Az alábbiakban szerepelünk egy Emese Hulej által írt cikk adaptált verziója, amelyet eredetileg közzétett Magyar Krónika.
Zsanett Hajdu, a biológus és a gyógynövény -szakértő először 20 évvel ezelőtt meglátogatta az Amazonot, és nemrégiben visszatért az esőerdőkbe. Ahogy mondta Magyar Krónikameglepő élmény volt, hogy a hagyományos ismereteket tanítja az őslakos falvak lakosainak.
Az Amazon déli szélén lévő faluban, 20 évvel ezelőtt, a közösség vezetői megfontolták egy határozott magyar lány kérését. Biológiai hallgatóként Zsanett Hajdu meg akarta tanulni az őslakosok gyógynövény -ismereteit, és cserébe felajánlotta, hogy bármilyen módon segítsen a közösségnek. Don Fidel volt az első, aki vállalta, hogy végigvezeti őt a Porvenir környékén, és megmutatta neki a növényeket; mások hamarosan követtek. Zsanett jegyzeteket készített a Dragon Tree Root, a Castor Bean, a Cubeb Pepper, a Sawgrass és körülbelül 140 egyéb gyógynövény felhasználásáról.
Ez az első utazás, amely két évig tartott, sokat adott neki: barátságok, önismeret, tapasztalatok-még doktori disszertációját még két olyan növény elemzésére alapozta, amelyekkel ott találkozott. Az egyiket, a MACA port, Európában is használják, és Zsanett szerint bizonyos körülmények között hatékony termékenységi fokozó lehet mind a férfiak, mind a nők számára.
Egy lány, aki mindent megtett, a sziklamászástól az ejtőernyőzésig, és aki gyermekkor óta álmodozott a dzsungelről. Tanulmányozott és dolgozott Bolíviában, ünnepelte a karnevált, részt vett a teknős és a nád mentési projektekben, valamint városokban, valamint az Andok és az Amazonas őslakos közösségekben élt. A folyóban fürdött, annak ellenére, hogy félt a kimánoktól és az Anacondától, de amint mondja, ha követi a helyiek tanácsát, akkor jól lesz.
„Az első utazásom inspirálta a könyvemet A trópusok ajándékai– A második út vezetett Mesterek és gyógynövényeka 2008 -as utazásom alapján, felirattal A második kutatási utam igazi története az Amazonról a Börzsön -hegységre– Miért mentem vissza ezt a harmadik alkalommal? Egyszerűen ott lenni. Nem volt konkrét szakmai célom. Csak azt akartam látni, hogy azok az emberek, akik szeretnek engem, akik rám vártak, és újra a dzsungelben tartózkodjanak. Nem volt nyomás, nem koncentrált munka, és talán ezért-vagy talán azért, mert egy 20 éves lencsén keresztül már nem néztem a dolgokat-sokkal többet láttam az életükből.
Azt mondja, hogy a legkisebb őslakos falvak utolsó házában még a legkisebb globális válságokat találta.
– Bárhová mentem, most már internetes volt. Mindenkinek volt okostelefonja. A gyerekeket ragasztották nekik, és a Tiktok videókat nézték. A természettől való eltolódás és leválasztás, amely a nyugati világban évszázadokig tartott, mindössze három generációban zajlik. Ez szomorú számunkra, de örülnek az új lehetőségeknek. ” – mondja Zsanett, aki nemrégiben beszélt a Járatlan Utakon Fesztiválon (Uncharted Paths fesztivál), ahol hasonló történeteket hallott más előadóktól is, akik az őslakos közösségeket jártak.
„A bolíviai barátaim, akik koromban vannak, megtanultak lovak lovagolni, amikor négy vagy öt éves voltak. De most nem mernek a saját gyerekeiket egy lóra helyezni – azt mondják, hogy nem alkalmasak rá. Fókuszuk és tudatosságuk elmozdult, mert idejük nagy részét a természethez igazították. Másrészt sokkal többet tudnak a világról. Az első utazásom során alig tudtam megosztani semmit az életemről, mert nem értették volna meg. Ezúttal szinte bármiről beszélhetek.
