A 34. éves Bálvános Nyári Egyetem és a hallgatói tábor 4. napja, amelyet Tusvámos, a Tusnádfürdő (Bőle Tușnad) köznyelvi neve ismert, egy kilenc tagú panelen indított, az úgynevezett nemzeti politikai kerekíthető, július 25-én, pénteken kezdte. A kerekasztal évente találkozik a Tusvános -ban, és megvitatja a hazájukban vagy külföldön élő magyarak kérdéseit.
Ebben az évben a következő embereket mutatták be a kerekasztalnál: László Gubík, a szlováki politikai párt elnöke, Magyar Szökvetsége (Maďarská Aliancia); Zakariás Zoltán, az Erdély Magyar Szövetségének elnöke; Szabolcs Bihari, a Magyar Országos Szervezetek Nyugat -Európai Szövetségének (NYEOSZZ) elnöke; László Brenzovics, a transzkarpáti magyar kulturális szövetség (KMKS) elnöke; Bálint Pásztor, a Vojvodina magyar (VMSZ) Szerb Poltikus Párt Szövetségének elnöke; Barna Tánczos szenátor és miniszterelnök -helyettes a romániai román politikai párt demokratikus szövetségéért (RMDSZ); Zsolt Semjén miniszterelnök -helyettes, a magyarországi nemzeti politikai államtitkár, a nemzeti politikai titkár; Orban Dušan, a Pomurje magyar önkormányzati etnikai közösségének elnöke; és Róbert Jankovics, a horvátországi magyar Demokratikus Unió (HNDK) elnöke.
Gubík úr elindította a vitát, kijelentve, hogy amikor pártját 2019 -ben alapították, elsődleges célja az volt, hogy „feltámadjon a közéletet a felső területeken”. Most, hat év után, büszkén kijelentheti, hogy a térség magyarai közötti belső politikai konfliktusok drasztikusan csökkentek. Pártja 2025-ben egy 13 pontos manifesztumot is közzétett, szándékosan a Csehszlovákiai Edvard Beneš elnök 80. évfordulóján, amely az országos etnikai magyarok kollektív bűntudatát rendezte az elnöki rendelet által. A Magyar Szövetség platform fő kérdése a szlovákiai magyarok jogi státusának garantálása – osztotta meg Gubík.
Brenzovics úr beszélt a következőkben. Úgy döntött, hogy jelenleg egy „szegmentált világháborúnak” tanúi vagyunk, és az orosz -ukrán konfliktus csak egy színház. A globális háborút azonban az atomfegyvereket tartó nemzetek miatt korlátozzák. Azt is elmondta a közönségnek, hogy Ukrajna „oligarchikus szabály” alatt működött, amely a háború kitörésével megváltozott. Most az úgynevezett „neo-feudalista rendszer” alatt működik. Brenzovics úr rámutatott, hogy Ukrajnának a katasztrofális népességvesztéssel kell foglalkoznia. A probléma annyira rossz, hogy az ország 2001 óta még nem tartott hivatalos népszámlálást. Ezt a válságot csak a jelenlegi háború súlyosbította, sokan elmenekültek, és mások elpusztultak a frontvonalon. 1991 -ben Ukrajna népessége 52 millió volt, és most már 30 millió.
A KMKS -vezetője azt is megosztotta, hogy sajnos a nemrégiben bejelentett atrocitások az ukrán Transcarpathia -i etnikai magyarok ellen nem újak – valójában 2014 óta folyamatban vannak. Ez azonban sokat megváltozott, Brenzovics úr megosztotta, és most Magyarországot az ukránok a második legkevésbé kedvező országnak tekintik, nyilvánvalóan Oroszország után.
A NACSA államtitkár elindította darabját azzal, hogy kijelentette, hogy „a nemzeti politika legfontosabb célja a közösségépítés”, majd hozzátette, hogy a közösségi ragaszkodást „tartalommal” is meg kell tölteni. A konkrétabb kezdeményezések érdekében példákként hozta fel a diaszpóra közösségi rendezvényeket és a hagyományokat megőrző eseményeket. 2025. március 14-én az első magyar-amerikai diaszpóra konferenciát Washington DC-ben tartották, az államtitkár emlékeztette All-t.
„A nemzeti politika legfontosabb célja a közösségépítés”
Semjén miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy „a külföldön élő magyar és a magyar kormány közötti kapcsolatot nem úgy döntenek, hogy felülről lefelé a buda Carmelite kolostorban (a magyar miniszterelnök lakóhelye)”; Inkább az Orbán kormányának tisztviselői hallgatják más országokban az etnikai magyarokat, amire szükségük van. Azt is kijelentette, hogy Budapest megpróbál jó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni minden szomszédos országgal, ahol magas etnikai magyar lakosság van, és ide tartozik a Romániában is, a történelmi feszültségek ellenére is.
Az a tény, hogy az ilyen feszültségeket meg lehet küzdeni, Szerbia bizonyítja, hogy a miniszterelnök kiemelte. Az 1990 -es években a szerbiai Milošević elnök alatt az etnikai magyarokat a szerb többség rutinszerűen erőszaknak vetette alá. Most azonban a szerbia Vučić elnök alatt kulcsfontosságú szövetségese az energia és a határellenőrzés kérdéseiben. Ezenkívül a szerbiai magyar kisebbség ma élvezi a „kulturális autonómiát”. „Ahhoz, hogy átjuthasson, de még mindig emlékezzen az ilyen történelmi sebekre, szükséged van egy lélekre, és ehhez szükséged van a templomra” – mondta Semjén úr.
