A szerdai találkozót követően, az amerikai különleges megbízott, Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, mind a Fehér Ház, mind a Kreml megerősítette – külön nyilatkozatokon keresztül -, hogy Donald Trump elnök hamarosan személyesen találkozik Putyinnal. Egy ilyen ülésre 2019 óta nem került sor. Csütörtökön a Kreml Aide Juriy Ushakov kijelentette, hogy az ülésre vonatkozó konkrét előkészületek már folyamatban vannak az amerikai társaikkal. A médiajelentések azt sugallják, hogy az Egyesült Arab Emírségek mint potenciális helyszín, ahol Putyin a tervek szerint találkozik az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohamed Bin Zayed Al Nahyan -val. A Fehér Ház szerint a Trump – Putin találkozója a jövő héten történhet.
Sőt, az európai szövetségeseknek szóló magán tájékoztatóban Trump egy esetleges háromoldalú csúcstalálkozót jelölt meg önmagának, Putyinnak és az ukrán elnöknek, Volodymyr Zelenkyy -nek – még akkor is, ha a Kreml „teljesen megjegyzés nélkül” maradt.
Trump Witkoff Putyinnal folytatott beszélgetését „nagyon produktívnak” írta le, ám a közelgő találkozók bejelentése ellenére egyik fél nem tett közzé konkrét lépést az ukrán tűzszünet felé. Valójában, míg Witkoff még Moszkvában volt, a Fehér Ház további 25 % -ot vezette ki az indiai behozatalra, válaszul India az orosz olaj folyamatos vásárlására. Ez növeli az egyes indiai áruk teljes tarifa -arányát, akár 50 % -ra – annak ellenére, hogy India az Egyesült Államok egyik legfontosabb stratégiai partnere Ázsia egyik legfontosabb stratégiai partnere.
A másodlagos szankciók még mindig jönnek
Eközben az orosz olajvásárlókkal szembeni másodlagos szankciók végrehajtásának határideje továbbra is a helyén van, augusztus 8-án-a Tomorrow-ra. A 2025. évi Oroszország szankcionáló törvény címû javasolt jogszabály olyan országokat céloz meg, amelyek „tudatosan eladnak, szállítanak, átadnak vagy vásárolnak olajat, földgázt, kőolajtermékeket vagy uránt, amelyek az Orosz Föderációból származnak”. Ez felhatalmazza az Egyesült Államokba történő behozatalra akár 500 % -os tarifákat, amelyek ilyen orosz származású energiatermékeket vásárolnak. Ironikus módon, maga az Egyesült Államok továbbra is az uránt importálja Oroszországból-olyan importok, amelyek 2025-ben 28 % -kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, és megközelítőleg 596 millió dollárt értek el.
Noha a másodlagos szankciók befolyásolhatják a globális kereskedelem nagy részét, elsősorban Kínának – az orosz olaj legnagyobb importőrének -, valamint Indiának és esetleg Türkiye -nek szólnak. Brazíliát potenciális célpontként is megemlítik, ha továbbra is fennáll az orosz energia vásárlásában. Ezek a szankciók jelentősen károsíthatják Moszkvát, potenciálisan 10–20 % -kal csökkentve az olaj-export bevételét-egyenértékű a napi 128 millió dollár veszteséggel a legrosszabb esetben.
„A Trump – Putin találkozót széles körben a nemzetközi közösség utolsó reményének tekintik”
A szélesebb körű globális gazdaság azonban valószínűleg még jobban szenved. Az olajárak hordónként 11 dollárral emelkedhetnek, nemcsak a nyers, hanem az áruk, például az elektromos energia, a gáz és az ipari fémek is, amelyek alapvetően növelik a termelési költségeket az iparágakban. A globális kereskedelem még széttöredezettebbé válik, mint amennyire már van, a nagyhatalmak, például az Egyesült Államok és Kína, India és mások közötti kereskedelem hipotetikus bontásaival, 500 % -os tarifával.
Egy ilyen forgatókönyvet minden áron el kell kerülni. Ehhez a javasolt Trump – Putin találkozót széles körben a nemzetközi közösség utolsó reményének tekintik – és ennek a lehető leghamarabb megvalósulnia kell. A magyar külügyi és kereskedelmi miniszter, Szijjtára Pészer, hangsúlyozta ezt a Witkoff – Putin ülésre adott reakciójában. „Reméljük, hogy a @RealDonaldTrump és Vlagyimir Putyin a lehető leghamarabb személyesen találkozik. Ez az egyetlen módja annak, hogy a béke végre visszatérhet Közép -Európába – írta Szijjár -on X -en. Hozzátette, hogy a moszkvai ülés több résztvevőjével beszélt, aki megerősítette ezeket a fejleményeket.
