Magyarország vízkészleteinek védelme, a vízvisszatartás javítása, a Tisza csökkenő vízszintjének kezelése elengedhetetlen az aszálykezeléshez és a jövőbeni ivóvíz biztosításához – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója a legutóbbi epizódban. Kék bolygómelynek házigazdája Áder János volt köztársasági elnök.
Bíró riasztónak minősítette az ország helyzetét, megjegyezve, hogy Magyarország 2017 óta folyamatos vízhiányban van az ismétlődő aszályok és a száraz telek miatt, amelyek a tavaszi vegetációs időszakban akadályozzák a megfelelő utánpótlást. Kiemelte, hogy Európa-szerte – Hollandiában, Észak-Németországban és Dél-Skandináviában – hasonló problémák merülnek fel, ami azt bizonyítja, hogy a vízhiány már nem korlátozódik a déli régiókra.
A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöki tisztét is betöltő szakember kifejtette: meteorológiai és hidrológiai aszályok egyaránt sújtják hazánkat: a csökkenő csapadékmennyiség a folyók vízszintjének csökkenéséhez, a vízkészletek szűküléséhez, a természetes utánpótlás csökkenéséhez vezet.
Áder a Duna és a Tisza alacsony vízállásának súlyos következményeire figyelmeztetett. Megjegyezte, hogy Magyarországon jelenleg 37 kisvízfolyás szárad ki átmenetileg minden nyáron, ami egykor Dél-Európára korlátozódott. A felszíni vizek kiszáradása homokos területeken akár 80 centiméterig is kimeríti a talaj felső rétegeit, veszélyeztetve a helyi ökoszisztémákat, a mezőgazdaságot és a vidék vízellátását.
Bíró elmondta, hogy a párolgási arányok annak ellenére is emelkednek, hogy az éves csapadékmennyiség nagyjából változatlan marad, mivel annak időzítése és eloszlása egyre ingatagabb. Az 1970-es évek vége óta egyes vidékeken 2-3 métert, szélsőséges esetekben akár 10-12 métert is csökkent a talajvíz szintje. Még a Tisza-völgyben is kezdenek kiszáradni a kutak.
Mivel Magyarország ivóvizének 95 százaléka felszín alatti vízből és parti szűrésű forrásokból származik, Bíró hangsúlyozta, hogy meg kell védeni ezeket a lassan feltöltődő készleteket. Áder hozzátette, Magyarországnak el kell kerülnie a felszín alatti vízkészletek túlzott kiaknázását, ahogy az Spanyolország és India egyes részein történt, és ismét a kutak legalizálását és ellenőrzését szorgalmazta. „Nem szabad megbüntetni a gazdákat azért, mert a múltban kutat fúrtak; Regisztrálnunk kell őket, érzékelőket szerelnünk fel a vízfelhasználás nyomon követésére, és gondoskodnunk kell arról, hogy a fogyasztás és az utánpótlás egyensúlyban maradjon” – mondta, figyelmeztetve, hogy ilyen intézkedések hiányában 10-15 éven belül a gazdálkodók és a közszolgáltatók is súlyos vízhiánnyal szembesülhetnek.
Bíró egyetértett azzal, hogy minden kutat legalizálni kell, be kell vonni egy országos adatbázisba, és ellenőrizni kell. Kiemelte a vízvisszatartás átfogó megközelítésének fontosságát, a domboldali erózió elleni védekezéstől és az esővíz-tározóktól a sík vidékek öntözőcsatornáinak feltöltéséig. „Sokan azt gondolják, hogy a vízgazdálkodás mindent betonnal és acéllal akar megoldani, de ezekhez a technikai intézkedésekhez társadalmi konszenzusra van szükség” – jegyezte meg.
Támogatta a mozaikos vízvisszatartást, egy olyan, az egész tájra kiterjedő stratégiát, amely nemcsak helyreállítja a talajvizet a beszivárgás révén, hanem hűti a környezetet és támogatja a biológiai sokféleséget.
Áder még egy sürgető problémát emelt ki: a medersüllyedés és az éghajlattal összefüggő alacsony vízállás miatt a Tisza ma már évente nagyjából 250 millió köbméter vizet vezet le a talajból, ami körülbelül a Tisza-tó teljes térfogatának felel meg, majd elhagyja az országot.
Végül Bíró bejelentette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Tudományos Akadémiával, amelynek célja, hogy mesterséges intelligencia és adatelemzés segítségével új megoldásokat dolgozzanak ki Magyarország vízgazdálkodási kihívásaira.
The post Szakértők figyelmeztetik Magyarországot Sürgős intézkedések nélkül súlyos vízhiánnyal kell szembenézni appeared first on Magyar Konzervatív.
