A bevásárlókosárunkban ott illatozik a barack, az alma, a szőlő. De mi történik, ha a tetszetős héj alatt nemcsak vitamin, hanem tiltott múltú vegyszer is bujkál? Az elmúlt hónapokban több, egymástól független ellenőrzés és civil teszt hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes – Magyarországon mindennap fogyasztott – gyümölcsök egyes tételeiben a megengedettől eltérő, sőt tiltott szermaradványok nyomai is felbukkanhatnak.
A hír elsőre ijesztő. Mégis, a pánik helyett érdemes a tényekhez, a józan konyhai gyakorlatokhoz és a transzparencia követeléséhez fordulni.
Miért probléma, ha tiltott szermaradvány kerül a gyümölcsre?
A növényvédő szerek között vannak olyan hatóanyagok, amelyeket az EU kifejezetten betiltott, például a klórpirifosz vagy a bizonyos karbendazim-származékok, mert hosszú távon idegrendszeri, hormonális vagy fejlődési kockázatot jelenthetnek. A tilalom nem véletlen: a tudományos kockázatértékelés szigorú.
„A határérték felett vagy tiltott hatóanyagból már kis mennyiség is komoly jelzés a rendszer számára” – mondja egy élelmiszer-biztonsági szakértő. „Nem ijesztgetni kell, hanem megérteni: a szabályozás a megelőzésről szól.”
Mit mutatnak a friss ellenőrzések?
A rutinszerű hatósági vizsgálatokhoz időről időre csatlakoznak civil laborok és nemzetközi monitorprogramok is. Ezek alapján előfordult, hogy egynémely mintában:
- az EU-ban nem engedélyezett szerek nyomai bukkantak fel (különösen import tételeknél),
- több, különböző hatóanyag egyszerre volt jelen, a „koktélhatás” kockázatát felvetve,
- a héjhoz kötődő maradványok mosással csökkenthetők voltak, de nem mindig tűntek el teljesen.
„A helyzet árnyalt: a legtöbb minta rendben van, de a kivételek számunkra éppen elég okot adnak a fokozott ellenőrzésre” – fogalmaz egy laboratóriumi analitikus.
Mely gyümölcsök érintettek lehetnek?
Az érintettség elsősorban a származástól, az adott évjárat időjárásától és a termesztési gyakorlattól függ. A lédús, vékony héjú gyümölcsök – mint az eper vagy az őszibarack – érzékenyebbek, a vastag héjúaknál (narancs, banán) a hámozás sokat számít. A hazai és az import tételek között is akadnak jó és rossz példák; a kulcs a követhetőség.
Az alábbi összevetés tájékoztató jellegű, nem márkákra vagy termelőkre vonatkozó ítélet.
Összehasonlító áttekintés
| Gyümölcs | Tipikus kockázat röviden | Kockázati szint (általános) | Javasolt lépés | Származás, amit érdemes figyelni |
|---|---|---|---|---|
| Eper | Többszörös szerhasználat, tiltott nyomok ritkán | Közepes | Alapos mosás, gyors fogyasztás | Hazai szezon előny, import ellenőrzött forrás |
| Szőlő | Foszfor-szerves maradványok előfordulhatnak | Közepes | Áztatás, szemek leöblítése | Import tételeknél címkeolvasás |
| Alma | Engedélyezett szerek kombinációi, viaszréteg | Alacsony-közepes | Mosás kefével, hámozás opció | Hazai termelő ismertsége számít |
| Őszibarack | Héjban maradó maradványok | Közepes | Hámozás, gyors hűtés | Szezonban hazai előny |
| Cseresznye | Repedés-megelőző kezelések maradványai | Közepes | Többszöri öblítés | Eredet feltüntetése fontos |
| Citrusfélék | EU-ban tiltott hatóanyag nyomai importnál előford. | Közepes-magas | Hámozás, kezeletlen héj keresése | EU-n belüli forrás előny |
| Banán | Posztharveszt kezelések a héjon | Alacsony a gyümölcshúsban | Hámozás, kézmosás | Fairtrade/ellenőrzött lánc |
„Nem a gyümölcs a hibás, hanem az ellenőrizhetetlen gyakorlat” – mondja egy dunántúli termelő. „Aki átláthatóan dolgozik, annak érdeke a tiszta eredmény.”
Mit tehet a fogyasztó – egyszerűen és hatékonyan?
- Válasszunk megbízható forrást: névvel, címmel vállalt termelőt vagy olyan üzletet, ahol elérhetőek a szermaradvány-igazolások.
- Mossuk a gyümölcsöt hideg folyó víz alatt, dörzsi nélküli kefével; az áztatás (2–3 perc) segít, a szódabikarbónás víz pedig tovább csökkentheti a felszíni maradványokat.
- A hámozás (alma, őszibarack, citrus) csökkenti a kitettséget, de a rost egy része is a héjban van – mérlegeljünk.
- Fogyasszuk frissen: a hosszú tárolás nem ellenség, de nem is barát; a megfelelő hűtés fontos.
- Rotáljuk a választékot: ne együnk hetekig ugyanabból a forrásból ugyanazt a gyümölcsöt.
- Figyeljük a szezonális hazai kínálatot; rövidebb ellátási lánc, több információ.
- Ha kisgyermeknek adunk, a különösen kockázatosnak vélt tételeknél legyünk még körültekintőbbek.
Mit lépnek a hatóságok és a piac?
A hatósági ellenőrzések szúrópróbaszerűek és célzottak is lehetnek. A kifogásolt tételeket visszahívják, a szabályszegőket szankcionálják. A kereskedők egy része már ma is közzéteszi a laboreredményeket, mert érzi a vevői igényt a transzparenciára.
„A fogyasztói bizalom ma a legfontosabb valuta” – fogalmaz egy kiskereskedelmi beszerző. „Olcsóság helyett a követhető, tiszta lánc lesz a versenyelőny.”
A termelők oldaláról terjed a precíziós növényvédelem, a célzott permetezés és az integrált növénytermesztés. Ezek nemcsak környezeti, hanem piaci kockázatot is csökkentenek.
Mire figyeljünk a piacon?
Kérdezni ér: származás, szedés ideje, kezelések. Érdemes keresni az olyan jelöléseket, amelyek az EU-n belüli ellenőrzött forrást vagy tanúsítást jelzik. Ha bizonytalanok vagyunk, a héj eltávolítása vagy a forrásváltás kézenfekvő lépés.
A történet végén mégis a tál gyümölcs marad az asztalon. A cél nem az, hogy féljünk tőle, hanem hogy okosabban válasszunk és kezeljük. A jó minőségű, ellenőrzött és megfelelően előkészített gyümölcs továbbra is az egyik legjobb befektetés az egészségbe. „A tudatos vásárló a legjobb ellenőr” – mondaná bármelyik piacozó néni. És igaza lenne.