Trump hosszú utat tett meg Helsinki óta
Egy másik kérdés, hogy az ülés kibontakozása hogyan bontakozik ki. Trump és Putyin csak egyszer találkoztak egy magas tétű kétoldalú csúcstalálkozón-2018-ban Helsinkiben. Abban az időben Trump továbbra is politikai újonc volt, és küzdött a washingtoni „mocsárral”, míg a Kongresszus számos vizsgálatot indított az adminisztrációjáról. A 2016. évi amerikai elnökválasztás során az orosz beavatkozással kapcsolatos állítások továbbra is uralkodtak a médiában – még akkor is, ha Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója, a közelmúltban közreműködött a dokumentumok, amelyek azt sugallják, hogy Barack Obama volt elnök és a magas rangú tisztviselők tudatosan kidolgozták ezeket az állításokat, hogy aláássák Trump legitimitását.
A Helsinki csúcstalálkozó előtti nemzetközi kontextus ugyanolyan feszült volt. Alig két hónappal korábban Washington kivont az iráni nukleáris üzletből, még inkább az USA – EU -kapcsolatokat is feszítve. 2018 elején, a korábbi orosz szergei Skripal, az Egyesült Királyságban a volt orosz ügynök mérgezése tömeges diplomáciai kiutasításokhoz és Oroszország elleni szankciók új fordulójához vezetett. Ez a fokozott bizalmatlanság a Trump – Putin találkozásának hátterét képezte. 2018 közepére mind az I., mind a II. Minski és II. Valójában a CEASFires -t továbbra is megsértették, míg a kulcsfontosságú rendelkezések 2018 -ra többnyire nem teljesítettek, és a keret alapvetően halottnak tekintett.
A Helsinki csúcstalálkozó eredményét nagymértékben előre meghatározták. Putyin uralta a napirendet, míg olyan fő kérdésekben, mint Szíria és Ukrajna, nem értek el kézzelfogható eredményeket. A mainstream média hevesen bírálta Trumpot – beleértve még Fox News– A tárgyalások során „gyenge” megjelenéshez. A közös sajtótájékoztatón Trump elutasította az állítólagos orosz választási beavatkozás elítélését, amelyet sokan úgy értelmezték, hogy Putyinnal az amerikai hírszerző ügynökségekkel jár. Noha Trump sikerként üdvözölte a találkozót, a poszt-summit szavazás azt mutatta, hogy az amerikaiak többsége vereségnek tekintette. Oroszországban ezzel szemben a nyilvános érzelmek és az állami média ünnepelte Putyin diadalát.
„Ha sikeres, 2025 augusztus történelmi fordulópontként csökkenhet”
Tekintettel Trump személyiségére, nem valószínű, hogy elfelejtette ezt a zavarot – és az újbóli megerősítés ideje megérkezhet. Manapság Trump megközelíti a Putyin találkozásának kilátását sokkal erősebb helyzetből: magabiztosabb, nem küzd annyira belföldön, Európa támogatása van, és napirendjét teljesíti. Biztosította az Egyesült Államok – EU kereskedelmi megállapodást, megakadályozta az Izrael és Irán közötti komoly regionális háborút, és arra kényszerítette az európai nemzeteket, hogy jobban hozzájáruljanak saját védekezésükhöz. Az ülés bekövetkezésekor a másodlagos szankciók már hatályban vannak – egy újabb erős kártyát adva.
Putyin viszont 2018 -ban a Trumphoz hasonló helyzetben lép be a tárgyalásokba. Annak ellenére, hogy az ukrán csatatéren tőkeáttételre került, jelek merülnek fel, hogy Oroszország háborús gazdaságának lelassul. Az orosz magas rangú tisztviselők utaltak arra, hogy a háborúnak legkésőbb 2026 -ra ér véget. A másodlagos szankciók felgyorsíthatják ezt az érzés eltolódását. Moszkva a Közel -Keleten – amint azt Szíriában látja – befolyásolja, és még a saját kertjében is, beleértve a Közép -Ázsiát és a Dél -Kaukázust. Noha Putyin minden bizonnyal folytathatja a kopásháborút Ukrajnában, a közelgő csúcstalálkozó lehet az utolsó reális lehetősége a konfliktus megszüntetésére anélkül, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna Oroszország gazdaságának. Ezenkívül lehetőséget adhat Putyinnak arra is, hogy javítsa tárgyalási pozícióját azáltal, hogy Trumpnak diplomáciai győzelmet nyújt.
Pozitív forgatókönyv szerint a vita órái a Putyinnal folytatott közös sajtótájékoztatón egy diadalmas Trump -ban csúcspontjába kerülhetnek, és valamilyen megállapodást jelentenek – talán még egy háromoldalú keretrendszert az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között, amelyek már Washingtonra utaltak. A másodlagos szankciókat egy diplomáciai csomag részeként lehetne megszüntetni, és megkönnyebbülést kínál a globális gazdaság számára. Sikeres sikere esetén 2025 augusztus történelmi fordulópontként csökkenhet-az első lépés a régóta várt béke felé Európában.
A Post Trump a békét szemmel látja Putyinnal – és Helsinki megtérülése először jelent meg a magyar konzervatívnál.
