A svájci Bernd merész átalakítása egyszerre kelt csodálatot és vitatkozó kedvet az autórajongók körében. A Dölüggs névre keresztelt jármű első pillantásra teljesen ártatlan, sőt ismerős: mintha egy klasszikus 2CV lépkedne elő a múltból. Közelebb hajolva azonban kiderül, hogy a báj mögött komoly mérnöki és praktikus döntések húzódnak. A projekt egyszerre tisztelgés egy ikon előtt és egy bátor kísérlet, amely a puristákat a tűréshatárig feszíti.
Egy klasszikus új köntösben
A Dölüggs nem egy „valódi” 2CV, hanem egy Citroën Acadiane alapú építés, amelyet Bernd okkal választott az eredeti kacsa helyett. Az Acadiane a Dyane 1977-ben bemutatott, haszonjárműves átirata, masszívabb teherbírással és strapabíróbb vázszerkezettel. A cél az volt, hogy egy egyedi, méretre szabott lakókocsit lehessen vele vontatni, amihez a 2CV-nél erősebb alap kellett. Az 500 kg-os kapacitás és a praktikus felépítés ideális társnak bizonyult ehhez a küldetéshez.
FrankenCitroën, de stílussal
A motorháztető alatt Citroën Visa-eredetű erőforrás dolgozik, amely 34 lóerővel ad új lendületet a koncepciónak. Ezzel a Dölüggs a lakókocsit húzva is eléri a 90 km/h-s tempót, vontatmány nélkül pedig akár 105 km/h-t is. Az alkatrészek eklektikus keveréke ellenére a forma maradt ikonikus: a hullámos motorháztető, a kecses sárvédők, és a szinte mosolygó arcél mind visszautalnak az eredeti 2CV bájára. Ez a tudatos dizájn nemcsak nosztalgia, hanem funkcionális identitás is.
Utazás, megbízhatóság, élmény
A történet nem a garázsban ér véget: Bernd éveken át járta vele Európát, és az autó meglepően megbízható társnak bizonyult. Egy emlékezetes túrán mintegy 5 000 km-t tett meg Görögországtól egészen Svédországig, nagyjából három hét alatt. Ez nemcsak a konstrukció életképességét bizonyítja, hanem az aprólékos karbantartás és a tudatos építés gyümölcsét is. A Dölüggs itt kilép a „hobbiprojekt” kereteiből, és valós utazó eszközzé válik.
„Az autó nem dogma, hanem élő, lélegző **történet** – néha a **legszebb** fejezetei a lábjegyzetekben születnek.”
A vita szíve: hitelesség kontra használhatóság
A puristák szemében az átalakítás könnyen tűnhet eretnekségnek: miért nyúl valaki a 2CV szellemiségéhez, és miért cseréli ki a szíve egy részét? Mások viszont épp az ötletességet és a bátor funkcionalitást ünneplik. Hiszen a 2CV mindig is a sokoldalúságról és az elérhető mobilitásról szólt, nem a vitrinszerű érinthetetlenségről. A Dölüggs e feszültségben találja meg saját hangját, amely egyaránt szokatlan és hiteles.
Mi teszi különlegessé?
- Egyedi, mégis felismerhető sziluett, amely a 2CV ikonikus jegyeit idézi.
- Praktikus, Acadiane-alapú felépítés, amely a vontatásra optimalizált erősségeket használja ki.
- Visa-motorból érkező, szerény, de megbízható teljesítmény, a mindennapi használhatóságért.
- Utazásra hangolt, valós távolságokon bizonyított megbízhatóság, kézzelfogható tapasztalattal.
- Közösségi vitaindító jelenség, amely a márka kultuszát újragondoltatja.
Média és forrás
A projektről készült videók és beszámolók nemcsak a részleteket közelítik, hanem a történet emberi, szenvedélyes oldalát is megmutatják. A képsorokból kiderül, mennyi apró finomság és mennyi makacs kitartás kellett ahhoz, hogy a Dölüggs ne pusztán működjön, hanem karakteresen, saját személyiséggel gördüljön. A látvány és a hangulat önmagáért beszél, a nosztalgia pedig itt nem üres díszlet, hanem használati érték.
Ikon és kísérlet, együtt
Az autókultúra ott marad izgalmas, ahol a határokat feszegetik, és ahol a múlt formái új funkciót kapnak. A Dölüggs ilyen szempontból nem „ellen” van, hanem „mellett”: a klasszikus szépség megtartása és a korszerű igényekhez való alkalmazkodás kéz a kézben jár benne. Lehet rajta vitatkozni, sőt talán kell is – ez a vita tartja élőn a márka körüli párbeszédet. Végső soron egy rajongói álom vált valóra, amelyben a forma és a funkció nem kompromisszumot, hanem új egyensúlyt köt. És épp ez az, ami miatt a szívek egy része hevesebben dobban, míg másoknál még ma is felszökik a pulzus.
