A beszélgetés az alapvető kérdéssel kezdődött: a kultúrával vagy az innovációval kapcsolatos oktatás? Balír Hankó államtitkár számára a válasz mindkettő volt. Azt állította, hogy Magyarország a hagyománya a DNS -be kódolt, de az AI által kialakított korszak tudásának versenyképes laboratóriumává kell válnia. A Milestone Institute vezérigazgatója, Palasics egyetértett azzal, hogy hozzátette, hogy a kultúra és az innováció nem létezhet egymás nélkül.
Amikor megkérdezték, mennyit ér egy magyar diploma a külföldiekből, Hankó eltolódott: „Nem maga a diploma, hanem a siker számít.” Rámutatott a foglalkoztatási adatokra, amelyek azt mutatják, hogy mind az egyetemi diplomások, mind a képzett munkavállalók sikeresek lehetnek, ha folyamatosan fejlesztik képességeiket. A Palasics ellensúlyozta, hogy maga a diploma túl sok súlya van. Azt állította, hogy egy diploma értéke kevésbé függ a presztízstől és inkább attól, amit a hallgatók megtanulnak, és kivel találkoznak tanulmányaik során.
A rangsorban Hankó hangsúlyozta, hogy a magyar reformok célja az egyetemek versenyképesebb környezetének, nemcsak a nemzetközi listák mászásának érdekében. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a továbbfejlesztett rangsorolás növelheti a fokok értékét és vonzza az extra forrásokat. Megemlítette a fizika és a matematika erőteljes eredményeit, és kiemelte az Óbuda Egyetem gyors emelkedését. A Palasics elismerte a világszínvonalú területeket, mint például az orvostudomány, de megjegyezte, hogy más területeken, különösen a társadalomtudományok és a humán tudományok, a finanszírozás és a versenyképesség elmaradása.
Az ösztöndíjak és az elit oktatás szerepe szintén vitát váltott ki. A Palasics rámutatott olyan kezdeményezésekre, mint a Milestone, ahol az ösztöndíjak biztosítják, hogy a pénzügyi háttér nem korlátozza a hozzáférést, és ahol a legtehetségesebb hallgatók a világ legfontosabb egyetemei felé vezetnek. Hankó hangsúlyozta az állam felelősségét, hogy mindenki számára lehetőséget biztosítson, a speciális kollégiumoktól a PhD pályákig, hogy a hallgatók tehetségeik szerint fejlődhessenek.
Végül megvizsgálták, hogy az államnak befolyásolnia kell -e, mely szakmák kapnak nagyobb támogatást, például benne vagy tanítást. Hankó megvédte a célzott állami finanszírozást, kiemelve az informatikai beiratkozások növekedését a reformok után. A Palasics figyelmeztette a merev irányítást, megjegyezve a tehetséggitromos globális versenyt, de egyetértett abban, hogy mivel a felsőoktatást államilag finanszírozzák, a társadalomnak joga van a prioritások vitájának megvitatására.
Végül mindkettő egyetértett abban, hogy a magyar felsőoktatásnak finom vonalon kell járnia: széles hozzáférést kínálva a kiválóság ápolása közben, és felkészíti a hallgatókat nemcsak diplomák megszerzésére, hanem a globalizált világban való sikerhez is.
A globálisan versenyző poszt, helyben gyökerezik: Az agyi bárban megvitatott oktatás jövője először magyar konzervatívon jelent meg.
