Magyarország a Nemzeti Egység napjaként megfigyelte, amelyet 2010-ben kijelentettek, hogy megemlékezzenek a Trianon szerződés 1920-ban.
A magyar parlament 2010. évi nyilatkozata kijelenti, hogy „minden magyar egyén és közösség a különféle állami joghatóságok alatt egy egységes magyar nemzet része”, hangsúlyozva, hogy ez az egység meghaladja a politikai határokat, és mind a személyes, mind a kollektív identitás alapvető eleme.
A Trianon 1920. június 4 -én aláírt szerződése drasztikusan csökkentette Magyarország méretét és népességét. Az ország területe 283 000 -ről 93 000 négyzetkilométerre csökkent, és népessége 18,2 -ről 7,6 millióra esett vissza. A földeket a szomszédos államoknak átruházták:
- Szlovákia, szubkarpathia és Észak -Transabia Csehszlovákia
- Erdély és Kelet -Banat Romániába
- Déli régiók az újonnan kialakult szerbek, horvátok és szlovének királyságához
- Nyugat -Magyarország (részben) Ausztriába
- Néhány északi terület Lengyelországba.
Ennek eredményeként nagyjából 3,2 millió etnikai magyar – a nemzet egyharmadát – az új határokon kívül hagyták, sokan szomszédos közösségekben magyarországi határok közelében.
A Szerződés Magyarországi katonaságát 35 000 csapatra korlátozta, betiltott katonaságra, korlátozta a nehéz fegyvereket és a fegyvergyártást, és olyan javításokat vezetett be, amelyek teljes költségét meghatározták. A nemzet állami bevételeit és vagyonát fedezetként ígéretet tették. Magyarországot szintén megtiltották a szövetségek kialakításában a Nemzetek Ligája jóváhagyása nélkül.
A szerződés gazdaságilag pusztító módon a magyar királyság, az erdők, az ipar és a közlekedési infrastruktúra többségét más országokba továbbította. Magyarországi vasút, utak és pénzügyi intézmények több mint 60 % -a elveszett.
A szerződés figyelmen kívül hagyta az érintett területek etnikai összetételét, amelyet az 1910 -es népszámlálás során dokumentáltak, és bár ez tartalmazott kisebbségi jogi záradékokat, ezeket következetlenül végrehajtották. A magyar parlament 1920 novemberében ratifikálta a szerződést, utalva erre a kényszercserékre.
A magyar közönség kollektív gyászral reagált. Az aláírás napján a templomi harangok fizettek, szirénák sóhajtottak, zászlók félárukban repültek, az iskolák és az irodák megfigyelték a gyászot, az üzletek bezártak, és a tömegközlekedés csendes tiltakozással szünetet tartott.
A szerződés felülvizsgálatára irányuló erőfeszítések a háborúk közötti magyar külpolitika központi céljává váltak. A második világháború alatt, a német összehangolt megállapodások és cselekedetek (a Bécs Awards és Katonai Foglalkozások) révén, Magyarország ideiglenesen visszanyerte az elveszett területeket, beleértve Szlovákia, Subcarpathia, Észak-Erdély és Vojvodina részeit. Az 1947 -es párizsi békeszerződés azonban megsemmisítette ezeket a változásokat, nagyrészt visszaállítva a Trianon határokat, és Csehszlovákia még néhány további falut is megszerez.
A Szerződés 100. évfordulóján Magyarország megnyitotta a Budapesti Kossuth téri Unity Nemzeti Emlékművet. A Covid-19 késések miatt 2020 augusztusában nyitott emlékmű 100 méter hosszú, fokozatosan csökkenő sétányt tartalmaz. Az oldalfalakat 12 485 település neveivel látják el, amelyek 1913 -ban a történelmi Magyarországhoz tartoztak, megőrizve emlékezetüket.
Az emlékmű és a nemzeti egység napja nemcsak a területi veszteségek gyászolására szolgál, hanem a tartós kulturális, nyelvi és érzelmi kötelékek megünneplésére, a magyarok határokon átnyúló.
A június 4 -i poszt: A nemzeti egység magyar napja emlékszik arra, hogy a Trianon -szerződés először magyar konzervatívon jelent meg.
