Szlovéniát a liberális progresszívek, köztük az emberi jogi civil szervezetek, a nyugati média, sőt Brüsszel is támadások sújtják, miután a parlament hétfőn elfogadta az úgynevezett Šutar-törvényt, amely kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a kijelölt, fokozottan veszélyeztetett területeken történő működésre. A kormány a Novo Mestóban történt halálos merényletet követően javasolta az intézkedést, amelyben a 48 éves Aleš Šutar életét vesztette.
Bár a törvényjavaslat nem nevez meg kifejezetten egyetlen etnikai kisebbséget sem, az időzítés – amelyet röviddel egy roma gyanúsítottal történt nagy horderejű incidens után vezettek be – és az az állítás, hogy a biztonsági kockázati zónák átfedésben vannak a roma telepekkel, komoly aggodalmakat ébreszt arra vonatkozóan, hogy a törvény együttesen a roma közösséget célozhatja meg – érvelnek a kritikusok.
Kisebbségi jogokkal foglalkozó civil Roma Alapítvány Európáért fellebbezéssel fordult az Európai Bizottsághoz, figyelmeztetve, hogy a törvény intézményesíti a kisebbségi lakosság kollektív biztonságba helyezésének egy formáját, aláásva az egyéni büntetőjogi felelősség elvét. „Ez az ügy nem csak Szlovéniáról szól. Arról van szó, hogy az Európai Unió be tudja-e tartani ugyanazokat az elveket, amelyeket külföldön követel” – mondta szerdán Mersul Haliti, a szervezet alelnöke.
A szavazás előtt Esther Major, az Amnesty International európai kutatásért felelős igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy „a drákói törvényjavaslat azzal a kockázattal jár, hogy Szlovéniában minden lakost megfoszt az emberi jogok létfontosságú védelmétől, valamint sajátos kockázatot jelent a roma lakosság számára, akik már napi diszkriminációval, kirekesztéssel és szegénységgel szembesülnek”.
Az aggodalmakra reagálva az Európai Bizottság sürgette Szlovéniát annak biztosítására, hogy a közbiztonságról szóló újonnan elfogadott rendkívüli törvény ne érintsen aránytalanul egyetlen közösséget sem. Brüsszel hozzátette, hogy „megvizsgálja” a jogszabályt, miután Szlovénia elnöke aláírta azt.
„Bátorítjuk Szlovéniát annak biztosítására, hogy az úgynevezett Šutar-törvény végrehajtása ne érintse aránytalanul egyik közösséget sem. Nem szabad sérülékenységet okoznia a már veszélyeztetett közösségek számára. Természetesen fontos a biztonság és a közrend fenntartása, de az intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell lenniük az uniós joggal és az alapvető jogokkal.
Progresszív Friendly-Fire
Ami különösen érdekes, hogy Szlovénia kormánya távol áll a szokásos jobboldali kabinetektől, amelyeket ezek a civil szervezetek és Brüsszel jellemzően jogsértésekkel vádolnak. A Robert Golob és Szabadság Mozgalom vezetésével, valamint a baloldallal és a szociáldemokratákkal csatlakozott kormánykoalíciót Európa-pártinak, szociálliberálisnak és balközépnek tartják. A kormány kijelentette, hogy a Šutar-törvény a bűnözésre vonatkozik, nem az etnikai hovatartozásra, hangsúlyozva a gyors fellépés szükségességét a fegyverekkel, az erőszakos bűncselekményekkel és a védelem alatt álló kiskorúakkal kapcsolatban. Inkább preventívnek, semmint büntetőnek minősítik, a beavatkozás felgyorsítása, nem pedig a jogok gyengítése.
2025. október 25-én éjjel a délkelet-szlovéniai Novo Mesto városában egy 48 éves helyi férfi, Aleš Šutar sietett segíteni fiának, miután az utóbbi arról számolt be, hogy a LokalPatriot szórakozóhelyen kívül megfenyegették. Pillanatokkal később Šutart egy 21 éves roma közösségből származó férfi halálosan bántalmazta, aki súlyos ütést mért rá. Šutar másnap a kórházban halt meg. Az incidens nagy tiltakozást váltott ki Novo Mestóban, és két kormányminiszter lemondását váltotta ki: Boštjan Poklukar belügyminiszter és Andreja Katič igazságügyi miniszter.
