Dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Magyarország lakásstratégiájáról tartott sajtótájékoztatóján felvázolta, hogyan alakult az ország lakáspolitikája az elmúlt 15 évben. A külsõ megrázkódtatások nagy részét ennek az idõszaknak alakították – mondta –, de Magyarország 2013 óta proaktív és családközpontú lakáspolitikát épített ki, amely 2018 után csúcsosodik ki olyan intézkedésekkel, mint a CSOK, a Vidéki CSOK, a Zöld Otthon Program és a Babaváró Hitel.
A 2022-es háború és energiaválság ellenére a kormány megőrizte alapprogramjait, miközben stabilizálta a kamatlábakat. A hosszú távú cél a GDP 3,2 százaléka körüli lakásberuházások a nyugat-európai 5 százalékos átlag felé emelése.
Magyarország célja az új lakásépítés ösztönzése – a jelenlegi 10 ezer helyett évi 25-30 ezer új lakást célozva meg – és a meglévő lakásállomány korszerűsítése az elavult és energiahatékony lakások felszámolásával. Csepeti megjegyezte, még mindig mintegy 80 ezer ingatlan tartozik ebbe a kategóriába, ezeket szeretné a kormány színvonalra hozni.
Kiemelte, hogy az Otthon Start Program kifejezetten a fiatalok önállóságát támogatja. Lehetővé teszi, hogy a 35 év alatti munkavállalók akár havi 150 ezer forintos lakhatási cafeteria-juttatásban részesüljenek a munkáltatóktól, valamint ösztönzi a magyar építőanyagok és cégek használatát. A dolgozó, de pénzügyileg kiszolgáltatott állampolgárok számára a program testreszabott hitelkonstrukciókat kínál.
Csepeti visszautasította a lakhatási válsággal kapcsolatos állításokat: „A magyarok 90 százaléka saját lakásban él. Az energiaszámlák a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban, és a budapesti vásárlás vagy bérlés költsége még mindig alatta marad a legtöbb régió fővárosának” – mondta. Az átlagos bérleti díjak Budapesten 247 ezer forint körül mozognak, szemben a varsói 367 ezer forinttal, míg a pozsonyiak bevételük 57 százalékát költik lakhatási költségekre, szemben a budapesti 44,6 százalékkal.
Rámutatott arra is, hogy 2014 és 2023 között háromszorosára nőtt a háztartások ingatlanvagyona, az átlagos magyar háztartás jelenleg 61 millió forint körüli vagyonnal rendelkezik.
Az Otthon Start program célja, hogy 25-30 százalékról 40 százalékra növelje a fiatal lakásvásárlók arányát, és 28-ról 27 évre csökkentse az első vásárlások átlagéletkorát. Fix 3 százalékos kamat mellett a 20 millió forintos hitel havi törlesztőrészlete körülbelül 94 ezer forint, a 2-50 millió forintos pedig 2-37 millió forint alatti. nagyjából 8 százalékos piaci árfolyamok. Egy bruttó 450 ezer forintot kereső fiatal 19 millió helyett 31,5 milliót vehetne fel piaci árfolyamon.
„Ez nem csak a lakáspolitika – ez egy átfogó társadalmi és gazdasági eszköz”
A támogatások lakásárakat felduzzasztó kritikák ellensúlyozására a program több biztosítékot is tartalmaz: 100 millió forint felett nem adnak hitelt (háznál 150 millió forintot), és maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárat. Nincsenek vissza nem térítendő támogatások, amelyek megakadályozzák az eladókat abban, hogy a támogatásokat beépítsék az árakba. A 20 százalékos szabály az Otthon Start hitellel vásárolt lakások viszonteladói árát is 20 százalékkal a becsült érték felett korlátozza.
Erős a kereslet: több mint 15 ezer kérelmet nyújtottak be, átlagosan 33 millió forintos hiteligénylés mellett. A teljes mennyiség már meghaladja a 450 milliárdot. A jelentkezők egyharmada házaspár, kétharmada Budapesten kívül él, az átlagéletkor 34 év.
