Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió pénteki interjújában „bandita magatartással” vádolta Ukrajna vezetését Magyarországgal szemben, és visszautasította a Kijev részéről politikai nyomásnak minősített állításokat.
Orbán a Kossuth Rádióban nyilatkozott az elmúlt napok több témájáról, többek között a közel-keleti konfliktusról, az emelkedő energiaárak hatásáról, az Ukrajnával fennálló feszültségekről az olajtranzit miatt, valamint a migrációval kapcsolatos biztonsági aggályokról.
A miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére reagálva azt mondta, nem érzi magát megijedve, de nem értékeli azt, amit halálos fenyegetésnek minősített. Orbán szerint a feszültség az Ukrajna Magyarországgal szembeni követeléseivel kapcsolatos nézeteltérésekből fakad. Azzal érvelt, hogy Kijev azt szeretné, ha Budapest megszakítaná kapcsolatait az orosz energiaellátással, és határozottabb álláspontot képviselne Ukrajna mellett az Oroszországgal vívott háborúban.
Orbán azt mondta, Magyarország nem tesz eleget ezeknek a követeléseknek. Megismételte, hogy Magyarország nem mond le az orosz olajszállításról, nem nyújt pénzügyi támogatást a háborúhoz, és nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés ártana a magyar gazdaságnak. A kormányfő szerint Magyarországnak ellenállnia kell a nyomásnak és a fenyegetésnek egyaránt. Felvetette, hogy Ukrajna vezetése Kijevnek kedvezőbb kormányt szeretne Budapesten, és a következő magyarországi parlamenti választások előtt felerősödhet a politikai nyomás.
Orbán azt is állította, hogy a Druzsba-vezetéken keresztüli olajszállítás felfüggesztése inkább politikai indíttatású volt, mintsem technikai problémák miatt. Azt mondta, Ukrajnának nemzetközi kötelezettsége van az olajtranzit engedélyezésére, ehelyett a kérdést Magyarországgal szembeni befolyásként használja. Hozzátette, a magyar kormány a helyzet rendezéséig továbbra is blokkol bizonyos európai uniós döntéseket. Budapest már ellenezte az EU 20. Oroszország elleni szankciócsomagját és az Ukrajnának szánt uniós hitelt.
Orbán azzal érvelt, hogy Magyarország egyszerűen gyakorolja uniós tagállami jogait, és megjegyezte, hogy az uniós költségvetést érintő döntésekhez a tagországok jóváhagyása szükséges. Arra is figyelmeztetett, hogy Magyarország további lépéseket tehet, ha a vita folytatódik, beleértve egyes Ukrajna számára fontos áruk szállításának felfüggesztését is. A kormányfő egyúttal elismerte, hogy Magyarországra két oldalról nehezedik nyomás: a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a keleti olajellátás zavaraiból.
Orbán azt mondta, hogy Magyarország kezelni tudja a magasabb energiaárakat, ha továbbra is olcsóbb orosz olaj éri el az országot, de arra figyelmeztetett, hogy a kormány beavatkozhat, ha az üzemanyagárak elviselhetetlenné válnak a fogyasztók számára. Megjegyezte, hogy jelenleg a piaci erők határozzák meg a benzin és a gázolaj árát, de hangsúlyozta, hogy a kormány szükség esetén lépni fog a háztartások védelme érdekében.
A kormányfő azzal is érvelt, hogy a multinacionális energiacégek profitálhatnak a jelenlegi helyzetből. Kiemelte a Shellt, azt állítva, hogy ha Magyarország elveszíti az olcsóbb orosz olajhoz való hozzáférést, akkor nyugati energiacégektől kell drágább szállítmányokat vásárolnia.
Orbán kitért a magyar kötődésű hadifoglyok kérdésére is, akik a közelmúltban szabadultak az orosz–ukrán konfliktus fogságából. Elmondta, hogy két kárpátaljai magyar nemzetiségű visszanyerte szabadságát, és Magyarország folytatja a tárgyalásokat az ukrán hadseregbe esetleg erőszakkal besorozott személyek szabadon bocsátása érdekében.
A közel-keleti feszültség fokozódására utalva a miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány azon dolgozik, hogy a polgárokat evakuálják a térségből. A speciális járatok már elindultak, és több ezer embernek lehet szüksége segítségre a hazatéréshez. Türelemre szólította fel a jelenleg a térségben tartózkodó magyarokat, és megjegyezte, hogy csak akkor indulhatnak evakuációs járatok, ha a légteret biztonságosnak ítélik.
„Magyarország folytatja a tárgyalásokat annak érdekében, hogy biztosítsa azokat a személyeket, akiket erőszakkal besoroztak az ukrán hadseregbe”
Orbán arra is figyelmeztetett, hogy az iráni és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet instabilitása új, Európát érintő migrációs válságot válthat ki. Párhuzamot vonva a szíriai polgárháborúval, azt mondta, hogy ismét nagyszámú migráns kísérelhet meg eljutni az Európai Unióba. A kormányfő szerint Magyarország továbbra is határozottan ellenzi az EU migrációs politikáját, és továbbra is ellenáll a migránsok befogadására irányuló brüsszeli nyomásnak. A migrációt a biztonsági kockázatokkal is összekapcsolta, és azzal érvelt, hogy a nyugat-európai migránsok számának növekedése növelte a terrorizmus és a közrendzavarás veszélyét olyan városokban, mint London, Párizs és Stockholm.
Magyarország szigorú határpolitikájának köszönhetően elkerülte ezeket a problémákat, bár a jelenlegi geopolitikai feszültségekre válaszul a hatóságok megerősítették a határellenőrzést és a megfigyelést.
Orbán arra figyelmeztetett, hogy a következő évek különösen veszélyesek lehetnek Európa számára. Szerinte az Európai Unió fejlődő katonai stratégiája és az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a globális instabilitás fokozódásához vezethet.
„A következő négy év kulcsszavai a biztonság és a háborúból való kimaradás lesz” – fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarország elsődleges célja a fegyveres konfliktusokba való bekapcsolódás elkerülése.
The post Orbán Viktor: Zelenskyy halálfenyegetése nem ijesztett meg appeared first on Magyar Konzervatív.
