Kijiv meghívta az ukrán Antal Hejzer magyar nagykövetét, válaszul arra, amit a Budapest „barátságtalan kijelentéseinek” nevez. Szerint Ukrainska PravdaOleksandr Mishchenko, az ukrán külügyminiszter -helyettes azt állította, hogy Kijiv számára egyértelmű, hogy Magyarország uralkodó politikai erõi megpróbálják Ukrajnát bevonni a belpolitikai küzdelmeikbe, utalva egy többszintű hirdetési kampányra, amely ellenzi a kijivi európai unióhoz való csatlakozását.
„Most ezek az ügyetlen technikák, amelyek egy ellenség képének létrehozására, Ukrajnából, amely az egész Európa és a civilizált világ valódi ellenségét harcol, egyszerűen szánalmasnak és sértőnek tűnik, elsősorban a magyar emberekkel, akik az elfogult politikusokkal ellentétben valóban európai nemzet. Az önkéntes mozgalom révén mindenféle módon segítenek az ukrán népnek legyőzni az orosz ellenséget, és megakadályozzák az orosz megszállók visszatérését Budapest utcáira. Az ukrán külügyminisztérium egy közleményben nyilatkozta.
Kapcsolatok egy történelmi alacsonynál
A magyar-ukrán kapcsolatok az elmúlt hónapokban sújtották az alját, mivel Magyarország továbbra is az egyetlen EU-tagállam, amely blokkolja a kijivi gyorsított EU-ajánlatot. Viktor Orbán magyar miniszterelnök megígérte, hogy az Európai Tanács minden Európai Tanácsának vétóját az Ukrajnával és a múlt héten az ígéretre adta, hogy megtagadja a Brüsszel és Kyiv közötti csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitásának jóváhagyását.
A magyar kormány elsősorban gazdasági okokból ellenzi Kijiv gyorsbetűs csatlakozását, azzal érvelve, hogy Ukrajna elismerése alapvetően átszervezi az EU támogatási rendszerét. Egy ilyen változás befolyásolná a mezőgazdasági és regionális finanszírozást, és potenciálisan Magyarországot az EU költségvetésének nettó közreműködőjévé teheti.
Beszél Euronews A múlt héten a magyar miniszterelnök, Balázs Orbán politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a jelentős negatív gazdasági következményekkel túlmutató „Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelenti, hogy integráljuk az Oroszországgal való konfrontációt, amely nem így lehet.” Hozzátette, hogy hiba lenne az integrációs folyamat folytatása a háború első megoldása nélkül.
Magyarország a közelmúltban a kormány által az ukrán EU -csatlakozásról szóló nyilvános szavazást fejezte be. A hivatalos adatok szerint több mint 2,2 millió ember vett részt, 95 % -uk ellenezte Kyiv Európai Unióba való belépését.
A múlt heti NATO -csúcstalálkozó során Orbán és az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyy összecsapott a közösségi médiában, miután Zelenskyy azt állította, hogy tisztességtelen az egyetlen tagállam, hogy blokkolja az EU Ukrajna csatlakozásáról szóló döntését. Orbán megismételte, hogy az Európai Unió alapított, hogy békét és jólétet teremtsen tagállamai számára. „Az Oroszországgal háborúban álló ország elfogadása azonnal az EU közvetlen konfliktusba vonzza” – figyelmeztette Orbán. Hozzátette, hogy „tisztességtelen elvárni, hogy bármely tagállam vállalja ezt a kockázatot.”
Rögzítési nyomás
Ukrajna csatlakozása szintén központi kérdéssé vált a 2026 -os parlamenti választásokon folyamatban lévő választási kampányban. A szavazást történelmileg szignifikánsnak tekintik, mivel 15 éven belül először a kormányzó Fides – KDNP koalíció komoly kihívással néz szembe, a legtöbb közvélemény -kutatás, amely a politikai újonc Pette Magyar tiszteletét és szabadságát (Tisza) pártot állítja Orbán előtt. A Tisza MEP-ek az Európai Néppártdal (EPP) ülnek az Európai Parlamentben-Manfred Weber szövetségével, amely az Ukrajna gyorsaságának legerősebb támogatói közé tartozik. Állítólag a pártja magyar és a párt vezető tisztviselői kapcsolatba lépnek az ukrán hírszerzéssel, amint azt a két ország közötti kémbotrány során feltárták az év elején.
A magyar nagykövet jelenlegi összehívása a Nemzeti Ellenállási Mozgalom nemrégiben elindított hirdetési kampányához kapcsolódik, amely Pette Magyar -t „magyar Zelenskyy -ként” ábrázolja, amely mindkét politikusot Brüsszelbábként ábrázolja. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Georgiy Tykhy a kampányt „hülye, unalmas és meggyőzőnek” írta le.
Az ukrán nyilatkozataira reagálva, a magyar külügyminiszter és a kereskedelem, Péter Szijjattó elmondta, hogy Kyiv válasza „egyértelműen azt mutatja, hogy az ukránok csalódottak, mivel a magyarok nem mondtak nem Ukrajna EU tagságának”. „Megértjük ezt a csalódást, de az ukránok nem feladata, hogy elmondják a magyaroknak, mit kell gondolniuk és tenniük” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von Der Leyen, az Európai Tanács elnökével, António Costa elnökével és Menet Frederiksen dán miniszterelnökkel, az EU Tanács elnökségével – Zelenenskyy ragaszkodott hozzá, hogy „egyetlen ország sem képes megállítani Ukrajna jövőbeli tagságát”. Marie Bjerre, a dán EU ügyekért felelős miniszter nemrégiben kijelentette, hogy Dánia „maximális nyomást” gyakorol Magyarországra, hogy az elnökség hat hónapjában felemelje vétóját.
Az ukrán Post FM idézi a magyar nagykövet hirdetési kampány felett, először a magyar konzervatív oldalon jelent meg.
