Sokkoló vádak: miért vádolják a Boschot a színfalak mögötti manipulációval?

A szabályozási vita új fejezete

Az elektromos kerékpár-iparban heves vita bontakozott ki egy friss javaslat körül. Több iparági szereplő azt állítja, hogy a Bosch a háttérben próbálja formálni a döntéshozatalt.

A tét nem kicsi: a következő évek e-bike teljesítménye, elérhetősége és piaci dinamikája forog kockán. A szereplők a technikai részletek mögött nagyon is gazdasági és társadalmi következményeket látnak.

Mit jelentene az új korlátozás?

A német ZIV egy olyan szabályt vetett fel, amely a rásegítés arányát 1:4-ben maximalizálná. Vagyis 100 W emberi teljesítményhez legfeljebb 400 W motoros rásegítés társulhatna.

A csúcsteljesítményt 750 W-ban húznák meg, miközben a jelenlegi európai normában 250 W a névleges limit. A ZIV szerint így maradna meg a kerékpár kerékpár-jellege, nem pedig könnyű motorkerékpár-ként funkcionálna.

A kritikusok attól tartanak, hogy a korlátozás a cargo bringákat és a fogyatékkal élőknek szánt modelleket sújtja. Az emelkedők, nagy terhek és mindennapi logisztika sokszor erősebb hajtást igényel.

A Bosch állítólagos befolyása

Európában a Bosch a vezető e-bike motorbeszállító, így minden szabály aránytalanul érintheti. Többen azzal vádolják, hogy a ZIV-ben a saját portfólióját védő irányba terel.

A kritikusok rámutatnak: a Bosch jelenlegi rendszerei 750 W csúcs alatt maradnak, ezért egy ilyen plafon a status quo megőrzését segítené. Ez szerintük a versenytársak innovációját fékezheti.

“Ez tiszta protekcionizmus” – fogalmazott Annick Roetynck, a LEVA-EU igazgatója. Szerinte a korlát a városi logisztikában és a személyszállításban hasznos, erősebb kerékpárok fejlődését gátolná.

Felhasználói hatások és a valós igények

A mindennapi közlekedésben sokan támaszkodnak nagy nyomatékra és stabil rásegítésre. Hosszú távon a túlságosan alacsony plafon a használhatóság kárára mehet.

A fogyatékkal élő kerékpárosok számára a megfelelő teljesítmény nem luxus, hanem hozzáférhetőség kérdése. A szabályozás ezért nemcsak műszaki, hanem inklúziós ügy is.

E-bike motor és hajtáslánc munkában

A cargo bringáknál a nagy teher és az emelkedő a norma, nem a kivétel. Itt a 1:4 arány és a 750 W plafon könnyen szűk keresztmetszetté válhat.

Protekcionizmus vagy óvatosság?

Hannes Neupert veterán iparági szereplő kemény kritikát fogalmazott meg. Szerinte a cél a piaci pozíciók védelme, nem a biztonság vagy a közérdek.

Úgy véli, a “veszélyes verseny” érvelés valójában a versenytársak fékezését leplezi. A hatás az innováció lassulása, különösen a nagy teljesítményű megoldásoknál.

  • A fogyasztók kevesebb, gyengébb opcióhoz férhetnek hozzá.
  • A kisebb gyártók fejlesztési ösztöne csökkenhet.
  • A városok logisztikai és klímacéljai sérülhetnek.
  • A szabályozók egyszerre kapnak több biztonsági és piaci nyomást.

Mit mond a ZIV és a Bosch?

A ZIV hangsúlyozza, hogy a pozíció 140 tagot érintő, hosszú konzultáció eredménye. Szerintük nem egyetlen vállalat diktál, hanem széles körű egyeztetés zajlott.

A Bosch jelezte, hogy aktívan részt vett a munkacsoportokban, de a részletekről a ZIV adhat tájékoztatást. A cég így a hivatalos kommunikációt az egyletre bízza.

E-bike ipar és jövőkép

Mindkét fél szerint az elsődleges cél a biztonság és a kerékpáros karakter megőrzése. A kritikusok viszont több átláthatóságot és hatásvizsgálatot követelnek.

Európai dimenzió és lehetséges kimenetek

Az EU várhatóan napirendre veszi a könnyű elektromos járművek szabályait. A vita így technikairól könnyen politikaivá válhat.

A legjobb forgatókönyv egy kockázatalapú, használati kategóriákra épülő megközelítés lenne. Így a cargo és inkluzív modellek rugalmasabb kereteket kaphatnának.

Ezzel párhuzamosan a biztonsági standardok – fékek, szenzorok, szoftveres korlátozók – szigoríthatók lennének. A teljesítmény-plafon helyett a rendszer-egész biztonsága kerülhetne középpontba.

A piaci bizalomhoz nagyobb átláthatóság, nyílt adatok és független tesztek szükségesek. Ez mérsékelheti a protekcionizmusra vonatkozó vádakat.

Miért fontos mindez?

Az e-bike-ok a városi mobilitás kulcsszereplői, különösen a “last mile” logisztikában. Ha rosszul sikerül a szabályozás, az a modal split és a klímacélok kárára mehet.

Ha viszont a keretrendszer az innovációt és a biztonságot egyszerre támogatja, az iparág versenyképesebb és inkluzívabb lehet. A döntéshozóknak ezért arányos, bizonyíték-alapú szabályozást kell választaniuk.

A vita nem csak a wattokról és arányokról szól, hanem az európai ipar jövőbeli irányáról is. A tét: sokszínű, hozzáférhető és fenntartható mobilitás mindenki számára.

Szólj hozzá!