Az Európai Unió mesterséges intelligencia segítségével igyekszik átalakítani gazdaságát, miközben csökkenti a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függőségét – vélekedett Henna Virkkunen, aki a digitális szuverenitásról szóló európai parlamenti vitában vázolta a blokk ambícióit.
Kedden Strasbourgban a törvényhozókhoz fordulva Virkkunen elmondta, hogy az Európai Bizottság célja egy rugalmasabb gazdaság létrehozása, az ellátási láncok megerősítése és Európa technológiai szuverenitásának megerősítése az egyre inkább összekapcsolt digitális világban. Azzal érvelt, hogy az EU-nak olyan helyzetbe kell jutnia, hogy önálló döntéseket tudjon hozni egy olyan környezetben, ahol a technológia és a politika egyre szorosabban összekapcsolódik. A biztos szerint az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia modellek megjelenése új kiberbiztonsági kihívásokat teremtett, így az európai jogalkotás elengedhetetlenné teszi a blokk digitális szuverenitásának védelmét.
Virkkunen a közszférán belüli technológiai szuverenitás biztosításának fontosságát is hangsúlyozta. Egyértelmű kritériumok kidolgozására szólított fel a számítási felhő és a mesterséges intelligencia szolgáltatásokra vonatkozóan, hogy erősítsék az EU kiberbiztonságát és ellenálló képességét, miközben megakadályozzák, hogy az európai vállalkozások és közintézmények túlzottan függjenek a nagy globális technológiai vállalatoktól. „A technológiai szuverenitás nem jelent elszigeteltséget vagy protekcionizmust” – mondta. „Erősebb, kevésbé sebezhető és rugalmasabb Európai Uniót jelent.” A biztos szerint e célok eléréséhez az EU-nak körülbelül 450 milliárd eurós beruházásra lesz szüksége a következő évtizedben.
A fideszes Schaller-Baross Ernő a vitában kiemelte, hogy a digitális szuverenitás erősítése, az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyteremtés fontos és széles körben támogatott cél. Amellett érvelt azonban, hogy Európa digitális versenyképessége nemcsak a jelentősebb beruházásokon múlik majd, hanem azon is, hogy képes-e olyan szabályozási környezetet teremteni, amely ösztönzi az innovációt, támogatja a vállalkozásokat és lehetővé teszi a technológiai fejlődés virágzását. Schaller-Baross azt is megkérdőjelezte, hogy az EU technológiai projektekre fordított növekvő kiadásai megfelelően egyensúlyban vannak-e a kohéziós politikát, a vidékfejlesztési programokat és a mezőgazdasági támogatást érintő finanszírozási nyomással.
László András fideszes EP-képviselő elmondta, Európa jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól és Kínától az innováció és a digitális szuverenitás terén. Rámutatott a szoftver- és hardvermérnökök hiányára, a félvezetőgyártás korlátozott kapacitására, a magas energiaárakra, amelyek visszatartják az adatközponti beruházásokat, és azt, amit túlzott szabályozásnak minősített.
A Tisza-párti Dávid Dóra elmondta, hogy a technológia a mindennapi élet meghatározó elemévé vált, nem pedig egyszerű eszközök és eszközök gyűjteményévé. Arra figyelmeztetett, hogy az Európán kívül ellenőrzött chipektől, szoftverektől és felhőszolgáltatásoktól való függést potenciálisan az európai érdekek ellen használhatják. Dávid azzal érvelt, hogy Európának a teljes technológiai értékláncban alternatívákkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a polgárok, a vállalkozások és a közszolgáltatások továbbra is megbízhatóan hozzáférjenek az alapvető digitális szolgáltatásokhoz.
László András hozzátette, Európa gyakran utánozza a máshol kifejlesztett technológiai innovációkat, nem pedig vezeti azokat. Azzal érvelt, hogy a valódi digitális szuverenitáshoz inkább innovációs vezetővé kell válni, semmint követőjévé.
Eközben Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk párt tagja bírálta az EU pozícióját a globális technológiai piacon, azt állítva, hogy Európa továbbra is erősen függ a nagy nemzetközi technológiai cégektől. Azzal érvelt, hogy a migrációs politikák, Ukrajna támogatása és a zöld átállással kapcsolatos költségek csökkentették a technológiai fejlesztésre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, miközben hozzájárultak az energiaárak növekedéséhez. A Borvendég a nagy technológiai cégekkel szembeni uniós szabályozás szigorúbb érvényesítését is szorgalmazta, azzal érvelve, hogy a digitális szuverenitást azzal kell kezdeni, hogy a nagy technológiai cégek betartsák az európai törvényeket.
A magyar EP-képviselők összetűzésbe kerülnek az Európai Bizottsággal a kiberbiztonsági stratégia miatt /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i