A Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a főváros 2026. évi költségvetését, amelyben 532,5 milliárd forintban határozta meg a fő bevételi és kiadási főösszeget. A Karácsony Gergely polgármester által benyújtott javaslatot 22 igen és 9 nem szavazattal fogadták el.
A kormányzó Fidesz–KDNP képviselőcsoport nem támogatta a költségvetést, két kerületi polgármester pedig hiányzott a szavazásról. Az elfogadott rendelet szerint Budapest bevételeit 520,5 milliárd forintban, a kiadásokat 523,8 milliárd forintban határozzák meg, ami valamivel több mint 3,2 milliárd forintos hiányt jelent. A hiányt a korábbi évek tartalékaiból fedezik, adósságszolgálatra pedig több mint 6 milliárd forintot irányoznak elő.
A költségvetés, amelyet a város vezetése „egy új esély költségvetéseként” jellemez, tükrözi a tisztségviselők által rendkívül bizonytalan pénzügyi környezetet. Az indoklás szerint még nem világos, hogy Budapest egyáltalán le tudja-e zárni a 2025-ös pénzügyi évét, ami rendkívül megnehezíti a hosszú távú tervezést.
A város vezetői azzal érvelnek, hogy a 2026-os költségvetés egy olyan megreformált önkormányzati finanszírozási rendszer feltételezésén alapul, amely visszaállítja a helyi autonómiát, és biztosítja, hogy egyetlen település se legyen a központi költségvetés nettó befizetője. Ezen elv hiányában a beruházások, felújítások, béremelések mellett az alapműveletek is kezelhetetlenné válhatnak.
A javaslathoz csatolt hatásvizsgálat azt jósolja, hogy 2026 ismét „kritikusan nehéz év” lesz, a közelmúlt társadalmi, egészségügyi és gazdasági válságait követően az infláció miatt emelkedő költségekre hivatkozva. Ugyanakkor a korlátozott költségvetési mozgástér arra kényszerítette a várost, hogy a kiadási szinteket nagymértékben az előző évekhez képest tartsa. A dokumentum rámutat a kormánydöntések további nyomására is, beleértve az önkormányzatok által fizetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás emelését is.
A közgyűlés határozata megerősítette a szakszervezetekkel kötött kiegészítő bérmegállapodást is. Az intézmények és cégek „budapesti családjába” tartozó alkalmazottak átlagosan 8,6 százalékos bruttó béremelésben részesülnek 2026-ban, 3,6 százalékos feltételezett infláció alapján. A várakozásokat meghaladó infláció esetén az év második felében további kifizetésekre kerülhet sor.
Karácsony főpolgármester a vitában azt mondta, a költségvetést abból a feltételezésből vették fel, hogy egy jogállamban a főváros működéséhez nélkülözhetetlen forrásokat a bírósági döntések ellenére sem lehet kivonni. Megismételte, hogy Budapest nem működhet a központi költségvetés nettó befizetőjeként.
A Fidesz–KDNP ellenzéki felszólalói élesen bírálták a tervet, és irreálisnak minősítették, és rossz gazdálkodással vádolták a város vezetését, és elhomályosítják a főváros pénzügyeinek valódi helyzetét. Rámutattak a város 2019 óta növekvő adósságára, és szigorúbb felügyeleti intézkedéseket javasoltak, beleértve a jövőbeli költségvetésekhez csatolandó kötelező ellenőrzési jelentéseket.
Karácsony arra reagált, hogy míg országszerte több tucat önkormányzat kért fizetésképtelenségi ügyintézőt, Budapest nem. A szektor pénzügyi megterhelését a központi kormányzat intézkedéseinek okolta, azzal érvelve, hogy az önkormányzatok az elmúlt években a GDP 2 százalékának megfelelő forrást veszítettek, Budapest bevételei pedig reálértéken 25 százalékkal estek vissza.
Más képviselőcsoportok feltételes támogatást ajánlottak fel. A képviselők hivatkoztak azokra a bírósági döntésekre, amelyekről úgy vélik, hogy biztosítják a tervezett bevételeket és a költségvetés által lehetővé tett kiemelt projekteket, beleértve a hídfelújításokat, a tömegközlekedést végrehajtó személyzet bővítését, a kerékpáros infrastruktúra korszerűsítését és a hajléktalanokkal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztését.
A közgyűlés 2026-ra egy rulírozó hitelkeretet is jóváhagyott, amellyel Budapest csúcsidőszakban akár 80 milliárd forintot is lehívhat. A város illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a folyószámlahitel-finanszírozás erős igénybevétele miatt a tőke ki van téve a kamatlábak ingadozásának, megjegyezve, hogy 2023 óta a kamatfizetések már elérték a 10 milliárd forintot.
A tisztségviselők elmondták, hogy a költségvetés arra a reményre épül, hogy jövőre változnak az önkormányzati finanszírozási szabályok, és a főváros forrásait már nem kell újabb állami elvonásnak vetni alá.
The post Politikai összecsapás közepette elfogadta a 2026-os költségvetést a Fővárosi Közgyűlés appeared first on Magyar Konzervatív.
