Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán közötti új háromrilaterális formátum kialakulása az áruk és az energia szállításának központjaként szerepel Közép- és Kelet -Európában (CEE).
A csúcstalálkozó, amelyre 2025. augusztus 22 -én került sor, Turkmenbashiban, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnök, az Azerbajdzsáni Ilham Alijev elnök, valamint a türkmok nemzeti vezetője, a Halk Maslahamy elnökének elnöke, és az új Trilateralis Trilateral Phisz Ph Puction the Silk, a Silk, a Silk, a Silk, a Silk, a Silk, a Silk, a Silk, a Silk -t. Zárja be a partnereket. A csúcstalálkozó fontos kérdéseket vett figyelembe, hogy megkönnyítse a regionális energia- és szállítási projekteket, amelyek jelentősen megváltoztathatják az európai energiapiacot és a transz-kaszpiai folyosó közép-ázsiai szakaszának déli útját.
A magyarországi kapcsolatok a török országokkal az energia kritikus projektjein, mind a zöld, mind a hagyományosan forrásban, valamint a kereskedelemben és a diplomáciai szférában egyedülálló helyzetbe hozzák, hogy az EU és a török országok közötti csomópontvá váljanak.
Nem véletlen, hogy a csúcstalálkozót Turkmenbashi -ban tartották, amely a Kaszpi -tenger egyik legnagyobb kikötőjének ad otthont. A Turkmenbashi kikötő és a Baku kikötő közötti szállítási és logisztikai kapcsolatok aktív felhasználása volt a viták egyik központi témája. Itt az Üzbegisztánon és annak Kína – Kirgizisztán – Uzbegisztán vasúti projektjén keresztüli kapcsolat előkészíti az utat a Kína – Kirgizisztán – Uzbegisztán – Turkmenisztán – Azerbajan út jövőbeli aktiválásához. Magyarország szoros kapcsolatai az újonnan kialakult trilaterális országokkal nagyszerű csomóponttá teszik az áruk további terjesztését az európai piac elérése során.
Fontos, hogy itt hozzátessük, hogy ennek a hármasnak az összes országa, valamint Magyarország, az OT -k részét képezi. Ebben a keretben Azerbajdzsán és Üzbegisztán tagok, míg Magyarország és Türkmenisztán megfigyelő országok, így Magyarország az egyetlen ország, amely egyaránt az EU tagja és az OTS megfigyelője.
A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények, mint például az Egyesült Államok, Azerbajdzsán és Örményország által aláírt washingtoni nyilatkozat, a végső békeszerződés kilátásaival és a nemzetközi béke és jólét (Tripp) Trump útjának létrehozásának célja tovább erősítették a transzkaspian folyosót. Ezek a lépések megerősítik az EU és a Közép -Ázsia közötti legbiztonságosabb és legmegfelelőbb kereskedelmi út státusát.
Az energiaszakiás az együttműködés lesz ennek a háromoldalú formátumnak a másik kritikus pillére. A viták mind a földgáz -exportra, mind a megújuló energiára vonatkozó projektekre vonatkoznak. Az orosz földgáz behozatalának az európai országok hanyatlásának csökkenése az árak miatt a drágább alternatívákra támaszkodott. A költséghatékony megoldás a türkméngázok európai piacokba történő integrálásában rejlik, amely a transz-kaszpiai csővezeték felépítésével érhető el.
Magyarország már 2023 augusztusában lett az első ország Európában, amely aláírta a földgázimport -megállapodást a Türkmenisztánnal. Mivel az amerikai érdeklődés a csővezeték -projekt iránt növekszik, megvalósulása egyre megvalósíthatóbbnak tűnik. A déli gáz folyosó, amelyhez a transz-kaszpiai csővezeték csatlakoztatni kívánja, különféle összekapcsolókon keresztül érkezik Magyarországon, ezáltal további potenciállal bővítve Magyarországot Közép- és Kelet-Európa energiaelosztó csomópontjaként (CEE).
Ugyanilyen fontos az új trilaterális zöld energia napirendje. 2024 májusában Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán megállapodtak abban, hogy nagyfeszültségű kábelt építenek a Kaszpi-tengeren, hogy továbbítsák a Közép-Ázsiában generált megújuló energiát azerbajdzsánba. Innentől csatlakoztatható a Fekete -tengeri kábelrendszerhez, amelyet az évtized végére terveznek befejezni. Ez a kétrészes kezdeményezés, amely összeköti a kaszpi és a fekete tengereket, drasztikusan növelheti a zöld energia áramlását az európai piacokra.
Az új háromoldalú kereten belül viták várhatók a Türkmenisztán részvételéről a projektben. Fontos megemlíteni itt, hogy ez a zöld energia -projekt Magyarországhoz vezet, mint a végső rendeltetési helyhez, ahonnan a zöld energia eloszlása a szélesebb európai fogyasztói piacon elképzelhető, így további stratégiai jelentőséggel bír Magyarország számára.
Egy másik tényező, amely javítja a háromoldalú formátumot, a stratégiai átfedés a Nemzetközi Észak-Déli Transport folyosóval (Instc). Az Instc kezdetben három fő útvonalat látott el – Azerbajdzsánon, a Kaszpi -tengeren vagy Turkmenisztánon keresztül.
Ugyanakkor, amikor Oroszország elismerte az afganisztáni tálib kormányt, egy további út Üzbegisztánon keresztül. Figyelembe véve a globális gazdasági rendszer növekvő polarizációját, valamint az orosz és az európai piacok közötti növekvő szakadást, az Instc fontosságot szerzett Oroszország és a szélesebb Dél -Ázsia összekapcsolásának eszközeként.
Ebben a fényben az Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán közötti háromoldalú hármas platform lesz a kedvező és kölcsönösen előnyös kifejezések kialakításához a Selyemút -régió országai számára.
Az Új -háromoldalú, azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán közötti kialakulása közös platformként szolgál arra, hogy a középső folyosó mentén és az Instc -ben a kereskedelemben hasznos feltételeket állítson be a Selyemút régió országai számára. Fontos platformként szolgál majd a Magyarországba vezető energiaprojektek megkönnyítésére. Mint ilyen, a magyarországi pragmatikus politikai döntéshozatal, a Selyemút-régió emelkedő országaival való szoros partnerségek létrehozása révén, most hozzájárul ahhoz, hogy az áruk és az energiaelosztás központjává váljon a CEE és a szélesebb Európában.
Az azerbajdzsán-Turkmenisztán-Uzbekisztán-trilaterális kereskedelem lendületének megszerzése után a kereskedelmi lendületet először magyar konzervatívon jelent meg.
