MARTIKAI – Magyar tudósok és Nobel -díjasok: Ez az új kiállítás címe, amely mindenki számára elérhető a magyapesti Budapesten, a Vörömsmarty téren. Ahogy a neve is sugallja, a nagy magyar tudományos elméknek szentelték, akik a történelem során jelentős mértékben hozzájárultak a világhoz.
A „marsi” szó itt hivatkozik Leo Szilárd magyar fizikus általi quip -re. Arra a kérdésre, hogy hisz -e, hogy van -e élet más bolygókon az univerzumban, azt válaszolta: „Igen, és magyaroknak hívják őket”, utalva a 20. század nagy magyar elméjére, akik akkoriban a tudományban elterjedtek.
Balags Gulyás, a Hun-Ren Kutatási Hálózat elnöke és a kiállítás kurátora volt az első, aki a közönséggel foglalkozott a kiállítás megnyitó ünnepségen, a közeli Gerbeaud kávézóban. Azt állította, hogy a kiemelkedő magyar elmék közös jellemzője az, hogy tartós értéket teremtettek az emberiség kollektív tudásbázisának. A kiállítást „nagyszerű utazásnak” is nevezte, amely a 19. és 20. századból a 21. században a magyar tudósok legjobbjait mutatja be.
Gulyás úr hozzátette azt is, hogy a Kárpát -medence mindig is termékeny a tehetségre, és „a nemzet kötelessége, az ország a tudományos tehetségek szárnyai alá helyezése”. Pontosan ez az, ami a Hun-Ren kutatási hálózat küldetése-tette hozzá.
Robert Palladino, a budapesti amerikai nagykövetség vádja, a következő. Elkezdte azzal, hogy a kiállítás „több, mint Magyarország múltjának ünnepe”, és megragadta a lehetőséget, hogy bejelentse a Hun-Ren és az Egyesült Államok Fulbright programja közötti új partnerséget. Rámutatott a 20. századi „marsi” magyar tudósok, John von Neumann, Edward Teller és Eugene Wigner mindegyike úttörő munkájukat az Egyesült Államokban végezte. A közelmúltban ugyanez vonatkozik Katalin Karikóra, akinek a nővére, Zsuzsanna Karikó volt jelen. Ezek voltak a különleges idők, amikor a „magyar ragyogás találkozott az amerikai lehetőségekkel” – mondta Palladino úr.
Az új Hun-Ren-Fullbright partnerségben a Diplomat hozzátette: „Ez a legjobb: A legjobb: üdvözli a tehetségeket és a jutalom érdemeit”, és „Magyarország a legjobb: ez a súlya fölé ütközik a tudományban”.
Szánhó Miklós, az Alapjogi Jogok Központjának főigazgatója kiemelte, hogy a kiállítás megnyitása augusztus 19 -én a keresztény magyar állam és a nagy magyar tudósok közötti kapcsolat szimbolikus jelképe. Ő is beszélt sokukról, akik emigráltak és a legbefolyásosabb munkájukat hazájukon kívül végezték. Ez általában akkor történt, amikor „valamilyen birodalom megpróbált csatolni minket” – hangsúlyozta. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a magyarok „mérhetetlen ismereteket szereztek mérhetetlen szenvedés révén”, ahogyan az irodalmi Nobel -díjnyertes Imre Kertész.
Most a magyarok vágyakoznak a „békére és a biztonságra”, Szánthó úr azt mondta, egy törekvést, amelyben most szerencsére az „amerikai barátaink” segítették őket.
A marsi – a magyar tudósok és a Nobel -díjas kiállítást szeptember 28 -ig a Vörömsmarty téren mutatják be, majd a nagyobb európai városokba költöznek, majd az Egyesült Államokba utaznak a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulója alkalmából.
A Robert Palladino, a Miklós Szánthó Open kiállítás, amely tiszteletben tartja a nagy magyar tudósokat, először jelent meg a magyar konzervatívon.
