerűsítették. Németország erős szereplése tükrözi központi szerepét az európai migrációs vitában 2015 óta, miközben Olaszország és Spanyolország továbbra is a mediterrán migrációs útvonalak élvonalában áll. Franciaország és az Egyesült Királyság szintén előkelő helyet foglal el, mivel a migrációs és integrációs kérdések továbbra is előtérbe kerülnek a nemzeti politikában. Az adatok összhangban vannak a bevándorlásellenes pártok későbbi felemelkedésével is az érintett országokban.
A kép azonban jelentősen megváltozik, ha figyelembe vesszük a népesség méretét.
Az egy főre vetített alapon Hollandia továbbra is egyértelmű vezető helyen áll, nagyjából 3400 aláírással egymillió lakosra vetítve. Szlovákia a második, Magyarország a harmadik helyen áll. Írország, Belgium és Svédország szintén erősen teljesít a népességükhöz képest, míg Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelentősen lejjebb esik, ha jóval nagyobb népességüket is figyelembe vesszük.
„Magyarország helyzete azért különösen figyelemre méltó, mert egyszerre mindkét rangsorban az élmezőny közelében szerepel”
Magyarország helyzete azért különösen figyelemreméltó, mert egyszerre szerepel mindkét rangsorban az élmezőny közelében. Míg számos ország teljesít jól akár abszolút számokban, akár egy főre vetítve, Magyarország azon kevesek egyike, amely mindkettőben kiemelkedő. Annak ellenére, hogy lakossága kevesebb, mint tízmillió fő, összességében a hetedik helyen áll, ugyanakkor a népességszámhoz képest a legerősebb támogatók közé tartozik.
Ez az egyedülálló helyzet tükrözi azt a központi szerepet, amelyet a migráció az elmúlt évtizedben játszott a magyar politikában. Orbán Viktor volt miniszterelnök a 2015-ös migrációs válság óta a magyar bel- és külpolitika egyik meghatározó pillérévé tette az illegális migráció elleni küzdelmet. A határvédelem, a kötelező áttelepítési kvóták ellenzése és a brüsszeli migrációs politikák kritikája a kormányzati kommunikáció és a választási kampányok visszatérő témái lettek.
Orbán maga is nyilvánosan támogatta a Mentsétek meg Európát törvényt röviddel annak elindítása után, ezzel is hozzájárulva a kezdeményezés ismertségének növeléséhez a magyar választók körében.
A magyar társadalom határozott, kemény álláspontját a migrációval kapcsolatban a Magyar Péter miniszterelnök vezette új kormány alatti migrációs politika ritka folytonossága is tükrözi.
Magyar többször is vállalta, hogy fenntartja a déli határkerítést, elutasítja a kötelező áthelyezési terveket, ellenzi az illegális migrációt, és megőrzi Magyarország szigorú határvédelmi rendszerét. A kormány a közelmúltban bejelentette, hogy nem nyújt be nemzeti végrehajtási tervet az uniós migrációs paktumhoz, és a jelenlegi formájában elutasítja a keretet, tükrözve az Orbán által a kérdésben korábban alkalmazott megközelítést.
Jogvédő szervezetek a közelmúltban bírálták Magyart és több Tisza-párti politikust, amiért a Fidesz által korábban alkalmazotthoz hasonló „kirekesztő retorikát” alkalmaznak a migrációval kapcsolatban. Ennek eredményeként a 2026-os drámai politikai változások ellenére a migráció továbbra is azon kevés kérdések egyike, amelyek széles körű konszenzust követelnek a magyar politikai spektrumban.
Ha Magyarország felülreprezentáltságával, Lengyelország az ellenkező okból áll ki.
Tekintettel a hozzávetőleg 37 milliós lakosságra, erős konzervatív választókra és az egyre hevesebb migrációs vitákra, Lengyelország hiánya az élvonalból a kampány egyik legnagyobb meglepetése. Az ország annak ellenére sem szerepel a vezető befizetők között, hogy számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek a magyarországi és szlovákiai nagy részvételt ösztönözték: erős nemzeti-konzervatív politikai erők, Brüsszel migrációs politikájával szembeni szkepticizmus, valamint a szigorú határellenőrzés széles körű támogatottsága.
„Lengyelország jelenleg a kezdeményezés legnagyobb kiaknázatlan potenciális támogatási tárháza”
Az egyik magyarázat az lehet, hogy a Save Europe Act által szorgalmazott politikák közül sok – legalábbis részben – már jelen van a lengyel rendszerben. A lublini migráció körüli közelmúltbeli vita jól illusztrálta Lengyelország belföldi migrációs vitájának hevességét és az állam viszonylag erős kiutasítási hatalmát. Egy zimbabwei állampolgár erőszakos támadását követően a hatóságok végül jelentős nyilvános és politikai nyomásra kitoloncolták az elkövetőt, kiemelve azt a jogi keretet, amely már lehetővé teszi a közrendet veszélyeztető külföldiek viszonylag gyors kitoloncolását.
Ugyanakkor jelentős belpolitikai témává váltak a külföldi hallgatók számának növekedésével kapcsolatos viták és azok az állítások, amelyek szerint a diákvízumrendszer nagymértékű migrációt könnyít meg. Ennek eredményeként a lengyel konzervatívok a migrációs politikát elsősorban a nemzeti politika szemüvegén keresztül szemlélhetik, nem pedig az olyan transznacionális kampányokon, mint például az Európát megmentő törvény.
Bármi is legyen a magyarázat, Lengyelország jelenleg a kezdeményezés legnagyobb kiaknázatlan potenciális támogatási tárháza. Ha a lengyel állampolgárok a magyarországihoz vagy a szlovákiaihoz hasonló áron írnának alá, az ország azonnal a kampány egyik legnagyobb hozzájárulójává válna.
A kampány szervezői most arra koncentrálnak, hogy elérjék a következő nagy küszöböt, az 500 000 aláírást. Ahhoz, hogy az Európai Bizottságot a javaslat formális vizsgálatára kényszerítsék, az Európát megmentő törvénynek végül egy éven belül legalább egymillió ellenőrzött aláírást kell összegyűjtenie legalább hét uniós tagállamban. Bár még messze van ettől a céltól, a kezdeményezés gyors növekedése azt sugallja, hogy a migráció és a kivándorlás az európai választópolgárok jelentős része számára politikailag leginkább mozgósító kérdéssé vált.
Három nap alatt 100 000 aláírást ért el az egész EU-ra kiterjedő kivándorlás /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i