Az Egyesült Államok részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik Dániára és egész Európára, hogy lehetővé tegye Grönland megszerzését. Ha sikerrel járna, az óriási sarkvidéki sziget 836 000 négyzetmérföldnyi területének megvásárlása nagyobb lenne, mint az 1803-as Luisiana Pruchase, amellyel az Egyesült Államok „csak” 828 000 négyzetmérföldnyi területhez jutott.
Az Európai Unió azonban egyelőre úgy tűnik, nincs alkukedve.
Január 17-én, szombaton az Európai Bizottság és az EU Tanácsa közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy „A területi integritás és szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei. Ezek nélkülözhetetlenek Európa és a nemzetközi közösség egésze számára”, és „az EU teljes szolidaritást vállal Dániával és Grönland népével”, ugyanakkor fenntartja, hogy „a párbeszéd továbbra is elengedhetetlen, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tovább építsük a Dán Királyság és az Egyesült Államok között a múlt héten megkezdett folyamatot”.
Egy tagállam nem volt hajlandó támogatni a közös nyilatkozatot: Magyarország.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágában, Csehországban sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szerinte a grönlandi felvásárlás „kétoldalú kérdés az Egyesült Államok és Dánia között”, és az EU-nak nem szabadna belefognia.
Eközben Orbán miniszterelnök azt állította, hogy a kérdést a NATO-n belül kellene megoldani.
Az ügy előmozdítása érdekében Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy további 10 százalékos vámot vet ki az Európából az Egyesült Államokba érkező árukra, amelyet akár 25 százalékra is hajlandó megemelni, ha június 1-ig nem járul hozzá Grönland megvásárlásához.
2025 elején Trump megemelte az amerikai kereskedelmi partnerek túlnyomó többségének, köztük az Európai Uniónak a vámtételeit, ami hatalmas eladásokat okozott a tőzsdéken szerte a világon. A piacok először stabilizálódtak, majd ismét erősödni kezdtek, miután az Egyesült Államok új, alacsonyabb vámtételeket állapított meg az új nemzetközi kereskedelmi megállapodások keretében. Mindazonáltal az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága jelenleg vizsgálja az elnök egyoldalú felhatalmazását a vámtarifák meghatározására az 1977-es nemzetközi rendkívüli gazdasági hatalomról szóló törvény (IEEPA) révén.
Orbán miniszterelnök nem Trump elnök egyetlen szövetségese az Európai Unión belül.
Míg Szlovákia nem kifogásolta az EU Grönlandról szóló közös nyilatkozatát, Robert Fico miniszterelnök Trump elnökkel a floridai Palm Beach-i Mar-a-Lago-i birtokán tartózkodott néhány nappal a kiadás után. A grönlandi felvásárlás kérdéséről azonban látogatása után nem beszélt a sajtónak.
The post Orbán Viktor Magyarország vétók közös uniós nyilatkozata Grönland felvásárlásáról appeared first on Magyar Konzervatív.