Erősen ajánlott eddig. Kötelező Következő?

Máthé Réka Zsuzsánna, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének tudományos munkatársa által írt cikk fordítása következik, amely eredetileg aÖt perc EurópablogjaLudovika.hu.


Ukrajna pénzügyi támogatása sokáig csak egy politikai elvárás volt, amelyet el lehetett utasítani. Most már nyilvánvaló, hogy a költségvetési forrásokhoz való hozzáférésnek ára is lehet.

Egyes EU-tagállamok fellélegeztek, hogy a magyarországi kormányváltást követően már senki sem vétózza meg a döntéseket az uniós üléseken – különösen nem azokon, ahol a többéves pénzügyi keretről tárgyalnak. Ez a féktelen öröm azonban alig több mint fél évig tartott, mire a költségvetési vétó újra napirendre került. Ezúttal nem Magyarország – a 10 milliós ország – miniszterelnöke jelezte, hogy élni fog ezzel a jogával, hanem a német kancellár.

Az EU-szerződések értelmében egy ország mérete nem számít, amikor vezetője élni akar ezzel a jogával. Az EU többéves költségvetését minden tagállamnak jóvá kell hagynia. Ha ez a törvényben meghatározott határidőig (jelen esetben 2027 decemberéig) nem valósul meg, akkor az EU-nak 2028-ban az előző évi – vagyis a 2027-es – költségvetéséből kell működnie. Ez fizetési kellemetlenségeket és késéseket okozna, amit senki sem fogadna szívesen.

Ugyanakkor a költségvetési vétó általában nem magáról a költségvetésről szól. A költségvetés az az aréna, ahol a legnagyobb a tét. Éppen ezért ez a legalkalmasabb eszköz egy újabb döntés kikényszerítésére. Azok, akik erre az eszközre támaszkodnak, nem a költségvetés tartalmáról, hanem a jóváhagyás feltételeiről tárgyalnak.

Ami Németország vétóját megkülönbözteti a korábbi magyar vétóktól, az a tartalmi érdemi különbség. Az előző magyar kormány gyakran és általában három célból élt vétójogával. Először is az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segélyek leállítása; másodszor az Oroszország elleni szankciók enyhítése; és végül a visszatartott uniós források biztosítása. A szerződéseket az általuk biztosított jogok gyakorlására, érdekeinek érvényesítésére és egy korábban birtokolt jogosultság biztosítására használta fel.

„Amiben Németország vétója a korábbi magyar vétóktól különbözik, az a tartalmi különbség”

Merz kancellár ehhez hasonlóan vétót ígért, ami szintén eszköz a kormányfő számára a nemzeti érdekek képviseletében és egy uniós döntés meggátlásában. A különbség azonban itt válik jelentőssé: a Németország által meghirdetett vétó célja, hogy rávegye a többi tagállamot, hogy 45 milliárd eurós közös hitellel támogassák Ukrajnát (összehasonlításképpen: Magyarország átlagosan egy évben mintegy 4 milliárd eurót kap közös alapból, ez az összeg így 10-12 éves uniós forrást jelentene). A javasolt konstrukció olyan, mint a tavaly kifejlesztett 90 milliárdos hitel, amelyet az Orbán-kormány kezdetben zárolt, de később továbbengedett; az ország azonban végül kilépett a finanszírozási kötelezettség alól. A kancellár beígért vétója az EU-szerződésekben rögzített mechanizmusokat (melyek a költségvetést és annak felosztását szabályozzák) egy nem szerződésen alapuló többletterhhez köti.

Itt tér el a helyzet az egyszerű politikai nyomástól. A legutóbbi esetben nem arról van szó, hogy az egyik fél rákényszerít valamit a másikra; inkább most már jól látható az a mechanizmus, amellyel a szerződésekben rögzített formális jogok eltérnek a tényleges mozgástértől. A német kancellár javaslatának fényében a költségvetési forrásokhoz való hozzáférés feltétele a közös hitelfelvétel vállalása. Az EU tagállamai nem a meglévő jogot adnák vissza egy tagállamnak, hanem új kötelezettséget vállalnának. A közös hitelfelvétel nem olyan visszafizetendő forrás, amelyet rövidebb vagy hosszabb időre meg kell előlegezni, és a bevételből később mindenki részesül. Hosszú távú kötelezettséget vállal anélkül, hogy intézményesen szabályozná az e kötelezettségvállalás politikai felelősségét. A közös kincstáron keresztül megvalósuló fiskális fegyelem nem a föderalizmus kudarca, hanem alapvető működési mechanizmus.

Az Egyesült Államokban a szövetségi alapok feltételekhez kötése éppúgy a rendszer része, mint a Németországi Szövetségi Köztársaság államai közötti pénzügyi kiegyenlítés. Ez a mechanizmus tehát nem idegen az európai hagyományoktól; valójában maga a német szövetségi rendszer is erre a logikára épül. A különbség nem a mechanizmus jelenlétében van, hanem abban, hogy ki láthatja. Az említett államokban ez a folyamat átlátható: intézményesült, dokumentált, a döntéshozók elszámoltathatók. Az uniós gyakorlatban azonban ugyanez a folyamat háttéralkukon keresztül, részben rejtetten, szerződésmódosítások nélkül épül fel.

„Senkinek nem kell politikai felelősséget vállalnia a közös költségvetésért”

Az Európai Alkotmány 2005-ös elutasítása óta tudjuk, hogy a formális út politikai zsákutca. A költségvetési ügyletek azonban nem igényelnek engedélyt; más szóval, amit formálisan nem lehet elérni, azt a gyakorlatban a fiskális föderalizmus révén valósítanák meg. Ráadásul senkinek sem kell politikai felelősséget vállalnia a közös költségvetésért.

A vétó önmagában sem nem zsarolás, sem nem jogos védekezés: eszköz. Ami jelenleg különösen politikai töltetűvé teszi, az az, hogy a jogosultság és a feltételek összekapcsolása oly módon történik, amelyet sem a szerződésszöveg, sem a politikai elszámoltathatóság intézményei nem írnak elő, és nem is ellenőriznek.


Az EU 45 milliárd eurós hitelt javasol Ukrajna 2027-es szükségleteinek fedezésére

/*! Ez a fájl automatikusan generált */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embed) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i

Németország további 1 milliárd eurós katonai segélyt ígér Ukrajnának

/*! Ez a fájl automatikusan generált */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embed) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i


Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.

A bejegyzés eddig erősen ajánlott. Kötelező Következő? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.

Szólj hozzá!