A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest-csúcstalálkozón a technológiáról és a társadalomról, az MCC szellemi naptárában található most márciusban, Zoltán Szalai főigazgató megnyitotta a vitát korunk meghatározó kihívásairól: a technológia és a társadalom metszéspontja az állandó digitális forradalom közepén.
Szalai hangsúlyozta, hogy bár még mindig küzdünk azzal, hogy a technológia hogyan alakítja az oktatást, az emberi kapcsolatokat és még a megismerést is, az egyik igazság már nyilvánvaló: az átalakulás nem csupán technikai, hanem mélyen ember. Különösen a generációs AI olyan gyorsan fejlődik, hogy nemcsak segít nekünk az információk megtalálásában, mint valaha, hanem olyan gondolkodási mintákat is kínál, amelyeket esetleg soha nem értünk el egyedül. – Amikor gyermekeként kérdéseim merültek fel – emlékezett vissza -, egy fizikai lexikonhoz vagy könyvtárhoz mentem. Ma a hallgatók továbbra is könyvtárakba mennek, de ők is a zsebükben hordozzák az univerzumot.
De ez a kényelem költségekkel jár. Az AI azt is befolyásolja, hogy gondolkodjunk – néha kialakítva gondolatainkat, mielőtt megtennénk. A mentálhigiénés hatások megjelennek, különösen akkor, ha a technológia keresztezi az identitást. Szalai megdöbbentő számot idézett: Becslések szerint 180 millió önportrék vannak közzétesznek minden nap online, mindegyiknek mintegy 18 képet igényel a tökéletes. Ez nem csak a nárcizmus, érvelte, hanem annak tükrözése is, hogy a digitális élet megváltoztatja az önképét.
Ennek ellenére az előnyök valódiak. A tudás még soha nem volt ilyen hozzáférhető. Például Magyarország hatalmas digitalizált kulturális adatbázisokat épített, amelyek globálisan elérhetők. De még itt is, az emberi kapcsolat az információkkal változik: a kiállítás során egy nemrégiben végzett MCC -tanulmány kimutatta, hogy az öt látogató közül 4 a legfontosabb kiállításokat elsősorban a képernyőn, nem pedig közvetlenül nézte meg.
Szalai az öntudatosság felhívásával zárta le. „A világot pszichésünk és lelkünk révén látjuk” – mondta. – És ezekkel a lencsékkel kell szembenéznünk a digitális forradalommal. Alakíthatjuk, de csak akkor, ha ember maradunk a folyamatban.
Balír Orbán magyar miniszterelnök politikai igazgatója követte, és bemutatta az MCC -t, mint intézményt, amely magyar kezdeményezést indított, de most már nemzetközi hatályú. Több mint 7500 hallgatóval több mint 30 központban, és az esemény harmadik napján 12 további városban tartva az MCC egy csomópont, mint az akadémiai tanulmányok – a párbeszédről, a vitáról, az utazásról és a kapcsolatról szól.
Egy személyes történet megosztásakor Orbán emlékeztetett a látásra Jura park Hét éves korában. A tapasztalat vele maradt, nem a dinoszauruszok számára, hanem a beágyazott figyelmeztetés céljából: a technológia, ha gondatlan kezekbe helyezték, veszélyesvé válik. „Mintha a gyermeknek betöltött fegyvert adna” – mondta Jeff Goldblum karakter – az Orbán metafora egyre inkább relevánsabb.
A mai világban Orbán figyelmeztette, hogy a hatékonyság önmagában nem elég. Az emberiséget figyelmen kívül hagyó technológiai megoldások kudarcra vannak ítélve, még akkor is, ha a veszélyek finomnak vagy cinematikusnak tűnnek. A Francis Bacon hivatkozásakor hangsúlyozta, hogy a tudást csak akkor szabad hatalommá alakítani, ha ez egy nemzet virágzását szolgálja.
Orbán öt oszlopot vázolt fel Magyarország jövőbeni sikerére, amelyek közül néhányat a kormány már végrehajtja:
- Egy robusztus felsőoktatási rendszer, amely Magyarországot helyez el az EU -kiadások tetején hallgatónként.
- Az innováció-barát közoktatás inkább a gyakorlati készségekre összpontosított.
- Stratégiai összeköttetési terv, amely Magyarországot a keleti és a nyugati technológiák találkozópontjává teszi.
- Stabil, diverzifikált energiaellátás.
- A K + F -re üdvözlő üzleti éghajlat, amelynek célja a jelenlegi kiadások GDP 1,4 % -áról történő növelése.
A kulcs, mondta, az egyensúly. A haladásnak demokratikusnak kell lennie. A technológiával kapcsolatos döntéseket a társadalomnak – a szavazóknak, nem az algoritmusoknak kell meghoznia. – Szabadság nélkül nincs innováció. De az innováció nélkül nincs jövő ” – mondta.
Kritikusan figyelmeztette az EU -ban a túlszabályozás ellen, ami azt sugallja, hogy ha Európa továbbra is elfojtja az innovációt, akkor a jövő másutt tervezi. Magyarország – állította, nem engedheti meg magának a stagnálást.
Orbán azzal a következtetéssel zárta le, hogy az AI soha nem helyettesítheti az emberi lelket vagy az emberi gondolkodást. „A helyes cselekvés mindig a helyes gondolkodással kezdődik” – mondta. És az ilyen gondolkodás – erkölcstelen, demokratikus, közösségi – az emberekből származik, nem pedig a gépekből.
Hozzátette, hogy ezért létezik az MCC csúcstalálkozó: hogy helyet biztosítson ennek az alapvető párbeszédnek.
A BALZS POST BALÁBÁN és Zoltán Szalai az MCC csúcstalálkozón: A technológiának ki kell szolgálnia, nem helyettesítenie kell, az emberiség először a magyar konzervatívon jelent meg.