„Az a nő, aki egyszer megtanulta a hagyományos ismereteket Don Fidel -től … most az, aki azt tanítja a falu gyermekeinek és felnőtteknek”
A cikk Zsanett vágyakozásával kezdődött. De itt is van rossz hír. „Azok a helyek, ahol szoktam sétálni – sokukban a dzsungel eltűnt. A gyep helyét vette át. A száraz évszakokban olyan nagy területek, mint Magyarország, lángban vannak. A felmelegedés nagyon észrevehető, és a növekvő hőmérsékletek és a természetesen magas páratartalom olyan kimerítővé tette, hogy alig tudtam gondolni. Ahol volt egykor dzsungel, most szarvasmarha van – és ezt eszik a falusiak szinte állandóan–
Az idealizált hiedelem van, hogy a természetben élő őslakosok sokféle gyümölcsöt és zöldséget esznek. De nem erről van szó. Étnek marhahúst, rizst, főtt kasszavát és főtt plantaineket. Mangó a szezonban, de ennyi. Az égett erdőknek nincs vadon élő állata. Amikor a folyó mentén lévő fák égnek, már nem dobják az ételt a vízbe, tehát nincs hal. Csak szarvasmarha – több mint korábban.
Azt is sajnáltam, hogy hallottam, hogy sok védelmi projektet, köztük a veszélyeztetett fajok megmentésére irányuló célokat, a nemzeti parkokban bezárták. Ahol korábban 50 Park Rangers volt, most öt -tíz van – és még nem is fizetnek jól. Azt is hallottam, hogy a kokaintermelés mélyen visszatért a dzsungel védett területein.
Zsanett szerint itt az ideje elengedni az őslakos életről szóló romantikus elképzeléseket. Sok amazóniai közösségnek már nincs misztikus kapcsolata a természettel. Lehet, hogy a spirituális turistáknak még mindig vannak ilyen tapasztalata – egyes törzsek alkalmazkodtak a külföldiek fogadásához és az elvárásaikhoz való vendéglátáshoz. Ez nem azt jelenti, hogy a természettel való kapcsolat teljesen elveszik, hanem inkább azt, hogy most minden embernek felébresztenie kell a jelenlegi életében és környezetében.
Nagyon megdöbbentő, hogy az a nő, aki egyszer megtanulta a hagyományos ismereteket Don Fidel -től és a többiektől, most az, aki azt a falu gyermekeinek és felnőtteknek tanítja.
„Azt hiszem, ez a legnagyobb segítség, amit valaha is tudtam adni nekik” – mondja. Otthon ugyanezt teszi: előadások és vezetési túrák tartása az emberek segítésére – akár Zebegén -ben, akár Nyíergyháza -ban élnek – fedezzék fel a körülöttük lévő ehető, gyógyító növényeket. Mert minél több változatosságot fogyasztunk, annál jobb az egészségünk. Sokszínűség-ez a kulcsa mind a táplálkozás, mind a jólét szempontjából. A másik kulcs az öntudatosság: A saját testünk ismerete, megértés, hol vagyunk kiszolgáltatottak. Például, ha hajlamos a húgyúti fertőzésekre, kezdje el hozzáadni pörkölt gyökérzöldségeket, répa- és zellert az étrendjéhez, amint a téli hideg beilleszkedik.
„Fitoterapeutaként egyéni gyógynövényes konzultációkat is kínálok, de a hangsúlyom más. Az emberi egészség nem olyasmi, amit meg lehet javítani: „Csak igya meg ezt a teát, vagy egy”. Sokkal bonyolultabb. Megpróbálom átadni egy gondolkodásmódot. Beszélgetéseket tartok a közönség széles skálájának – a laikusoktól a legfontosabb szakemberekig. Különböző projekteknél dolgozom a vállalatokkal, és tudományos tanácsadóként is szolgáltam a gyógynövénygyártók számára. Ebben a munkában a bizonyítékokon alapuló növényi alkalmazásokra összpontosítom. Most úgy érzem, hogy újra el kell döntenem, melyik irányba kell mennem. Ez az utazás így éreztem magam. Utazás – mindaddig, amíg nem megy tömeges turistaként, de valóban belemerülsz a világon – mindig új ötleteket, lehetőségeket, célt és jelentést hoz.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az „Amazoni mélyen a gyerekek a Tiktok videókat nézik” – interjú Zsanett Hajdu biológussal először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
