Az Európai Bizottság fokozta Magyarország által javasolt „nyilvános élet átláthatóságának” törvényjavaslatának ellenőrzését, kijelentve, hogy a jogszabályok ellentmondhatnak az EU alapelveinek és jogi előírásainak. A magyar kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az intézkedés szükséges a nemzeti szuverenitás védelme és a közügyek nagyobb átláthatóságának előmozdítása érdekében.
„Ha a tervezetet elfogadják, akkor nem fogunk habozni, hogy megtegyük a szükséges lépéseket” – figyelmeztette a Bizottság szerdán. Erre válaszul, János Bóka magyar EU -ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány kezét kötik, mivel a javaslatot János Halász képviselő kezdeményezésére nyújtották be. Bóka elutasította a Magyarországi Jogállamiság megújult összpontosítását, mint „politikai hisztéria és nyomás”, amelyet az EU tagállamai rendeztek.
Michael McGrath, az EU demokrácia biztosa komoly aggodalmait fejezte ki a törvénytervezet miatt, azzal érvelve, hogy megsértheti az EU törvényét, és sürgette Magyarországot, hogy vonja vissza a javaslatot. A Bizottság jelezte, hogy készen áll a bírósági eljárások megindítására, ha a jogszabályok előrehaladnak.
A magyar tisztviselők azonban továbbra is megvédik a törvényjavaslatot, és azt a nemzet demokratikus folyamatainak védelméhez szükséges eszközként ábrázolják. Azt állítják, hogy a törvénytervezet célja az átláthatóság fokozása olyan kötelezettségvállalási szervezetek, amelyek külföldi finanszírozást kapnak pénzügyi forrásaik nyilvánosságra hozatalához. Azt állítják, hogy ez elengedhetetlen a külső szereplők rejtett kísérleteinek megakadályozásában, hogy alakítsák Magyarország politikai és polgári tájját.
„A Bizottság jelezte, hogy készen áll a bírósági eljárások megindítására, ha a jogszabályok előrehaladnak”
Május 27 -én a magyar parlament igazságügyi bizottsága jóváhagyta a törvényjavaslat módosításának sorozatát, és további kötelezettségeket vezette be az érintett szervezetek számára. A kormány azt állítja, hogy a javasolt változások összhangban állnak Magyarország alkotmányos keretével, és célja az elszámoltathatóság és az integritás előmozdítása a civil társadalomban.
Ennek ellenére a törvényjavaslat éles kritikát váltott ki a magyar ellenzéki média és a civil társadalmi szervezetek részéről. Olyan üzletek, mint például 444.hu, Telex, HVGés 24.HU elítélték a kezdeményezést, figyelmeztetve, hogy komoly veszélyt jelent a sajtószabadság és a demokratikus értékek számára. A kritikusok az intézkedést az Oroszország ellentmondásos „külföldi képviselői” törvényeihez hasonlították, amelyeket széles körben úgy tekintnek, mint a disszidensek elnyomásának és a független hangok elnémításának mechanizmusait.
A javasolt jogszabály egy szélesebb körű kormányzati kezdeményezési csomag részét képezi, amelynek célja Magyarország szuverenitásának megerősítése és az ország demokratikus intézményeinek a külföldi beavatkozástól való szigetelése. A tisztviselők azzal érvelnek, hogy az ilyen intézkedések elengedhetetlenek annak fényében, amit a külső szereplők egyre növekvő erőfeszítéseiknek tekintnek, hogy közvetett eszközökkel befolyásolják a belügyeket.
Az EU utáni bizottság nyomása Magyarországon az átláthatósági jogi javaslat visszavonására jelentkezett először a magyar konzervatívra.