A fokozott biztonsági kockázatú területek kialakítása mellett a törvény jelentős változásokat vezet be a büntetőjogi, az eljárási, a szociális és az önkormányzati jogszabályokon: sürgős esetekben feljogosítja a rendőrséget a lakásokba való belépésre és a járművek átvizsgálására a kijelölt kockázati területeken, valamint olyan megfigyelési eszközök alkalmazását, mint a drón-felderítés és az automatikus rendszámfelismerés.
Felhatalmazza a katonaságot, hogy segítse a rendőrséget a belföldi műveletekben, összekapcsolja az önkormányzati és a jóléti finanszírozás egy részét a közbiztonsági intézkedésekkel, és szigorítja a szociális jóléti jogosultságot azáltal, hogy szankciókat vagy juttatások csökkentését teszi lehetővé ismételt kisebb bűncselekmények vagy a közösségi szolgáltatási rendszerekkel való együttműködés elmulasztása esetén.
A romaintegráció összeurópai kihívása
Míg a szlovén hatóságok nem gyűjtenek etnikai hovatartozásra jellemző bűnözési adatokat, a tanulmányok azt mutatják, hogy 2024-ben nőtt a bűnözés aránya a jelentős roma lakosságú területeken, különösen Kočevje és Ribnica településekre hivatkozva. A nemzeti ombudsman megjegyzi, hogy Szlovéniában, a 2,13 millió lakosú országban körülbelül 12 000 roma él.
A szlovén helyzet a roma integrációval kapcsolatos szélesebb körű európai kihívásokat tükrözi. A kontinensen való évszázados jelenlétük ellenére – a genetikai és történelmi kutatások szerint őseik nagyjából 1000–1500 évvel ezelőtt hagyták el az indiai szubkontinenst, és a 9. és 12. század között jutottak el a Balkánra – Európa-szerte továbbra is következetlen az integrációjuk. Továbbra is romák milliói néznek szembe szegénységgel, valamint oktatási és foglalkoztatási hiányosságokkal. Az Európa Tanács és az Európai Bizottság összehangolt kereteket dolgozott ki az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhöz és a lakhatáshoz való hozzáférés előmozdítására, de összességében az előrehaladás korlátozott és egyenetlen.
„A szlovén helyzet a roma integrációval kapcsolatos szélesebb körű európai kihívásokat tükrözi”
Magyarországon is jelentős a roma lakosság, a hivatalos adatok és becslések szerint ez a szám 300 000 és 800 000 közé tehető (a lakosság legfeljebb 8 százaléka). A magyar kormány végrehajtotta a Nemzeti Roma Integrációs Stratégiát (2021–2030), amely az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy javítását célzó uniós szintű keretekhez igazodik. Sztojka Attila, a Belügyminisztérium roma kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja 2024-ben elmondta, hogy az elmúlt 14 év során olyan intézményesített struktúra jött létre, amely előrelépési lehetőséget biztosít az egyéneknek, és már kézzelfogható eredményeket hoz. A kormány célja, hogy a magyarországi roma közösség aktívan részt vegyen és hozzájáruljon a középosztályhoz való csatlakozás folyamatához. Ennek ellenére van még tennivaló a területen.
A roma lakosság példája jól szemlélteti, milyen nehéz egy nagyon eltérő kulturális és társadalmi hagyományokkal rendelkező kisebbséget integrálni a kereszténységre és a nyugati jogrendszerekre épülő társadalmakba. Világos figyelmeztetésül szolgál azoknak, akik a főként muszlim bevándorlók folyamatos tömeges migrációját hirdetik, azzal érvelve, hogy integrációjuk sikeres és az európai társadalmak érdekét szolgálja.
The post Szlovénia tűz alatt a civil szervezetektől, Brüsszel a bűnözés elleni fellépésért Šutar-gyilkosság után appeared first on Magyar Konzervatív.
