Az egymásnak ellentmondó sajtóértesülések ellenére Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten találkozik – közölte a Fehér Ház névtelenül nyilatkozó illetékese, hogy megvitassák a terveket. Míg az elmúlt napokban a mainstream sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a csúcstalálkozót „lemondták”, Trump kedden azt mondta, hogy még nem született döntés a találkozóról, jelezve, hogy a következő hetekben még van lehetőség a budapesti csúcsra.
Látod? Önt most átverték. Vagy van? Valójában nincs névtelen forrásunk a Fehér Házban. Vagy mi? Trump a valóságban a tervezett budapesti békecsúcs elhalasztásáról beszélt. Vagy ő volt? A fősodratú média narratívájában igen – de a szövegkörnyezetben egyszerűen megerősítette, hogy „nem akar egy elpazarolt találkozót” – ahogy mi sem –, és elismerte, hogy a nehézségek ellenére a csúcstalálkozót nem sikerült teljesen lemondani.
Üdvözöljük az információs hadviselés világában. Ami a budapesti csúcs körül zajlik – amit éppen hat napja, múlt csütörtökön jelentett be Trump, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is megerősített, akik valódi emberek, és nem névtelenül nyilatkoztak –, tökéletes példája annak, hogy a (dez)információ és a narratív manipuláció hogyan vált korunk meghatározó erejévé. És el kell ismernünk, hogy a nyugati országok sokat tanultak Oroszországtól ebben a tekintetben az elmúlt évtizedben. Kevesebb, mint egy hét alatt az Európai Unió és Kijev által erősen támogatott média annyi féligazságot és félreérthető kiszivárogtatást terjesztett a budapesti csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy az valóban a békefolyamat kisiklásával fenyeget.
Hogyan lehet szabotálni a 101-et
A múlt csütörtök óta történtek elemzése egy játékkönyvet ad az ilyen szabotázs végrehajtásához. Közvetlenül a bejelentést követően az EU és a nyugat-európai országok reakciói óvatosan pozitívak voltak, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a Bizottság „üdvözöli a budapesti csúcstalálkozót, ha az segíthet az ukrajnai háború befejezésében”, megjegyezve, hogy Putyinra nem vonatkozik az EU beutazási tilalma. Hangsúlyozták azt is, hogy a tagállamok eltéréseket engedélyezhetnek annak érdekében, hogy az orosz elnök repülőgépei áthaladhassanak légterükön a csúcsra vezető úton.
Aztán eljött a péntek, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Trumppal a Fehér Házban. Noha a jelek arra utaltak, hogy a találkozó nem ment zökkenőmentesen – például Zelenszkij később a Fehér Ház előtt beszélt a sajtóval –, a hivatalos közlemények mindkét oldalról konstruktívnak minősítették a tárgyalásokat, annak ellenére, hogy Trump meghátrált Kijevnek Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákkal való ellátásától.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy jól haladnak az előkészületek a Trump–Putyin találkozóra, miután Jurij Ushakov Kreml-tanácsadóval tárgyalt a témáról. Orbán Putyinnal is telefonált a csúcstalálkozó kapcsán. Úgy tűnt, minden a pályán van.
„Ahogy az EU fokozta a diplomáciai nyomást, a mainstream médiák névtelen kiszivárogtatásokkal kezdték elsározni az információs teret”
Az akkori sajtóértesülések szerint, miközben az Európai Unió nyilvánosan fenntartotta a pozitív hangot, belsőleg forrongott – kétségbeesetten igyekezett helyet biztosítani a tárgyalóasztalnál, vagy teljesen megakadályozni a találkozót. Névtelen EU-tisztviselők azt mondták a Bloombergnek, hogy a vezetők azt vizsgálják, hogyan lehetne keményebb álláspontot felvenni Oroszországgal szemben, és korlátozni Putyin befolyását Trumpra a csúcstalálkozó alatt. Eközben a sólyom tagországok akcióba lendültek: Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy Lengyelország letartóztatja Putyint, ha gépe belép a lengyel légtérbe, miközben az Akaratosak Koalíciójának tagjai intenzív konzultációba kezdtek Zelenszkijjal. „Az a tény, hogy egy EU-tagállam, amelyet továbbra is köt a Nemzetközi Büntetőbíróság, meghívja Putyin elnököt, nemcsak gusztustalan, hanem azt is mutatja, hogy Magyarország már nem a Nyugat részeként pozicionálja magát” – mondta Sikorski, szítva a nem kívánt feszültségeket. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője „nem szépnek” minősítette a tervezett budapesti találkozót, és sürgette Trumpot, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra.
Ahogy az EU fokozta a diplomáciai nyomást, a mainstream médiák névtelen kiszivárogtatásokkal kezdték elsározni az információs teret. Október 19-én a Financial Times beszámolt arról, hogy a Trump–Zelenszkij találkozó katasztrofálisan sikerült, az amerikai elnök állítólag kiabált, káromkodott, és a frontvonal térképeit dobálta, követelve Zelenszkijtől, hogy adjon be Putyin feltételeinek, különben a pusztulásnak nézzen szembe. A jelentés teljes mértékben névtelen forrásokra támaszkodott – ennek gyorsan ellentmondtak más, hasonlóan névtelen tagadások.
