Moszkva hétfőn azt állította, hogy Ukrajna dróntámadást kísérelt meg Vlagyimir Putyin elnök novgorodi rezidenciája ellen, azt állítva, hogy 91 nagy hatótávolságú drónt fogott el az orosz légvédelem. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hamisnak minősítette azokat a vádakat – amelyek röviddel a Donald Trump amerikai elnökkel a floridai Mar-a-Lago-ban folytatott találkozója után merültek fel –, és a béketörekvések szándékos szabotálási kísérletének minősítette őket.
„Ez az állítólagos tartózkodási sztrájk egy teljes kitaláció, amelynek célja az Ukrajna, köztük Kijev elleni újabb támadások igazolása, valamint Oroszország saját megtagadása a háború befejezéséhez szükséges lépések megtételétől” – írta Zelenszkij hétfőn az X-en. „Ukrajna nem tesz olyan lépéseket, amelyek alááshatják a diplomáciát” – tette hozzá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „ellenséges cselekménynek” minősítette és „állami terrorizmusnak” nevezte az esetet, és kijelentette, hogy a támadás fényében felülvizsgálják Oroszország tárgyalási pozícióját. Lavrov azt is elmondta, hogy Moszkva már azonosította a megtorló csapások célpontjait, és figyelmeztetett a következményekre. Ennek ellenére – folytatta – Oroszország nem kíván kilépni az Egyesült Államokkal folytatott Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási folyamatból.
Trump telefonon beszélt Putyinnal az állítólagos támadást követően, amelyet az amerikai elnök később „pozitívnak” minősített. Trump újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy „nagyon dühös” a vád miatt, és hangsúlyozta a jelenlegi diplomáciai környezet érzékenységét, ugyanakkor elismerte, hogy nincsenek végleges bizonyítékok, és vizsgálatra lesz szükség.
A Kreml felhívása azt jelezte, hogy Putyin elnök aggodalmát fejezte ki az állítólagos támadás miatt, és jelezte Oroszország tárgyalási pozíciójának esetleges újraértékelését, megismételve Lavrov korábbi kijelentéseit.
A béke kritikus pillanata
A Kreml követelése a Donald Trump hivatalba lépése után februárban kezdődött törékeny békefolyamat újabb kritikus pillanatában érkezett. Néhány órával az állítólagos ukrán dróntámadás előtt Trump vendégül látta Zelenszkijt Mar-a-Lagóban, majd mindkét fél kijelentette, hogy „nagyon közel vannak” a megállapodás véglegesítéséhez. Az ukrán vezető még azt is elmondta, hogy a béketerv 90 százalékáról már megállapodás született, beleértve Kijev régóta keresett nyugati biztonsági garanciáit is. E fejlemények ellenére más alapvető kérdések – mint például a vitatott területek jövőbeli helyzete Ukrajnában és a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos megállapodások – továbbra is megoldatlanok.
Az állítólagos dróntámadásra vonatkozó moszkvai követelés időzítése tehát joggal veti fel a béketárgyalások kisiklására irányuló szándékos kísérlet gyanúját. Az ilyen taktika aligha lenne példa nélküli az évtizedes konfliktusban: sok – közvetlenül és közvetve – érintett fél érdekei ellentmondanak az ukrajnai békének, legyen szó az Egyesült Királyságról, az EU elitjéről, a washingtoni intézményrendszerről vagy magáról Oroszországról. Brüsszel már a januári hivatalba lépése előtt csendben aláássa Trump béketörekvését, miközben Putyin egyértelműen próbál időt nyerni az orosz erőknek, hogy kedvezőbb tárgyalási pozíciók felé haladjanak a csatatéren.
Másrészt az ilyen támadások végrehajtása nem lenne teljesen idegen az ukrán katonai stratégiától. A kijevi drónegységek számos sikeres műveletet hajtottak végre Oroszországon belül az elmúlt hónapokban, ezek közül a legjelentősebb a Pókháló hadművelet. Ugyanakkor Ukrajnán belül fokozódnak a politikai feszültségek a béketárgyalások és a Zelenszkij-kormány legmagasabb szintjeihez köthető korrupció miatt. Miközben az ukrán közvélemény egyre nyitottabb a tárgyalásos egyezségre, a politikai elitből sokan – nem is beszélve a katonaságról – ellenzik a jelenleg terítéken lévő javaslatokon alapuló megállapodást.
Igaz vagy nem, már fáj
Bár sok kérdőjel maradt az incidenssel kapcsolatban, az állítólagos dróntámadás jelentős következményekkel járhat mind a béketárgyalásokra, mind a háború lefolyására nézve. Amint azt orosz tisztviselők már jelezték, az incidens Moszkva tárgyalási álláspontjának felülvizsgálatát indíthatja el, ami merevebb követelésekhez vezethet a területi kérdésekben vagy a tűzszüneti feltételekben. Az állítólagos támadás kényelmes ürügyet is jelentene a fokozódó katonai akció igazolására – amint azt a „megtorló csapásokra” való utalás már sugallja –, és megerősíthetné a hazai támogatást egy szelídebb tárgyalási pozícióhoz, miközben csökkenti a Putyinra nehezedő belső nyomást, hogy kompromisszumot kössön egy esetleges megállapodásban.
Az, hogy az incidenst körülvevő narratíva az elkövetkező hónapokban hogyan alakul, szintén befolyásolhatja az Egyesült Államok Zelenszkij kormányával kapcsolatos politikáját. Ha továbbra is fennáll az a felfogás, hogy Ukrajna ellentmondásos akcióba kezdett – még az ellenőrzés hiányában is –, az katalizálhatja a Kijevre nehezedő diplomáciai nyomás fokozódását, hogy tartózkodjon a tárgyalásokat veszélyeztető lépésektől. Egy ilyen elmozdulás korlátozhatja Ukrajna azon képességét, hogy katonai csapásokat hajtson végre Oroszországon belüli célpontok ellen, ami viszont csökkentené kilátásait a háborúban.
Ennek ellenére, ha valóban megtörtént egy ilyen támadás, az szinte biztosan nem történhetett volna meg Washington jóváhagyása nélkül. Míg a Fehér Ház kezdeti reakciója és Trump saját reakciója nagyrészt semleges és diplomatikus volt, egy ilyen lépés azt kockáztatná, hogy aláássák a Trump-kormányzat és a Kreml között az elmúlt hónapokban kialakult diplomáciai bizalmat és munkarutint Ukrajnával kapcsolatban. Ha ez a bizalom összeomlana, a béketárgyalások gyakorlatilag véget érnének – az Egyesült Államok és Oroszország nélkül nem lehet béke Ukrajnában.
The post Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna megtámadta Putyin rezidenciáját — Túlélhetik-e a béketárgyalásokat appeared first on Magyar Konzervatív.
