Az ezredforduló környékén a teljesítményt még a hengerűrtartalom és a magas fordulatszám jelentette. Az Alfa Romeo 147 GTA erre a filozófiára az ikonikus, öblös hangú Busso V6-tal felelt. Amikor az Autodelta hozzányúlt ehhez a recepthez, nem egyszerű erőnövelést, hanem karakterbeli fordulatot hozott. A végeredmény egy olyan kompakt, amely pályán is képes volt meglepni a korszak legendáit.
Autodelta öröksége és a Busso titkai
Az Autodelta neve a ’60-as évek versenypályáin edződött, ahol az Alfa Giulia GTA fogalommá vált. A ’90-es és 2000-es években a brit Autodelta a tuning világában csiszolta tovább az olasz technikát. A 147 GTA Busso V6-ját 3,2-ről 3,7 literre fúrták fel, mélyreható módosításokkal a hengerfejen, a vezérműtengelyeken és a motorvezérlésen. A szívórendszer új geometriát kapott, a fojtószelep pedig Ferrari-eredetű megoldásra váltott. Az eredmény 328 lóerő és 352 Nm, amely mindenestül az első kerekekre zúdul.
Megszelídített vadság: futómű, fékek, diffi
Papíron egy 320+ lóerős elsőkerék-hajtású kompakt botrányosan irracionális ötlet. Az Autodelta azonban a nyers erőt alátámasztotta futóműves mélymunkával. Állítható rugóstagok, nagyobb fékek, könnyű felnik és – mindenek fölött – egy mechanikus lamellás önzáró differenciál tette használhatóvá a csomagot. A karakter maradt követelőző és alulkormányzott a határon, de a többlet teljesítmény meglepően jól adagolható. A végsebesség jócskán 250 km/h fölé csúszik, a 0–100 km/h pedig nagyjából 5,0 másodperc körül megáll, amit a tapadás, nem a motor korlátoz.
A Dunsfold-próba: Top Gear és a Stig
A Top Gear dunsfoldi pályája könyörtelenül leleplezi az autók erényeit és gyengéit. A 147 GTA Autodelta az első kanyarokban nyers alulkormányzottságot mutat, és százszázalékos elköteleződést követel. A Stig kezei között azonban előbújt a rejtett potenciál, és a köridő 1:30-ra állt meg. Ez 1,8 másodperccel jobb, mint az E46 M3 ideje, ami a korszak etalonjának számított.
„A pályán a bátorság és a karakter néha legyőzi a puszta logikát.”
Kulcstényezők, amelyek a váratlan diadalhoz hozzájárultak:
- Erős, lineárisan húzó, magas fordulatú V6 karakter
- Mechanikus LSD, amely kigyorsításnál szinte „behúzza” az ívet
- Stabil fékpedál-érzet és bőséges tartalék
- Kompakt tengelytáv, amely az irányváltásokat felgyorsítja
- Bátor, agresszíven későn végrehajtott fékezések
Tovább a határon: a kompresszoros 422 lóerő
Az Autodelta szerint a 328 lóerő csak a kezdet volt, így jött a Rotrex C38-81 centrifugálkompresszor. 0,75 bar töltőnyomás, 8 000-es vörösmező, 422 lóerő és 520 Nm – továbbra is az első kerekeken. A 0–100 km/h 4,8 másodperc, a végsebesség közel 290 km/h, ami már a „forró” kompaktok határait feszegeti. A fejlesztés Donington Park, Silverstone és a Nürburgring aszfaltján érlelődött, ahol a hűtés, az olajozás és a differenciál finomhangolása döntő volt.
Ritkaság, amelyből kultusz lett
A 147 GTA Autodelta kis szériában készült, ezért ma keresett különlegesség. 2020-ban egy szép példány kb. 20 000 euróért kelt el 70 000 kilométerrel, ami a gyűjtői érdeklődés tiszta jele. A varázs azonban nem a katalógusban lakik, hanem a hangban, a gázreakcióban és abban a fajta őrült bátorságban, amelyet ma már kevesen vállalnak. A Busso V6 éneke utánozhatatlan, a forma elegánsan időtálló, az egész csomag pedig makacsul emberi.
A történet tanulsága, hogy a mérnöki merészség néha legyőzi az iskolás képletet. Az Autodelta 147 GTA nem tökéletes, de makacsul emlékezetes: egy fronthajtású kompakt, amely egykoron pályán is képes volt megcsípni egy ikonikus riválist. És talán épp ezért szerethető ennyire: mert az észszerűség peremén, de a szenvedély közepében született.
