Véletlenül aranylelőhelyre bukkan Komárom-Esztergom vármegyében – 1600 milliárd forintot érhet, de az állam leállítja a kitermelést

Komárom-Esztergom vármegyében egy mindennapos séta során egy helyi gazda élete egyik legnagyobb felfedezését tette meg.

Kovács Gábor, a térségben ismert gazdálkodó, véletlenül rábukkant egy óriási aranylelőhelyre, amelynek értékét szakértők több mint 1600 milliárd forintra becsülték.

Az öröm azonban nem tartott sokáig – az állami hatóságok gyorsan beavatkoztak, és felfüggesztették a kitermelés megkezdését.

Egy átlagos napból lett történelmi fordulópont

Kovács Gábor, 54 éves gazda, elmondta, hogy azon a napon épp a birtoka egyik távolabbi, a Gerecse lábánál fekvő részét járta be.

„A patakparton sétáltam, amikor valami különös csillogást vettem észre az iszapban” – mesélte.

„Odamentem, belenyúltam a földbe, és aranyszínű kavicsokat találtam. Először nem hittem a szememnek.”

A kezdeti kételyek után Gábor geológust hívott, hogy alaposabb vizsgálatot végezzen.

Szakértői megerősítés: hatalmas kincs rejlik a föld alatt

A vizsgálatok egyértelművé tették: a Komárom-Esztergom vármegyei földek alatt az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb aranylelőhelye található.

Az előzetes becslések szerint több mint 150 tonna arany rejtőzik a területen, ami országos gazdasági jelentőséggel bírhat.

Az állam közbelép: felfüggesztették a kitermelést

A magyar törvények szerint a föld alatti ásványkincsek – így az arany is – az állam tulajdonát képezik, és kitermelésük csak szigorú engedélyeztetési folyamat után lehetséges.

A vármegyei hivatalok és az illetékes minisztériumok gyors helyszíni szemlét tartottak, és közölték:
minden munkát le kell állítani, amíg környezetvédelmi, régészeti és kulturális vizsgálatok le nem zárulnak.

„Nagyon csalódott vagyok. Azt hittem, végre valami jó történik velünk”

A közösség reakciói

A felfedezés komoly vitákat váltott ki Komárom-Esztergom vármegyében.
Egyesek szerint az aranykitermelés hatalmas lökést adhatna a helyi gazdaságnak, munkahelyeket teremthetne.

Mások – főleg természetvédők – attól tartanak, hogy az aranybányászat visszafordíthatatlan károkat okozna a térség természeti értékeiben, például a Gerecse hegységben.

Gábor új élete

Azóta Gábor mindennapjait újságírók, szakértők és jogi tanácsadók látogatják.
„Eddig csendes gazdálkodó voltam, most meg a hírek főszereplője lettem” – mondja.

Bár örül a lehetőségnek, fél attól, hogy élete gyökeresen megváltozik, még mielőtt tisztázódna a jövő.

Mi lesz az arannyal?

A magyar állam jelenleg átfogó vizsgálatokat folytat.

A döntéshozók hangsúlyozzák:
csak olyan kitermelés jöhet szóba, amely ötvözi a gazdasági érdekeket a környezet védelmével.

Addig azonban Kovács Gábor és a helyi közösség továbbra is bizonytalanságban él – egy olyan felfedezés árnyékában, amely akár örökre megváltoztathatja Komárom-Esztergom vármegye jövőjét.