Az autópályákon több országban változás jön 2025-ben: a 150 km/h-s limit kísérleti bevezetése megosztja az Európát. A hír főként Csehországot és Olaszországot érinti, miközben máshol inkább a csökkentés felé mozdulnak a döntéshozók. A vita a biztonság, az emissziók és a közlekedési fegyelem körül forog.
Mi változik 2025-ben?
Csehországban 2025 júniusától emelik a limitet bizonyos autópálya-szakaszokon, elsőként a D3 Tábor és České Budějovice közötti részén. A program érinti a D11 és a D1 egyes szakaszait is, és kifejezetten kísérleti jellegű lesz. A sebességet dinamikus táblák folyamatosan igazítják a forgalomhoz és az időjáráshoz.
Olaszországban a módosítás 2025. január 1-jétől lép életbe a 2×3 sávos, leállósávval rendelkező autópályákon. Ez kb. 1 500 km-t fed le a nemzeti hálózatból, ahol szakaszmérő (tronçon) rendszerek felügyelik az átlagsebességet. A cél a szabályok következetes betartatása és a forgalom áramlásának javítása.
Miért nő a sebességhatár?
A kormányok érvelése szerint a magasabb, de jól szabályozott limit javíthatja a sofőrök koncentrációját. A monotonitás csökkenhet, kevesebb lehet a szendvedés és a „telefonozásból” adódó figyelmetlenség. Inspirációként gyakran említik a német modellt, ahol korlátozás nélküli szakaszok mellett a felelős vezetői magatartás a norma.
A kritikusok szerint a nagyobb sebesség a balesetek súlyosságát növelheti, még ha azok száma nem is emelkedik. Emellett a fogyasztás és az emissziók is meredeken nőnek 130 fölött, ami a környezeti terhelést fokozza. A kompromisszum kulcsa a feltételes, időjárásfüggő korlátozás és a következetes ellenőrzés.
„A 150 km/h nem jog a belső sáv birtoklására, hanem felelősség a többiek iránt” – hangsúlyozza egy cseh közlekedésbiztonsági szakértő, a folyamatos környezeti és forgalmi alkalmazkodás szükségességét kiemelve.
Mit kell tudnod sofőrként?
Az új limitek nem mindenhol és nem állandóan érvényesek, hanem szakaszosan és feltételesen. Mindig a táblák és a VMS (változtatható üzenetű jelzések) az irányadók, nem a navigációs program.
A szakaszmérés az „átlagot” figyeli, tehát nem csak a pillanatnyi tempó számít. A nagy sebességnél a követési távolságot és a féktávot duplán érdemes tartani, mert a hirtelen manőverek kockázata nő. Az előzéseket rövidebbre kell fogni, de nem áron alul a biztonság rovására.
- Ellenőrizd az abroncsok állapotát és a megfelelő sebességindexet.
- Legyen kifogástalan a fék, a futómű és a lengéscsillapító.
- Tarts tiszta, karcmentes szélvédőt, működő ablaktörlőkkel.
- Használj megfelelő üzemanyag- vagy töltési stratégiát.
- Ne terheld túl az autót, rögzítsd biztonságosan a csomagokat.
- Frissítsd a navigációt, figyeld a valós idejű figyelmeztetéseket.
- Ismerd a biztosítód nagy sebességű kizárásait és feltételeit.
Franciaország és a régió
Franciaországban marad a 130 km/h, esőben 110 km/h, és nincs napirenden az emelés. Az állam a fix és mobil radarok hálózatát bővíti, a szabályok betartatására helyezve a hangsúlyt. Ez jól mutatja, hogy az európai kép heterogén, és a prioritások országonként eltérnek.
Környezet, technika, vezetéstámogatás
A légellenállási faktor miatt 130-ról 150-re lépve az átlagfogyasztás kézzelfoghatóan emelkedik. Elektromos autóknál a hatótáv csökkenése különösen látványos, ami sűrűbb töltést igényel. A zajterhelés és a részecskekibocsátás (fék, gumi) szintén nő nagy sebességnél.
Érdemes adaptív tempomatot és sávtartót használni, de ezek nem helyettesítik a figyelmet. Oldalszélben, esőben vagy sűrű forgalomban a 150 nem cél, hanem felső korlát. A „jobb oldali haladás” elvét tartsd be, és ne ragadj be a külső sávban indokolatlanul.
Szankciók és jogi tudnivalók
A magasabb limit nem jelent enyhébb bírságokat, sőt a szakaszmérés könyörtelenül szankcionál. Országonként eltér a pontlevonás, a helyszíni pénzbírság és a jogosítvány ideiglenes elvételének gyakorlata. Határokon átívelően is működik az adatszolgáltatás és a behajtás, különösen EU-n belül.
Mindig a helyi jogszabály az irányadó, és a táblák szerinti tempó számít, nem a „szokás”. Ha kétséged van, maradj a 130 környékén, különösen forgalmas, vegyes járműösszetételű szakaszokon. A gyorsabb haladás csak akkor valódi nyereség, ha közben a biztonság is megmarad.
Természetesen jó lenne nagyobb sebességgel közlekedni, de sem a körülmények, sem a feltételek, sem az emberi képességek és tulajdonságok nem alkalmassak erre! Külön külön vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket a tudomány alapján, és utánna egyeztessük az eredményeket. Ezek után hozzuk meg a döntést, hogy mi legyen a legnagyobb megengedett sebességhatár, a közlekedésbiztonságot legnagyobb mértékben szem előtt tartva. Más területeknél előforduló emberi tényezőket is figyelembe véve győződhetünk meg a helyes döntésről. Vannak olyan tényezők amiket használunk, de alig, vagy semmit nem tudunk róluk! Felsorolok néhányat: figyelem, becslési képesség, reflex, hallás, látás (látómező, felosztás) egyensúlyérzék, öntörvényűség, türelem, a mozgások szabályai, törvényei, sebesség, gyorsulás, mozgás irány (változás!) reakcióidő, út és környezete, váltakozó sebesség, változó irányok, eltérő sebességgel mozgó közlekedők stb. Ezeket én elemeztem már, ezért merem kijelenteni, hogy a sebességhatárt nem emelni kell, hanem az emberi képességek és tulajdonságok alapján a tudomány segítségével meghatározni! Segítségül a „rosszutak.hu” honlapot ajánlom figyelmükbe. Ilyenkor sem feledkezzünk meg a baleseti statisztikáról, vétlen áldozatokról és a megkülönböztető jelzésel közlekedő járművekrő sem!
Én nem szembehelyezkedem a hatóságokkal, hanem segíteni szeretném a döntésüket a közlekedők érdekében! Egyes országok között ezen a téren nem lehetne különbség, kivéve az északi országokat és azokat a helyeket, ahol a körümények nagyon eltérőek. (jégutak, magashegyi utak, (Andok, Himalája, sivatagok)
Ha szükséges rendelkezésre állok.
Tisztelettel: Kucsera Zoltán