Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hat hónapon belül a negyedik bizalmatlansági szavazás előtt áll az Európai Parlamentben – ez példátlan szám az Európai Unió történetében. A szavazásra január 22-én, csütörtökön kerül sor, mindössze egy nappal azután, hogy von der Leyen és az Európai Néppárt (EPP) nem tudta átvinni az EU–Mercosur megállapodást a parlamentben.
A mostani bizalmatlansági indítványt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által társalapító, Jordan Bardella francia ellenzéki vezető által vezetett jobboldali Hazafiak Európáért (PfE) képviselőcsoport nyújtotta be. Az indítvány azzal érvel, hogy a von der Leyen által január 17-én aláírt, az EPP és a szocialisták és demokraták (S&D) által támogatott EU–Mercosur megállapodás aláássa az európai szuverenitást, az élelmezésbiztonságot és a gazdálkodók érdekeit azáltal, hogy csökkenti a vámokat, és megnyitja az EU piacát a latin-amerikai mezőgazdasági termékek előtt, amelyek nem feltétlenül felelnek meg az EU környezetvédelmi, állat-egészségügyi normáinak.
Az indítvány szerint ez az európai gazdálkodókat hátrányos helyzetbe hozná egy olyan időszakban, amikor a Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslata alapján már az uniós finanszírozás jelentős csökkentésével néznek szembe. Ezenkívül azzal érvel, hogy Brüsszel megkísérelte megkerülni a nemzeti parlamenteket, az Európai Parlamentet és a mezőgazdasági termelők szervezeteit, korlátozva a demokratikus felügyeletet a megállapodás felgyorsításával.
Január 21-én azonban az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió Bíróságának (EUB) jogi véleményének kikérését arról, hogy az EU–Mercosur megállapodás összeegyeztethető-e az EU-Szerződésekkel, a Patriots for Europe kezdeményezésére. A képviselők 334 igen szavazattal, 324 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. A határozat azt jelenti, hogy az EUB megvizsgálja mind az EU–Mercosur Partnerségi Megállapodás (EMPA), mind az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) jogalapját, valamint az EU elsődleges jogával való összhangját.
Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő a bizalmatlansági indítványra hivatkozva azt mondta, a döntés „fontos átmeneti győzelmet jelent a gazdálkodók számára a holnapi döntő szavazás előtt”.
„Arra kérek minden európai parlamenti képviselőt, és mindenekelőtt a francia EP-képviselőket, akik elkötelezettek a mezőgazdasági ágazat védelme mellett, hogy egyesítsék erőiket bizalmatlansági indítványunk mögött, hogy véget vessünk az Európai Bizottság túlkapásainak” – mondta Jordan Bardella, a PfE elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.
Annak ellenére, hogy ellenzik a Mercosur-megállapodást, az olyan progresszív frakciók, mint a Zöldek/EFA, a Renew és a Baloldal, valószínűleg nem szavaznak az indítvány mellett, mivel továbbra is védelmezik a mainstream rendszert azzal, hogy „nemzeti politikai színházként” és „képmutatásként” értékelik azt. Szokás szerint az EPP, az S&D, a Renew és a Zöldek zárják soraikat von der Leyen védelmében.
Mindazonáltal beszédes, hogy egyetlen másik bizottsági elnök sem került még közel annyi bizalmatlansági indítványhoz, mint von der Leyen. Októberben két különböző bizalmatlansági szavazást élt túl ugyanazon a napon – az egyiket a PfE, a másikat a Baloldal nyújtotta be. Júliusban von der Leyen is hasonló vizsgálatokkal szembesült az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében az úgynevezett Pfizergate miatt. Egyik bizalmatlansági indítvány sem fogadta el. Von der Leyen nem lesz jelen a csütörtöki szavazáson.
The post Von der Leyen a negyedik szavazattal szembesül a bizalmatlanságról hat hónappal a Mercosur-vereség után appeared first on Magyar Konzervatív.
