A londoni székhelyű Közpolitikai Kutatóintézet (IPPR) hétfőn közzétett jelentése szerint Nagy-Britanniának törekednie kell arra, hogy teljes jogú tagként újra csatlakozzon az Európai Unióhoz, középtávú politikai célkitűzéssé téve a tagság megújítását.
A progresszív agytröszt azzal érvel, hogy a 2016-os Brexit-népszavazás óta eltelt évtizedes globális változások egyre nehezebbé tette az Egyesült Királyság számára jólétének, biztonságának és demokratikus intézményeinek blokkon kívüli védelmét.
Az IPPR és a Persuasion UK kutatócég közösen végzett reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a 3039 brit szavazó 52 százaléka támogatná az EU-hoz való visszalépést, míg 29 százaléka ellenezné.
A liberális demokrata szavazók támogatottsága volt a legmagasabb, 75 százalék, majd a kormányzó Munkáspárt és a Zöld Párt támogatói következtek 70-70 százalékkal. A konzervatív szavazók voltak az egyetlen olyan nagy pártcsoport, amelyben a megújított EU-tagság ellenzői többen voltak, mint a támogatók: 52 százalék ellenezte a visszacsatlakozást, míg 38 százalék támogatta azt.
48 oldalas jelentésében az IPPR azzal érvel, hogy Nagy-Britannia jelenlegi külgazdasági megközelítése, amely a saját gazdaságához hasonló méretű piacokon keresendő kereskedelmi lehetőségeket foglalja magában, nem elégséges a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok és Kína által alakított, egyre kiszámíthatatlanabb globális környezetben.
Az agytröszt érvelése szerint a stratégia elegendő lehet az ország meglévő pozíciójának fenntartásához, de nem valószínű, hogy jelentős növekedést hoz. Arra is figyelmeztet, hogy Nagy-Britannia elveszíti befektetési vonzerejét és befolyását az ellátási láncaira.
A jelentés kiemeli a gyenge üzleti befektetéseket, mint az Egyesült Királyság gazdaságának régóta fennálló problémáját, azzal érvelve, hogy a helyzet a Brexit óta romlott. Az IPPR által idézett modell szerint a magánszektor befektetései Nagy-Britanniában jelenleg 12-18 százalékkal alacsonyabbak, mint a hasonló gazdaságokban.
Az agytröszt azt is megkérdőjelezi, hogy a távoli partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodások elegendő gazdasági biztonságot nyújthatnak-e az egyre inkább a nagy kereskedelmi blokkok köré szerveződő világban.
A gazdasági méretek közötti különbség szemléltetésére a jelentés becslése szerint Nagy-Britannia bruttó hazai terméke tavaly vásárlóerő-paritáson mérve és jelenlegi árfolyamon átszámítva 4,49 billió dollárt tett ki, szemben az EU egészére vonatkozó 29,55 billió dollárral.
Az IPPR azzal is érvel, hogy a Közép- és Kelet-Európából érkező megújított szabad mozgással kapcsolatos aggodalmak idővel kevésbé relevánsak.
Amikor nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, együttes GDP-jük megközelítőleg 600 milliárd dollár volt. A jelentés szerint 2025-re 2,1 billió dollárra nőtt, több mint háromszorosára, míg Nagy-Britannia gazdasága ugyanebben az időszakban a korábbi méretének kevesebb mint kétszeresére nőtt.
Az agytröszt szerint a gazdasági felzárkózás csökkentette a kelet-közép-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók Nagy-Britanniába költözésének ösztönzését.
„A Brexit támogatói által ígért előnyök nem valósultak meg”
A jelentés rövid időn belül a második jelentős politikai tanulmány, amely a brit EU-tagság megújítását szorgalmazza. A volt munkáspárti miniszterelnök által alapított Tony Blair Globális Változási Intézet legutóbbi elemzése szerint az Egyesült Királyságnak a következő évtizeden belül újra csatlakoznia kell a blokkhoz.
A jelentés szerint a legtöbb brit felismerte, hogy a Brexit támogatói által ígért előnyök nem valósultak meg. Azzal is érvelt, hogy a 2016-os népszavazás kimenetele más lehetett volna, ha a választók birtokában lettek volna a mai ismereteknek az EU-ból való kilépés következményeiről.
A népszavazáson a szavazók 51,89 százaléka támogatta a tömbből való kilépést, kis híján legyőzve a maradás kampányát.
