A magyar parlament elfogadta az ország közmédiarendszerének átfogó reformját, amely új intézmények létrehozását, a nemzeti hírügynökség függetlenségének helyreállítását, valamint a szerkesztői függetlenség és a nyilvános elszámoltathatóság erősítését célzó megújult felügyeleti keretrendszer bevezetését fogadta el.
A képviselők kedden 145–39 arányban megszavazták Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián Tisza-párti képviselők által benyújtott jogszabályt. A legtöbb rendelkezés a törvény hivatalos kihirdetése után 30 nappal lép hatályba.
Az új jogszabály értelmében a Médiatámogatási és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltatás Nonprofit Nyrt.-be, amely a későbbiekben Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Nyrt. néven változik. Az új szervezet a közszolgálati rádió, televízió, audiovizuális, digitális és műsorkészítési szolgáltatásokért lesz felelős.
A reform kiemelt eleme a Magyar Hírügynökség (MTI) önálló jogalanyként való visszaállítása az MTI Nonprofit Nyrt. létrehozásával. A külön költségvetésből működő ügynökség hazai és nemzetközi híreket, írásos és videós riportokat, fényképeket, háttéranyagokat, grafikákat, archívumot biztosít.
A törvény előírja, hogy az MTI beszámoljon a parlamenti és parlamenten kívüli politikai pártok, civil szervezetek, a kormány, a közigazgatás, az önkormányzatok, a bíróságok és az ügyészségek tevékenységéről. Országos tudósítói hálózatot is fenn kell tartania Budapesten, Magyarország megyéiben, a Kárpát-medencei magyar közösségekben és a kiemelt nemzetközi helyszíneken.
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Nyrt. és az MTI vezérigazgatóinak kiválasztása nyílt pályázaton történik. Azok a személyek, akik az elmúlt öt évben miniszterelnökként, kormányminiszterként, államtitkárként, országgyűlési képviselőként, polgármesterként, párttisztviselőként vagy más politikai tisztséget töltöttek be, nem jogosultak erre.
A parlament 2028-tól külön hároméves finanszírozási jogszabályon keresztül hagyja jóvá mindkét közmédia-szervezet költségvetését.
A reform a meglévő Közalapítvány helyébe egy új Független Közmédia Testület lép, amely részvényesi jogokat gyakorol a közmédia szervezetei felett.
A kilenctagú testület a parlamenti frakciók hat jelöltjéből áll – egyenlő arányban a kormánypártok és az ellenzéki pártok között – és három, média-szakmai szervezetek által jelölt képviselőből. A politikai tisztségviselőket és az elmúlt öt évben pártpolitikai tevékenységet folytató személyeket eltiltják a tisztségtől. Az igazgatóság kinevezi a vezérigazgatókat, felügyeli a felügyelőbizottságokat és a könyvvizsgálókat, felügyeli a pénzügyi gazdálkodást, jóváhagyja a fontosabb szerződéseket, és évente független szerkesztői auditot ad.
A testület munkáját a Független Közmédia Testületi Iroda segíti, amely dedikált költségvetési intézményként működik.
„A törvény jelentősen felülvizsgálja a közszolgálati médiára vonatkozó elveket… A szerkesztői függetlenséget kifejezetten alapelvként rögzítik”
A jogszabály egy új Sajtóalapot is létrehoz az MTVA finanszírozói szerepének felváltására. A közmédia-műveletek közvetlen finanszírozása helyett az alap a független médiát, a közösségi műsorszolgáltatókat, a közszolgálati műsorokat és az elismert etikai normákat követő újságírást fogja támogatni.
A törvény jelentősen felülvizsgálja a közszolgálati médiára vonatkozó elveket. A közszolgálati műsorszolgáltatóknak pártatlan, kiegyensúlyozott és jó minőségű tájékoztatást kell nyújtaniuk, miközben kormánytól, politikai pártoktól és gazdasági érdekektől függetlenül működnek. A szerkesztői függetlenséget kifejezetten alapelvként határozták meg.
Ezeket az alapelveket a 18 tagú Közszolgálati Tanács által kidolgozott új Közszolgálati Charta fogja részletesebben meghatározni. A tanács évente értékeli a közszolgálati műsorszolgáltató és az MTI által benyújtott jelentéseket, és javaslatot tehet a vezérigazgatók felmentésére, ha a teljesítményjelentésüket elutasítja.
A Médiatanács is öttagról hét tagra bővül. Három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzéki pártok jelölnek, a tanács elnökét pedig nyílt pályázaton választják ki. A tagok mandátuma négy évre szól, míg az elnöki mandátum öt évre szól.
Az új médiaintézményekhez hasonlóan az elmúlt öt évben pártpolitikát folytató személyek nem vehetnek részt a Médiatanácsban.
A Médiatanács jelenlegi tagjainak és elnökének, valamint a Duna Médiaszolgáltatás és az MTVA vezérigazgatóinak mandátuma a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, a jogszabály többi része 30 nappal később lép hatályba.
A parlament szavaz az uniós finanszírozási reformokról, a média átalakításáról és a reklámszabályokról /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i