Magyarország továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát jelenlegi formájában, ezért nem készített nemzeti végrehajtási tervet – mondta Pósfai Gábor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén.
Pósfai az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának legutóbbi luxembourgi ülésén lezajlott megbeszélésekről szólva elmondta, hogy a kormánynak nem áll szándékában a jövőben végrehajtási tervet benyújtani, hacsak nem változnak a keretek.
A miniszter szerint Magyarország a paktum szolidaritási mechanizmusai közül csak egyet tartja elfogadhatónak: a migrációs nyomással szembesülő tagállamok technikai segítségét. Budapest elutasítja a többi pillért, köztük a kötelező áthelyezési kvótákat és a migránsok befogadása helyetti pénzügyi hozzájárulásokat.
Pósfai megjegyezte, hogy a tanácsülésen előzetes megbeszélések és kétoldalú egyeztetések zajlottak a technikai segítségnyújtásról. Megállapodás azonban nem született az ügyben.
„Budapest elutasítja a kötelező áthelyezési kvótákat és a migránsok befogadása helyett pénzügyi hozzájárulást”
A miniszter beszélt a schengeni övezetről szóló tárgyalásokról is. Magyarország továbbra is ellenzi a belső határellenőrzések folytatását – mondta, hozzátéve, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytatott Ausztria belügyminiszterével a lehetséges alternatívákról. Az egyik megvitatott javaslat az állandó határellenőrzést felváltaná az osztrák és magyar hatóságok által a határ menti régiókban végzett koordinált ellenőrzésekkel, nem pedig közvetlenül a határon.
A másik fontos téma az orosz invázió elől elmenekült ukrán állampolgárok ideiglenes védelmi státusza volt. Pósfai elmondta, Ukrajna azt javasolta, hogy a nagyszámú menekültet befogadó tagállamok fontolják meg, hogy ne terjesszék ki a védelmet a katonai korú ukrán férfiakra.
Magyarország ellenezte a kedvezményezettek körének szűkítését, és az ellen érvelt, hogy korlátozzák a védelmet az ukrán menekültek bármely kategóriájára.
A miniszter beszámolt arról, hogy a találkozó során Magnus Brunner belügyi és migrációs biztos az illegális határátlépések folyamatos csökkenésére hivatkozva kijelentette, hogy a schengeni rendszer továbbra is működőképes. Az ülésen bemutatott adatok szerint 2024-ben 37 százalékkal, 2025-ben pedig további 21 százalékkal csökkent a szabálytalan átkelések száma.
Brunner azt is hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, meg kell reformálni az EU vízumpolitikáját, és egyszerűsíteni kell a tagállamok közötti adminisztratív együttműködést.
A miniszterek emellett megvitatták az orosz hibrid fenyegetésekkel és az orosz állampolgároknak kiadott vízumok növekvő számával kapcsolatos aggodalmakat is. Több tagállam az EU Vízumkódexének felülvizsgálatát szorgalmazta, miután az orosz állampolgároknak kiadott rövid távú schengeni vízumok száma a 2024-es 565 000-ről 2025-re 619 000-re emelkedett.
Egyes országok arra figyelmeztettek, hogy a schengeni övezeten belül utazó volt orosz katonák biztonsági kockázatot jelenthetnek, és aggodalomra ad okot a tendencia.
A tanács áttekintette az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) terén elért előrehaladást is, amely a tervek szerint 2026 negyedik negyedévében indul. A tesztelési nehézségek hátráltatták az előkészületeket, ami miatt több ország kérte, hogy a biometrikus adatok gyűjtése alóli mentességek továbbra is rendelkezésre álljanak szeptember után is, hogy elkerüljék a határeljárások lelassulását.
A szomáliai migráció egy másik napirendi pont volt. Pósfai elmondta, hogy jelenleg a szomáliai állampolgárok képviselik az EU-ba belépő illegális migránsok egyik legnagyobb csoportját. Megjegyezte, hogy Szomália a visszatért bevándorlók mindössze 3 százalékát fogadja be, ami jelentős kihívásokat jelent a kitoloncolási erőfeszítések számára.
Ennek eredményeként a tagállamok támogatták a Szomáliára vonatkozó szigorúbb vízumkorlátozásokat, és megvitatták az uniós pénzügyi támogatás szorosabb összekapcsolását a migránsok visszatérésével kapcsolatos együttműködéssel. Magyarország megismételte álláspontját, miszerint a migrációs kihívásokat az Európai Unión kívül kell kezelni, akár a származási országokban, akár a migrációs útvonalakhoz közelebb eső tranzitállamokban.
A bizottsági ülésen Bóka János ellenzéki képviselő, a bizottság alelnöke elmondta, pártja is ellenzi az ideiglenes védelemre jogosult ukránok kategóriáinak csökkentését. Kijelentette továbbá, hogy Vitnyéden nincs migránstábor, és nem is létezett ott, hozzátéve, hogy csak a jelenlegi kormány adhat választ arra, hogy a jövőben létrejöhet-e ilyen létesítmény.
Az EU-t az LMBT-jogok és a muszlim migráció miatti képmutatással vádolják a Pride-kampány közepette /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i