A politikai vezetők külföldi útjait mindig érdekes megfigyelni: a koreográfia, a non-verbális kommunikáció és egyéb finom jelzések elemzésével néha többet megtudhatunk az országok vezetőiről és egymáshoz való viszonyáról, mint magukból a hivatalos nyilatkozatokból. Különösen igaz ez akkor, amikor Európa egyik legnépszerűbb vezetője a blokk egyik legkevésbé elfogadott vezetőjéhez látogat, pontosan ez történt június 2-án, kedden, amikor a nemrég megválasztott Magyar Péter miniszterelnök Berlinbe utazott, hogy találkozzon Friedrich Merz német kancellárral.
A Magyar és a Tisza-párt elsöprő győzelmet aratott április 12-én, és több mint 3 millió szavazattal alkotmányos szupertöbbséget szerzett, ami példátlan eredmény Magyarország újkori történelmében. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint népszerűségük tovább nőtt az elmúlt hetekben, Magyar miniszterelnök támogatottsága 52 százalékos. Ehhez hasonlóan példátlan mértékű közösségi média elkötelezettség és aktivitás társul, beleértve a folyamatos Facebook-élő közvetítéseket, amelyeket több százezer magyar követ.
Ezzel szemben Merz és Kereszténydemokrata Szövetsége (CDU) mély népszerűségi válsággal néz szembe. Míg a kormánypárt a húszas évek mélypontján folytatja a szavazást, Merz személyes tetszése még ennél is alacsonyabb: 14 százalékra esett, ami majdnem olyan alacsony, mint Emmanuel Macron francia elnök 11 százaléka. Magyar ma találkozik Macronnal.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagymértékben függ Németországtól, különösen az autóiparban, és nem változtat Németországnak az Európai Unió vezető tagállamaként elfoglalt pozícióján sem.
Ez alapján joggal lehetett volna elvárni, hogy a Merz uralja a páros közös sajtótájékoztatóját, ami végül nem valósult meg. Ahelyett, hogy az „erősebb” vezető képét vetítette volna, Merz több kínos pillanatot élt át, nagyrészt Magyar számos kérdésben tett megjegyzése miatt.
Az első Ukrajnára vonatkozott. Merz a háborúról szólva kijelentette: a magyarországi kormányváltás hatására most lehetőség nyílt arra, hogy Ukrajna katonai támogatásáról tárgyaljanak az ország új vezetésével. „Nem csökkentjük az Ukrajna iránti elkötelezettségünket” – jelentette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy „e tekintetben a szankciók, akárcsak az Ukrajna katonai támogatása, a megfelelő eszközök a háború mielőbbi befejezéséhez.”
Ekkor Magyar gyorsan közbelépett, megerősítve a kormány korábbi álláspontját, miszerint nem támogatja Ukrajnát katonailag. „Még egyszer szeretném leszögezni, hogy Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnába. Még az új kormány alatt sem” – jelentette ki, gyakorlatilag ellentmondva annak, amit Merz pár pillanattal korábban az újságíróknak mondott. Arckifejezéséből ítélve Merz kevésbé tűnt elégedettnek a beavatkozással.
Magyar szemszögéből azonban ez valószínűleg elkerülhetetlen volt az ellenzéki Fidesz politikai támadásainak megakadályozása érdekében, amely a kampány során azzal vádolta a Tisza-pártot, hogy teljes mértékben Kijevhez kíván igazodni, beleértve a katonai támogatást is. Magyar akkoriban nagyrészt elhatárolódott az Ukrajna-kérdéstől, lényegében Orbán beszédpontjait ismételgetve, bár lényegesen kritikusabb volt Oroszországgal szemben, mint az előző kormány. Ez az álláspont továbbra is a Tisza-kormány hivatalos politikája, amely Ukrajna EU-csatlakozási pályázatának támogatását a kárpátaljai magyarságot érintő kisebbségi jogi kérdések rendezéséhez kötötte.
Magyar Ukrajna-politikája nemrég még a Kremltől is dicséretben részesült, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig azzal érvelt, hogy a béke hamarabb jönne, ha más országok „hasonló megközelítést” alkalmaznának.
Merznek újabb kínos pillanata következett, amikor az újságírók megkérdezték Magyart, hogyan sikerült a Tisza-pártnak legyőznie Orbán Viktort. Magyar kiemelte a választókkal való közvetlen interakció, az alulról építkező politika és a kiterjedt közösségi média jelenlét fontosságát, amelyek révén a párt ellensúlyozni tudta a magyarországi közmédiából való széles körű kirekesztését és az általa „erősen kiegyensúlyozatlan” politikai környezetet.
Bár kezdetben úgy tűnt, hogy ez nem kapcsolódik sem Merzhez, sem Németországhoz, az a mód, ahogyan Magyar leírta az orbáni Fidesszel való szembenézést és a volt kormánypárt Tisza elleni stratégiáit, feltűnő hasonlóságot mutatott azzal, ahogyan a német bevándorlásellenes a jobboldali bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) bánik.
Annak ellenére, hogy az AfD folyamatosan 5–7 százalékponttal megelőzi a CDU-t, ezzel a legnépszerűbb párt Németországban, az AfD továbbra is szisztematikus kirekesztéssel szembesül a nagy televíziós vitákból, ellenséges médiavisszhanggal, és folyamatosan „szélsőjobboldalinak” titulálják, miközben a német közmédiában is erősen démonizálják.
A pártot a német belföldi hírszerző ügynökség „bizonyított jobboldali szélsőséges” szervezetnek minősítette, így a fokozott állami megfigyelés célpontja. Eközben a berendezkedéspártok továbbra is informális cordon sanitaire-t alkalmaznak az AfD-vel szemben, kizárva azt a jogalkotási együttműködésből és a Bundestagon belüli pozíciókból – bár ez a stratégia fokozatosan összeomlani látszik, ahogy a párt támogatottsága tovább növekszik.
„Az egykori kormánypárt Tisza elleni stratégiái feltűnő hasonlóságot mutattak azzal, ahogyan a német berendezkedés kezeli az AfD-t”
A hasonlóságokat valószínűleg sok német felismerte – és ismételten arckifejezéséből ítélve maga Merz is. Ez ismét kínos helyzetbe hozta, tekintettel arra, hogy csak pillanatokkal korábban Magyar győzelmét méltatta a liberális demokrácia győzelmeként Orbán illiberális modellje felett. Ekkor azonban azon kapta magát, hogy egy érvelést hallgatott, amelyet sok AfD-támogató valószínűleg úgy ismerne fel, mint amely saját sérelmeit tükrözi a Merz által vezetett német rendszer ellen.
A találkozó ennek ellenére számos kézzelfogható eredményt hozott, különösen a gazdasági együttműködés, a regionális diplomácia, valamint Magyarország Európai Unión belüli helyzete terén. Magyar és Merz egyetértett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésének szükségességében, megvitatták a további német befektetések Magyarországra vonzását célzó intézkedéseket, és megerősítették az együttműködést a versenyképességtől a migrációig terjedő kulcsfontosságú európai kihívásokban. A magyar kormányfő német támogatást is biztosított a szorosabb politikai párbeszédhez, egyúttal bejelentette, hogy Magyarország támogatja Németországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó mandátumát, és optimizmusát fejezte ki az ukrajnai magyar kisebbség jogairól szóló tárgyalások előrehaladását illetően.
The post Magyarország miniszterelnöke Magyar okoz néhány kínos pillanatot Merz kancellárnak appeared first on Magyar Konzervatív.
