Február 10-én, kedden folytatódott a 2. napon a Budapest Global Dialogue 2026, amelynek a Magyar Külügyi Intézet (HIIA) ad otthont az illusztris budapesti Corinthia Hotel Budapestben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta a napi nyitóbeszédet.
Szijjártó miniszter azzal kezdte, hogy méltatta, hogy az általa „nagyon időszerűnek” nevezett konferenciát magyar-indiai együttműködés keretében szervezték meg. Az esemény szlogenjére gondolva: „Vissza a szélről”, arcátlanul kijelentette, hogy nem biztos abban, hogy valóban visszaléptünk-e a szélről; csak abban volt biztos, hogy a közelben van egy perem.
A miniszter hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát is, amelyhez úgy vélte, hogy Budapest tökéletes helyszín, ahol tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás szabadságát, és nem szabnak ki cenzúrát. Komorabb hangon kijelentette, hogy a második világháború vége óta a globális biztonság szempontjából a legkeményebb korszakot éljük. Ebben a korszakban egy új globális világrend van kialakulóban, teljesen új szabályokkal, előírásokkal és módszertanokkal. Azt azonban senki sem tudja biztosan, hogy ez a folyamat mikor zárul le – tette hozzá.
Súlyos kritikát fogalmazott meg Brüsszellel szemben. Szijjártó miniszter szerint az EU vezetése rosszul reagált az elmúlt negyedszázad mind a négy nagy válságára: a 2008-as pénzügyi válságra, a 2015-ös migrációs válságra, a 2020-as koronavírus-járványra és az orosz-ukrán háború 2022-es kezdetére is. Eközben Magyarország mind a négy szükséglet kezelésében elszakadt Brüsszeltől, és így sokkal jobb eredménnyel került ki – érvelt a szónok –, miközben az EU teljesen elszigetelődött, és már nem a globális politika és a gazdaság meghatározó tényezője.
Orbán miniszterelnök például a kelet-európai fegyveres konfliktusban következetesen tűzszünetet szorgalmaz, az EU pedig folyamatosan aláássa Donald Trump amerikai elnök béketörekvését – mondta a miniszter a hallgatóságnak. Azt is merészen kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború „nem a mi háborúnk”, és „nem akarunk pénzt küldeni” egyik hadviselő félnek sem.
Orbán miniszterelnök abban az egyedülálló helyzetben van, hogy az amerikai, a kínai, az orosz és a török elnökkel is tárgyalhat kérdésekről – emelte ki a külügyminiszter. Kitért arra, hogy egy „hazafiasságra épülő” új világrend formálódik, amely egy itt, Budapesten megindult „globálpatrióta forradalom” szüleménye.
„Orbán miniszterelnök abban az egyedülálló helyzetben van, hogy az amerikai, a kínai, az orosz és a török elnökkel is megbeszélheti a kérdéseket”
Méltatta a magyar kormány eredményeit is, kiemelve az országban tapasztalható alacsony munkanélküliségi rátát, alacsony energiaárakat, valamint a magas államilag finanszírozott családtámogatást. Megjegyezte továbbá, hogy az elmúlt négy évben Magyarországra érkezett a legtöbb külföldi működőtőke.
Szijjártó FM köszönetét fejezte ki a magyar közvéleménynek, amely 16 éve kiállt kormánya mellett, és figyelmeztetett, hogy a közelgő magyar parlamenti választás tétje, hogy Magyarország továbbra is szuverén marad, vagy Brüsszel diktálja az irányt.
A vitaindító beszéd után a paneltagok összegyűltek a színpadon egy átgondolt beszélgetésre. A panel a „Szuverenitás és vita: végre eltört a földgömb?” címet viselte. Eközben az öt kiemelt paneltag a következő volt: Dhruva Jaishankar, az ORF America ügyvezető igazgatója Washington DC-ben; Ivan Krastev, a Liberális Stratégiák Központjának elnöke Szófiában, Bulgáriában; Velina Csakarova, a bécsi For A Conscious Experience tanácsadó cég alapítója és geopolitikai stratégája; Thomas Greminger, a Genfi Biztonságpolitikai Központ ügyvezető igazgatója Genfben, Svájcban; és Gladden Pappin, a budapesti Magyar Külügyi Intézet elnöke. A moderátor szerepét Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség Stratégiai Tanácsadó Testületének titkára látta el.