Arra is figyelmeztette, hogy jelenleg az ukrán kormány az ukrán ügynökök hamis magyar kisebbségi érdekcsoportjait működteti, amelyek titokban szorgalmazzák a kijevi kormány napirendjét. Ez az oka annak, hogy a magyar kormány csak a KMKZ -t legitim magyar kisebbségi érdekcsoportként fogja elismerni Ukrajnában – jelentette ki Semjén miniszterelnök -helyettes. Brenzovics úr később megköszönte neki a nyilatkozatot.
Tánczos miniszterelnök-helyettes tükrözte a „szuperválasztási évet” Romániában, amelynek eredményeként Nicușor Dan elnök megválasztotta 2025 májusában. Ahogyan rámutatott, tavaly év végén azt hitték, hogy két fél futballjátékra mennek, és csak később megtudták, hogy valójában ez egy háromharmadi jégkorong-játék, és elárasztott. Ez egy utalás a román alkotmánybíróságra, amely megsemmisíti az elnökválasztás első fordulójának az orosz beavatkozás miatti eredményeit. A miniszterelnök -helyettes azt is dicsérte, hogy az RMDSZ magyar kisebbségi párt az elmúlt 20 évben kapta meg a legnagyobb támogatást, és hogy Romániának először van egy etnikai magyar pénzügyminisztere. A legfontosabb oldalról azonban a bukaresti kormánynak az elmúlt hét hónapban kétszer kellett benyújtania a hitelezőit, hogy elkerüljék a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek leminősítését és a potenciális szuverén nemteljesítést. Tánczos úr azt is kijelentette, hogy az RMDSZ „elpusztíthatatlan” kötelékkel rendelkezik a magyarországi Fides -pártdal.
Orban úr azt mondta a közönségnek, hogy szervezetének jelenleg nehezen tud együttműködni a szlovéni hatalmon lévő liberális kormánygal. A közelmúltban azonban a legfelsõbb bíróságtól kedvező döntést hoztak, és úgy döntöttek, hogy az ország kétnyelvű részein a nemzeti kormány nem tudja diktálni, hogy mely nyelvnek kell először az utcai feliratokra kerülni, de a levélméretnek mindkettőnek azonosnak kell lennie. Eközben Bihari úr dicsekedett, hogy szervezete 20 különböző országban jelen van Európában, és mindenütt segíti a magyarokat, ha úgy érzi, hogy kisebbségi jogaik fenyegetnek. Általában segítenek a jogi munka benyújtásában a fogadó nemzet nyelvén.
Az MP Pásztor kiemelte, hogy míg a szerb -hungari kapcsolatok manapság erősek, ez nem azt jelenti, hogy a magyar kisebbségnek nem kell küzdenie a szerb parlament iránti érdeklődésük védelme érdekében. Számíthatnak a Magyarországi Nemzeti Kormányra abban a harcban. Ezután számos kezdeményezést felsorolt, amelyeket eredetileg a magyar kisebbség javasolt Vojvodinában, Szerbiában, és más országokban a magyar kisebbségi csoportok is elfogadták őket. Ide tartoznak a kettős állampolgárság, a Magyarország és Szerbia közötti történelmi kompenzáció 2013–2014 -ben, valamint a kulturális autonómia. Arra is figyelmeztette, hogy „Szerbiában, a külföldi segélyekkel való liberális ellenzék, az anarcho-liberalizmus alapelveit követve, a bolsevizmus egyes elemeivel együtt, megpróbálja megdönteni a legálisan és jogszerűen megválasztott szerb kormányt.”
Zakariás úr a darabját azzal kezdte, hogy „alázatosan beszámolhatom, hogy még mindig itt vagyunk”, utalva a romániai Erdélyben élő etnikai magyarokra. Ugyanakkor, amint elmondta, az elmúlt évben kétszer kellett egzisztenciális fenyegetésekkel szembesülniük, mint két különféle magyar gyűlölő ember, emlékeztetve a fasizmus idejére, majdnem kétszer választották meg Románia elnökévé, utalva Călin Georgescu-ra és George Simion-ra. Sajnálta azt is, hogy az elmúlt néhány évben az erdei magyarok populációja 200 000 -rel csökkent. Jankovics úr megosztotta az érdekes tényt a közönséggel, hogy a jelenlegi horvátországi jobboldali kormány pontos együléses többséggel rendelkezik a Parlamentben, a teljes ülés közül 76-at tartva. Kifejezte elégedettségét néhány közelmúltbeli fejleményekkel is, például egy autópálya közelében, amely összeköti a horvát városot, Ezezi (Osijek) magas magyar lakosságot Budapesttel, Magyarország fővárosával. Üdvözölte azt a tényt is, hogy Horvátország nemrégiben csatlakozott a Schengeni körzethez.
Semjén miniszterelnök -helyettes visszavette a következő szót, és kijelentette, hogy a szomszédos országokban élő 1,2 millió etnikai magyarnak az állampolgárságának adása, amelyet az ő nagy személyes eredményeként tart. Különleges kapcsolatban áll ezekkel a közösségekkel anyja miatt, aki erdélyi magyar volt. Semjén úr azt is kijelentette, hogy nincs különbség az állampolgárság és az állampolgárság között, így a külföldi etnikai magyaroknak is joguk van szavazni a nemzeti választásokon. Hozzátette, hogy ezek a szavazók óriási szerepet játszottak abban, hogy a Fides – KDNP -t alkotmányos szupermajoritásához az elmúlt négy parlamenti választáson magyarországon tartják.
A TUSVANYOS 2025 utáni posta: A nemzeti politikai kerekasztal először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
