A világ légiközlekedési iparában soha nem látott válság körvonalazódik.
A repülőtársaságok, a repülőgépgyártók és a légiforgalmi irányítás egyaránt komoly nyomás alatt áll, miközben az utazási kereslet rekordmagasságban van.
Szakértők szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, a következő hónapokban rendszerszintű fennakadások jöhetnek a világ repülőterein.
Hiány minden fronton
A probléma forrása összetett: pilótahiány, karbantartási késések, alkatrész- és munkaerőhiány egyszerre sújtja az ágazatot.
A pandémia idején több ezer szakember hagyta el a pályát, és azóta a legtöbb vállalat nem tudta teljesen visszapótolni őket.
“A repülés sosem volt ennyire kiszolgáltatott a láncolat legapróbb hibáinak.
Egyetlen meghibásodás ma lavinaként terjedhet tovább a globális hálózatban.”
— nyilatkozta Juhász Gábor légügyi szakértő
Az utasforgalom ezzel szemben robbanásszerűen nőtt: az idei nyáron több mint 4,5 milliárd utast várnak világszerte, ami új történelmi rekordot jelent.
Pilóták a határon
A legégetőbb gond a pilótahiány.
Több nagy légitársaság kénytelen volt járatokat törölni vagy útvonalakat ideiglenesen megszüntetni, mert egyszerűen nincs elég képzett pilóta.
A képzési folyamat hosszú és költséges — egy kapitány kiképzése akár 5–7 évet is igényelhet.
Eközben a meglévő személyzet túlterhelt, ami biztonsági és egészségügyi kockázatokat is felvet.
Egy nemrég készült felmérés szerint a pilóták közel 60 %-a nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi hónapokban
“fizikailag és mentálisan kimerült” a túlórák és a folyamatos átszervezések miatt.
A technológia sem bírja a tempót
A másik súlyos probléma a karbantartási lánc akadozása.
A repülőgépgyártók és beszállítók alkatrészhiánnyal küzdenek,
ami késlelteti a szervizeket és új gépek átadását.
Több tucat járat már azért sem tudott felszállni, mert egyetlen szenzor vagy alkatrész hiányzott.
Ez nemcsak gazdasági veszteség, hanem komoly biztonsági kockázat is.
“A légiközlekedés mindig a precizitásról szólt.
Most viszont a határidők hajszolása veszélybe sodorja a minőséget.”
— mondta egy repülőgép-szerelő, aki neve elhallgatását kérte
Feszültség a földön is
Nemcsak a levegőben, hanem a földön is forr a helyzet.
A repülőterek és a légiforgalmi irányítók soha nem látott terhelés alatt működnek.
A személyzethiány miatt több európai reptéren órákig tartó sorok, poggyászkáosz és késések váltak mindennapossá.
A helyzet különösen kritikus a nyári csúcsszezonban, amikor a kapacitások amúgy is feszesek.
A hatóságok már vészforgatókönyveket dolgoznak ki arra az esetre, ha a hálózat túlterhelődne.
Gazdasági következmények
A válság nemcsak az utasokat érinti, hanem az egész gazdaságot.
A légiközlekedés összeomlása láncreakciót indíthat:
a turizmus, az export és a logisztikai ágazat is komoly veszteséget szenvedne el.
Az iparági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a helyzetet nem stabilizálják,
akár több milliárd dolláros veszteség is keletkezhet a következő évben.
A jegyárak pedig már most emelkednek: a nemzetközi repülések átlagosan 15–20 %-kal drágultak az elmúlt fél évben.
Megoldási kísérletek és kilátások
A válságra több ország is reagálni próbál.
Egyes légitársaságok felgyorsított pilótaképzési programokat indítottak,
míg mások automatikus repülésirányító rendszerek fejlesztésébe fektetnek.
Emellett megjelentek az új típusú, rövid távú elektromos repülőgépek és regionális légitaxik,
amelyek részben tehermentesíthetik a nagy légiforgalmat.
Azonban a szakértők szerint ezek a megoldások hosszú távon hozhatnak eredményt,
a mostani krízis viszont azonnali beavatkozást igényel.
A válság kulcstényezői tehát:
- Tartós pilóta- és szerelőhiány,
- Alkatrész- és logisztikai problémák,
- Túlterhelt repülőtéri infrastruktúra,
- Növekvő utasforgalom és költségek.
Ezek együtt olyan nyomást gyakorolnak a rendszerre, amit a légiközlekedés még soha nem tapasztalt.
Remény és felelősség
Az iparág vezetői hangsúlyozzák, hogy a repülés jövője továbbra is biztonságos és fenntartható maradhat,
de ehhez globális összefogásra, szabályozási reformra és technológiai újításokra van szükség.
“A repülés nem állhat le, de újra kell gondolnunk, hogyan működtetjük.
Ez a válság nemcsak veszély, hanem lehetőség a megújulásra is.”
— fogalmazott egy nemzetközi légiszövetség szóvivője
A szakma tehát riadót fújt, de nem adta fel.
A kérdés már csak az, sikerül-e időben megfékezni a válságot —
vagy a világ hamarosan a modern repülés legnagyobb zavarát fogja átélni.