A hétvégén maga Trump is úgy nyilatkozott, hogy a frontvonalak azonnali befagyasztását és mindkét féltől tűzszünetet vár. Zelenszkij támogatta az ötletet, mondván, kész csatlakozni Trumphoz és Putyinhoz Budapesten, míg az EU vezetői saját augusztusi Ukrajnára vonatkozó béketervüket hirdették, amely kezdetben Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt lebegett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor hétfőn kijelentette, hogy Putyin álláspontja a tűzszünetről Alaszka óta változatlan maradt, és kitart amellett, hogy Oroszország teljes ellenőrzést kért a donbászi régió felett.
Szintén hétfőn Luxembourgban találkozott az EU Külügyek Tanácsa és az EU energiaügyi miniszterei, jelezve szándékukat, hogy továbblépnek a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi segélyek finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz eszközök elkobzására, jóváhagyták az orosz energiaimport 2028-ig történő fokozatos megszüntetésére vonatkozó javaslatot, valamint előkészítették a 19. Moszkva elleni szankciócsomagot. Szijjártó a találkozó után azt állította, hogy az EU-ban sokakat „nem érdekel” a budapesti csúcstalálkozó vagy annak sikere, és mindent megtesznek, hogy ne így legyen.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter még hétfőn beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy „megbeszéljék a Trump és Putyin elnök október 16-i felhívását követő következő lépéseket”. „A miniszter hangsúlyozta a soron következő összefogások fontosságát, mint lehetőséget Moszkva és Washington számára, hogy együttműködjenek az orosz–ukrán háború tartós megoldásának előmozdításában, összhangban Trump elnök elképzelésével” – áll a közleményben. Az Ukrajna és az EU növekvő nyomása ellenére továbbra sem volt jele a csúcstalálkozó lemondásának.
A torzítás bizonytalanságot táplál
Aztán kedden, A hegy bombázott: „Nem tervezik Trump elnöknek, hogy a közeljövőben találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője. A hegy Rubio és Lavrov telefonhívása nyomán. A történetet azonnal felerősítették a mainstream piacokon, névértéken vették, és tényként jelentették be. Ennek ellenére minden hivatalos nyilatkozat akkor még azt jelezte, hogy a csúcstalálkozóra való felkészülés folytatódik. Nevezetesen, hogy soha nem jelentették be a találkozó konkrét időpontját – Trump csak annyit mondott, hogy „a következő két héten belül” lesz, ami az ő szóhasználatában azt jelentheti, hogy „valamikor hamarosan”.
Kedden Trump a jelentéseket kommentálva kijelentette, hogy nem akar „elpazarolt találkozót”, és nem született végleges döntés. A Kreml is visszhangozta ezt az érzést, és kijelentette, hogy Putyin sem akar eredménytelen találkozót, és hozzátette, hogy nem lehet elhalasztani olyasmit, amiről hivatalosan soha nem született megállapodás. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a tudósításokhoz is hozzászólt, mondván: Szijjártó FM Washingtonban tartózkodik, és folyamatban vannak a békecsúcs előkészületei. Elismerte, hogy a dátum bizonytalan, de hozzátette: „Ha eljön az ideje, mi rendezzük meg.”
Szijjártó az X-en úgy nyilatkozott, hogy „nyilvánvaló volt, hogy sokan mindent megtesznek annak érdekében, hogy (a csúcs) ne történhessen meg”, hozzátéve, hogy „a háborúpárti politikai elit és médiája mindig így viselkedik olyan események előtt, amelyek döntőnek bizonyulhatnak a háború és a béke között”. Végezetül: „Amíg a csúcs valóban meg nem történik, számítsunk a kiszivárogtatások, álhírek és nyilatkozatok hullámára, amelyek azt állítják, hogy ez nem fog megtörténni”.
A budapesti békecsúcsot övező hatnapos intenzív diplomácia és ellendiplomácia után a kép továbbra is homályos. Úgy tűnhet, hogy Trump elvesztette lendületét az áttörést jelentő Izrael és a Hamász közötti tűzszünet e hónap elején – különösen azért, mert az egyezmény most összeomolhat –, de az Ukrajnával kapcsolatos haladás akadályai nem pusztán diplomáciai vagy stratégiaiak. Az, hogy Oroszország nem hajlandó kompromisszumot kötni, minden bizonnyal az egyik tényező, de az EU, a nyugati média és Kijev szándékos, összehangolt erőfeszítése a párbeszéd aláaknázására ugyanolyan, ha nem még hatékonyabbnak bizonyult a békéhez vezető út szabotálásában.
The post Találkozik Trump Putyinnal Budapesten? — avagy Hogyan szabotáljuk a békefolyamatot először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
