A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Intézet (HUN-REN FI) kutatói a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakértőivel együttműködve jelentős szerepet vállalnak az Európai Űrügynökség egyik kiemelt tudományos missziójának, a Plazma Obszervatóriumnak (PMO) az előkészítésében – közölte a HUN-REN Magyar Kutatóhálózat.
A projekt tudományos célja az űridőjárás eddigi legrészletesebb feltérképezése, valamint az intenzív geomágneses viharok kialakulásához vezető folyamatok jobb megértése.
A Plasma Observatory küldetése a bolygóközi közegre és a Földet körülvevő plazmakörnyezetre összpontosít, amely ionizált részecskék dinamikus rendszere, amely az űridőjárást alakítja. A küldetés hét egyforma műholdat vonultat fel alakzatban, lehetővé téve olyan méréseket, amelyekre korábban nem volt lehetőség.
A tervezett vizsgálatok magukban foglalják a napszél és a Föld magnetoszféra közötti kölcsönhatások során fellépő részecskegyorsulási folyamatokat, az energiaátviteli mechanizmusokat, valamint az űridőjárási jelenségeket, amelyek kockázatot jelenthetnek a műholdakra, kommunikációs rendszerekre és elektromos hálózatokra.
A PMO nemzetközi konzorcium egyetlen magyar résztvevőjeként a magyar csapat felelős a misszió műszerrendszerének kulcseleméért. A fedélzeti IMCA (Ion and Magnetic/Plasma Characterization Analyzer) műszer részletesen vizsgálja a töltött részecskéket és a mágneses-plazma kölcsönhatásokat. Kisfeszültségű tápegységét (LVPS) a HUN-REN FI és a BME közösen fejleszti. Ez a komponens kritikus fontosságú a műszer stabil és pontos működéséhez, és a tervek szerint mind a hét műholdra telepítik.
A projekt jelenleg az A fázisban van, a részletes rendszertervezési szakaszban, melynek során finomítják a küldetés tudományos és műszaki koncepcióit, értékelik a kockázatokat és véglegesítik a műszerkonfigurációkat. A magyar részvételt az ESA PRODEX programja támogatja. A PMO-misszió végleges jóváhagyása 2026-ban várható, az indulást a 2030-as évek végére tervezik.
Kis Árpád, a HUN-REN FI tudományos főmunkatársa, az Űrkutatási és Űrtechnológiai részleg vezetője, a műszer vezető társkutatója elmondta, hogy a csapat intenzív ütemben dolgozik, gyakori konzultációkat folytat nemzetközi partnerekkel. A cél az, hogy a 2026-os Mission Selection Review-ig elérjük azt a felkészültségi szintet, amely lehetővé teszi, hogy a PMO-t három jelölt misszió közül válasszák ki. Kiemelte a Szabó József vezette BME mérnökeinek kiemelt szerepét, akik a PMO műholdak LVPS rendszerének tervezéséért, teszteléséért és kiépítéséért felelősek.
A HUN-REN FI kutatói hangsúlyozták, hogy a PMO-misszió előkészítésében való részvétel önmagában is jelentős szakmai elismerés, bizonyítva, hogy a magyar kutatók és mérnökök az európai űrkutatás legmagasabb szintjén is versenyképes szaktudással rendelkeznek. A küldetés tudományos szempontjait támogatja Lemperger István, a HUN-REN FI Geomágnesesség és Geoelektromosság Kutatócsoport vezetője is.
A kutatók szerint a PMO-ban való részvétel erősíti a magyar kutatóintézetek és egyetemek nemzetközi ismertségét, fejleszti az űrmérnöki szakértelmet, erősíti az innovációs kapacitást, és hosszú távon hozzájárul a magyar űripar versenyképességéhez, egyúttal új együttműködéseket is elősegít, valamint fiatal kutatókat, mérnököket és hallgatókat inspirál.
The post Magyarország hozzájárul a geomágneses viharokkal foglalkozó jelentős európai űrmisszióhoz appeared first on Magyar Konzervatív.