Pappin úr a jelenlegi geopolitikai korszakot a világrendek közötti „interregnum”-nak nevezte, és még nincsenek egyértelmű szabályok. Azt is megosztotta, hogy a hidegháború befejezése után a Nyugat túlhangsúlyozta liberális értékeinek fontosságát a Szovjetunió felett aratott győzelmében. Emiatt „a fejükbe szállt” az ötlet, ahogy ő fogalmazott, ami rossz döntésekhez vezetett. Az egyik legnagyobb ilyen rossz döntés az volt, hogy a gyártás elhagyja az egykori ipari nagyhatalom Egyesült Államokat, és Kínából importálja az iparcikkek túlnyomó részét – mutatott rá az előadó.
A panelbeszélgetésen többször is szóba került Mark Carney kanadai miniszterelnök múlt havi beszéde a Világgazdasági Fórumon. Pappin úr azt állította, hogy ellentétben azzal, amit Carney miniszterelnök beszédében leírt, a mai geopolitika nem dichotómia a régi liberális, szabályokon alapuló világrend és a tiszta hatalmi harc között; azzal érvelt, hogy ki lehet építeni egy harmadik alternatívát is. Trump elnök újonnan alapított Béketanácsát a BRICS-szövetség nyugati ellensúlyaként is jellemezte.
Krastev úr mindenkit emlékeztetett arra, hogy míg a régi liberális világrendet formális szabályok irányították, addig a tartós kettős mérce is jellemezte, amely a legerősebb államokat részesítette előnyben. Megjegyezte azt is, hogy Trump elnök külpolitikája az USA gazdasági és katonai erejére épül, nem csak a Monroe-doktrínában felvázolt befolyási övezetére. A felszólaló ezután kétségbe vont Szijjártó FM vitaindító beszédében elmondottak egy részét, rámutatva, hogy a miniszter által felsorolt Magyarország gazdasági sikereit nagyrészt az ország uniós tagságának és az európai egységes piacnak köszönheti.
Csakarova asszony megjegyezte, hogy a globális színtéren kevesen számítottak az Oroszország és Kína közötti együttműködés mélységére, és a két országot „természetes riválisnak” nevezte. Azzal érvelt, hogy Peking és Moszkva egymáshoz közeledtek annak érdekében, hogy csökkentsék a hazai instabilitás kockázatát a geopolitikai turbulenciák közepette, és hozzátette, hogy partnerségük a nemzetközi kapcsolatok több dimenziójában átformálja a globális rendszert. Greminger úr a maga részéről kis mérete és lakossága ellenére „közepes hatalomként” jellemezte Svájcot. Ismét utalva Carney miniszterelnök davosi beszédére, megjegyezte a kanadai kormányfő érvelését, miszerint a középhatalmak képesek átformálni a világrendet. Greminger hozzátette, hogy a gyorsan változó globális rendszerrel kapcsolatos gyakori állítások ellenére a legtöbb ország továbbra is támogatja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, a globális kihívások kollektív megközelítését és a klímaváltozás elleni fellépést. A felszólaló arra is sürgette a nemzeteket, hogy a konkrét kihívások mentén kössenek kétoldalú szövetségeket.
Jaishankar úr azzal kezdte írását, hogy „a világrendnek vége szakad”, és rámutatott, hogy bár az Európai Unióban lehet nosztalgia a régi liberális szabályokon alapuló rendszer iránt, ez nem annyira az ő hazájában, Indiában. Kifejtette azt is, hogy minden korábbi világrendnek – mint például a gyarmati világrendnek, a két világháború közötti interregnum időszaknak, a hidegháborús rendnek vagy a hidegháború utáni liberális rendnek – vagy hegemón hatalomra volt szüksége, mint például az Egyesült Államoknak a hidegháború utáni korszakban, vagy sok nemzet közötti koncertre, mint például az 1814-1818-as bécsi kongresszusra. Jelenleg azonban egyikünk sincs – tette hozzá.
Majd kijelentette, hogy az elitizmus kontra populizmus, a Nyugatra irányuló tömeges migráció és a COVID-19 világjárvány mind hozzájárultak a régi világrend bukásához. Jaishankar úr hozzátette, hogy szerinte „a dolgok a fejük felé haladnak” a világ számos színházában: Ukrajnában, a Közel-Keleten és az indo-csendes-óceáni térségben is.
Nézd meg a Budapest Global Dialogue 2026 ft élő közvetítését Szijjártó Péter Alatt
The post FM Szijjártó at Budapest Global Dialogue 2026: Brussels Has Botched Response to All Major Crises appeared first on Magyar Konzervatív.