Az építkezés további ösztönzésére a nemzeti projektek koordinálására Otthon Start Iroda jött létre. 2026 elejétől a jogszabályi változások lehetővé teszik a bankok számára, hogy a lakásokat már a tervezési szakaszban finanszírozzák, és ne csak eladáskor – ez a lépés az új lakáskínálat fellendítését és az elavult állomány energiahatékony lakásokra cserélését célozza.
vezető közgazdásza Ingatlan.com Balogh László ellentmondásokat és lehetőségeket egyaránt ismertetett a jelenlegi piacon. Közép-Kelet-Európában már régóta hagyomány a lakástulajdon – jegyezte meg, de az Otthon Start bejelentése láthatóan megnövelte a keresletet.
„Az ingatlanügynökökhöz intézett hívások szorosan összefüggenek a helyi tranzakciók volumenével. Szeptemberben csaknem megduplázódott a kereslet a bejelentés előttihez képest” – mondta Balogh. Még a leggyengébb megyékben is 10-17 százalékkal nőtt a megkeresés. Ez a „láncreakció” nemcsak az új vásárlóknak segít, hanem azoknak is, akik már eladhatják ingatlanaikat.
Az átlagos lakásárak augusztusban 1,2 százalékkal emelkedtek, szeptemberben pedig gyorsultak, de Budapest 2,6 százalékos növekedése továbbra is mérsékelt marad az év eleji kiugrásokhoz képest. Kelet-Magyarország most gyorsabb áremelkedést mutat, mint a nyugati régiók, ami a gazdasági felzárkózást jelzi.
Eközben Budapesten 1,1 százalékkal estek a bérleti díjak szeptemberben – ez az első ilyen csökkenés a járvány óta – az új lakásprogram miatt. A legdrágább kerületekben akár 20 ezer forintos csökkenés is történt. Balogh azonban arra figyelmeztetett, hogy a bérleti hozamok csökkenése eltántoríthatja a befektetőket a vásárlástól, és az államkötvények már magasabb hozamot kínálnak.
„Szeptemberben a bejelentés előttihez képest közel megkétszereződött a kereslet”
Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója geopolitikai szempontból történelmi jelentőségű intézkedésnek nevezte az Otthon Startot. „Ez nem csak a lakáspolitika – ez egy átfogó társadalmi és gazdasági eszköz” – mondta.
Kiemelte, hogy a program Európában kivételes a hosszú távú, stratégiai felépítése és széleskörű támogathatósága miatt. Míg a korábbi rendszerek meghatározott családi vagy foglalkoztatási feltételekhez kötötték a juttatásokat, az Otthon Start a társadalom sokkal szélesebb rétege előtt nyitja meg a kaput.
Magyarország nagyrészt a 20. század második felében épült lakásállománya megújításra szorul. Az utolsó építkezés csúcspontja 1975-ben volt, közel 100 000 ház épült – főként előregyártott panelek, amelyek most újjáélednek. A 2000-es évek elején és a 2010-es évek közepén tapasztalt mélypontok után az olyan állami programok, mint a CSOK, újjáélesztették az építkezést; Az Otthon Start várhatóan tovább élénkíti az ágazatot. 2022-re a magyar otthonok 71 százaléka teljes felszereltséggel rendelkezik, ami meredek növekedést jelent az előző évtizedekhez képest.
Az építőipar, amely 2023-ban körülbelül 425 000 embert foglalkoztatott, még tovább jut a programból. Szakáli felhívta a figyelmet a marginalizált csoportok – köztük a roma munkavállalók – integrálására, valamint a külhoni magyarok hazatérésének ösztönzésére a jobb lakhatási lehetőségek révén.
Az esemény zárásaként Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója egy 22 EU-tagállamra kiterjedő összehasonlító tanulmány eredményeit ismertette. Az adatok egyértelmű összefüggést mutatnak: a magasabb arányú lakástulajdonos társadalmakban alacsonyabb szintű társadalmi polarizáció tapasztalható. „A lakástulajdon támogatása ezért nemcsak gazdasági cél, hanem alapvető társadalmi érdek” – mondta. A teljes tanulmány a jövő héten jelenik meg.
The post Megbeszélik a szakértők, hogyan alakítja át a piacot Magyarország proaktív lakáspolitikája appeared first on Magyar Konzervatív.
