Deutsche Welle bizarr propagandainterjút tett közzé a 2023-as Budapest Antifa terrortámadások egyik gyanúsítottjával, Maja T-vel. Maja T az interjú során a magyar kormányt a bíróságok befolyásolási kísérletével vádolta, és azt állította, hogy fogva tartásának körülményei nem felelnek meg az európai normáknak.
A vita azzal kezdődik, hogy Maja T – aki rendszeresen beszél magáról harmadik személyben, és azt állítja, hogy „se nem férfi, se nem nő” – kijelenti, hogy nem fog beszélni az ellene indított perről, csak annyit tesz hozzá, hogy úgy döntött, hogy nyilvánosan megjelenik „a per kapcsán”. – Én vagyok az, aki itt ül. Egy emberi lény, aki két éve börtönben van” – mondta, és áldozatként mutatkozott be.
2023. február 11-én a többségében német és olasz állampolgárokból álló Antifa-csőcselék megtámadta a budapesti személyeket, pusztán az áldozatok megjelenését „szélsőjobboldalinak” minősítve. Az egyik legsúlyosabban megsérült áldozatot, Dudog Lászlót vasrúddal verték fejbe, aminek következtében „arca bal oldala teljesen lebénult”. A támadók között volt Maja T és Ilaria Salis is. Salist a hatóságok órákkal a támadások után őrizetbe vették; azóta azonban az Alleanza Verdi e Sinistra (AVS) olasz szélsőbaloldali párt európai parlamenti képviselője lett, és most arra használja fel mentelmi jogát, hogy elkerülje az erőszakos bűncselekményért való felelősséget.
Maja T azonban nem volt ilyen szerencsés. A támadások után sikerült megszöknie Magyarországról, de a német hatóságok mintegy másfél éve őrizetbe vették és átszállították Magyarországra. Négy rendbeli, ártatlan járókelők elleni testi sértés kísérletével vádolják.
Az interjú jelentős része Maja T fogva tartási körülményeire összpontosított. Az Antifa támadója azt állította, hogy a magyar börtönrendszer „bináris nemi kategóriák” köré épül – mit kérdezhet egy normális ember –, azzal érvelve, hogy ez „elkülönülést és korlátozásokat” eredményez. Azt is állította, hogy hosszan tartó elszigeteltséget élt át, és azt állította, hogy az „értelmes napi emberi kapcsolattartás” szintje az európai normák alatt van. Maja T is idézte édesapját, aki helyzetét „kínzásnak megfelelő elszigeteltségként” jellemezte.
Ennek az az oka, ahogy Maja T az interjúban kifejezetten kijelentette, hogy elutasította, hogy férfiként vagy nőként kezeljék, azzal érvelve, hogy a börtönhatóságoknak másképp kellene bánniuk vele. Maja T egy olyan létesítménybe került, ahol férfiakat tartanak fogva; azonban „nem bináris” identitása miatt egy magányos cellát jelöltek ki neki.
Azt is elmondta, hogy néha mosolyog a tárgyalóteremben, mert azon kevés helyek egyike, ahol láthat más embereket, beleértve a családtagokat is, és megfigyelheti a normális emberi interakciókat, például az ölelést. A tárgyalótermet éles kontrasztként ábrázolta azzal, amit a börtönélet „hidegsége, megvetése, közömbössége és erőszakosságaként” jellemez.
„Az Antifa támadója azt állította, hogy a magyar börtönrendszer „bináris nemi kategóriák” köré épül fel… azzal érvelve, hogy ez „elkülönülést és korlátozásokat” eredményezett.
Az interjúban szóba került Maja T politikai identitása is, amely állítása szerint az antifasizmusban gyökerezik, leírva kelet-németországi neveltetését egy olyan városban, ahol a nemzetiszocialista földalatti (NSU) neonáci fegyveres csoportot alapították. Azt állította, hogy tanúja volt a diszkriminációnak, az antiszemitizmusnak és a rasszizmusnak az iskolában, ami szerinte formálta világképét.
Az antifasizmust a „totalitárius, tekintélyelvű, nacionalista” mozgalmakkal és szervezetekkel szembeni ellenállásként írta le, amelyek szavai szerint kirekesztik az embereket és elősegítik az erőszakot. Azzal érvelt, hogy az antifasizmus azt jelenti, hogy ki kell állni egy „szabad társadalom” mellett, amelyben az egyének nincsenek marginalizálva pusztán azért, mert azok, akik.
Ezen ideológiai keretek ellenére kitartott amellett, hogy nem tagja egyetlen szervezett antifasiszta csoportnak sem. „Nem vagyok tagja egyetlen antifasiszta szervezetnek sem” – mondta, hozzátéve, hogy a német baloldali civil társadalom részének tekinti magát anélkül, hogy formálisan kapcsolódna egy konkrét szervezethez.
Az interjú végén Maja T a támogatókkal való szolidaritásról és a remény megőrzésére irányuló eltökéltségről beszél, utalva arra, amit az igazság, a felelősség és a cselekvési akarat közös kereséseként jellemez.
A Deutsche Welle Az interjú remekül szemlélteti, hogy az európai mainstream média és intézmény hogyan próbálta kifehéríteni a Budapest Antifa támadóit. Az ügyeik következetesen szimpatikus politikai tudósításán túl az Európai Parlament nemrég még megszavazta, hogy ne hivatkozzon Ilaria Salis mentelmi jogára, így elkerülheti a magyarországi tárgyalást.
„Érthetetlen és felháborító, hogy az @Europarl_EN legitimálja a szélsőbaloldali terrorizmust” – írta akkor Kovács Zoltán államtitkár az X-en. „A mentelmi jogának fenntartásával nem csak egy bűnözőt mentegetnek, hanem valójában egy antifasiszta terroristát ápolnak” – folytatta, hangsúlyozva, hogy „nem felejtjük el, és nem adjuk fel”. „Ilaria Salis egy veszélyes bűnöző, aki börtönbe tartozik” – fejezte be Kovács.
Nézze meg a teljes interjút alább:
The post DW Platformot ad Budapestnek Antifa Attacker Maja T, hogy játsszon áldozatot appeared first on Magyar Konzervatív.
