Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül és függessze fel az orosz energiát sújtó szankciókat a közel-keleti konfliktus miatti egekbe szökő energiaárak és a globális ellátási zavarok miatt.
Orbán az X-oldalára feltett videóban elmondta, hogy a Druzsba vezetéken áthaladó olajtranzit ukrán blokádja és az Iránt érintő háború miatt Magyarországon is meredeken emelkedni kezdett a kőolaj ára. „Ebben a helyzetben a Volodimir Zelenszkij elnök által bevezetett ukrán olajblokád jelenti a legsúlyosabb veszélyt nemcsak Magyarországra és Szlovákiára, hanem az egész Európai Unióra” – mutatott rá Orbán.
A kormányfő úgy folytatta, hogy Európának kulcsfontosságú döntést kell meghoznia a válság kezelésére, nevezetesen az orosz energiával szemben kiszabott szankciók felülvizsgálatát és felfüggesztését. „Ezt ma kezdeményeztem Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levélben” – tette hozzá.
Orbán azt is elmondta, hogy Magyarországnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a gázolaj és a benzin ára ne emelkedjen „elviselhetetlen szintre”, majd hétfőn rendkívüli kormányülést hívott össze a kérdés megoldására. A legvalószínűbb döntés szerinte az üzemanyagár-plafon visszaállítása lenne, amelyet a kormány korábban egy hasonló válság idején, a COVID-19 energiaellátási zavarok idején hajtott végre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólította az EU-t, hogy „azonnal oldja fel” az orosz olaj- és gázimportra vonatkozó tilalmat hétfőn. „Európa különösen kiszolgáltatott, mert az EU már betiltotta az orosz energiaimportot. A közel-keleti konfliktus most a globális kínálatot is csökkenti. Ha a kínálat csökken, az árak emelkednek. Európát ezért a drámai áremelkedés veszélye fenyegeti” – írta Szijjártó az X-en megjelent bejegyzésében. Hozzátette, ha a szankciók érvényben maradnak, „komoly károkat” okoznak az európai embereknek és gazdaságoknak. „A hangsúlyt az európaiak érdekeinek védelmére kell helyezni, nem az ideológiára” – fejezte be.
Európát már sújtották a közel-keleti válság negatív következményei, mióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án közös hadműveletet indított Irán ellen. Mint magyar konzervatív A jelentések szerint az európai gázárak 28 százalékkal emelkedtek mindössze két nappal a sztrájkok után, miközben az áram ára is emelkedett.
Az Egyesült Államokkal szövetséges Öböl-államok elleni ezt követő megtorló csapások során Teheránnak sikerült eltalálnia a kritikus energiainfrastruktúrát, köztük Katar fő LNG-központját, a Ras Laffan Industrial Cityt. A támadást követően Katar leállította a gáztermelést és felfüggesztette az LNG exportját, vis maiort hirdetve. Katar a világ LNG-ellátásának körülbelül 20 százalékát adja, ami pánikot vált ki a globális piacokon, és még magasabbra nyomja az árakat.
Az EU sebezhetősége nyilvánosságra került
Az orosz vezetékes gázimport fokozatos megszüntetése után Európa erősen függött az LNG-től, így a kontinens rendkívül sebezhetővé vált az ilyen válságokkal szemben. Éppen ez az egyik fő oka annak, hogy Magyarország ellenezte az ilyen szankciókat. Orbán az elmúlt években többször is figyelmeztetett arra, hogy az egyik függőségi viszony felváltása egy másikkal – különösen, ha egy ingatag régióból származó ellátástól függ – nem diverzifikációt, hanem veszélyes stratégiai hibát jelent. Most, amikor az orosz energia fokozatos kivonása óta az első jelentős válság sújtja Európát, a hétköznapi polgárok kezdik viselni az EU vezetése által követett ideológia-vezérelt politikák következményeit.
Március 9-én, hétfőn a TTF gáz európai irányadó ára 60 euró/MWh fölé emelkedett, ami csaknem megduplázódott a válság előtti 32 euró körüli értékhez képest. A konfliktus kezdete óta heti 40-50 százalékos növekedést regisztráltak. A balti LNG index heti 543 százalékos emelkedést mutatott, ami a valaha mért legnagyobb növekedés. Az olajárak is emelkedtek, a Brent nyersolaj hordónkénti ára 100-120 dollár felé kúszott a zavarok közepette.
Az energetikai elemzők jelenleg három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel, amelyek közül kettő katasztrofálisnak bizonyulhat Európa számára, amely már amúgy is jelentős versenyképesség- és gazdasági teljesítményvesztéssel küszködik – részben az olcsó orosz energia kivonása miatt, amely évtizedek óta az európai ipari növekedés egyik alappillére volt.
„Az orosz vezetékes gázimport fokozatos megszüntetése után Európa erősen függött az LNG-től”
Az első forgatókönyv rövid megszakítást feltételez, Katar heteken belül újraindítja a termelést. Ebben az esetben az LNG ára gyorsan eshet, csökkentve az európai energiapiacokon nehezedő nyomást. A második forgatókönyv egy elhúzódó fennakadást jelent, különösen, ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig elzárva marad. Ilyen körülmények között Európa tartós LNG-hiánnyal nézne szembe, és a gázárak 80-100 euró/MWh-ra emelkedhetnek. Jelenleg az európai gáztárolási szintek 30 százalék körüliek – ez jelentősen elmarad az év ezen időszakában megszokott szinttől –, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Ez azonban semmi ahhoz képest, ami Európára vár, ha a válság nem oldódik meg hamarosan, és más Öböl-menti exportőrök leállítják az exportot. Ebben a forgatókönyvben a globális LNG-piacok az 1970-es évek olajválsága óta a legrosszabb energiasokkkal szembesülhetnek. A gázárak megháromszorozódnának a válság előtti szinthez képest, az olaj- és LNG-szállítás zavarai miatt a nehézipar leállítaná a termelést, az infláció az egekbe szökne, és Európa recesszióval nézhet szembe a már amúgy is poliválságba került kontinensen.
Noha maga a közel-keleti háború nem az európai vezetők felelőssége, a kontinens jelenlegi sebezhetősége nagyrészt a stratégiai rövidlátás és az ideológiavezérelt energiapolitika eredménye. Ennek eredményeként az Európa előtt álló súlyos gazdasági következmények az EU vezetése által hozott döntéseket tükrözik, amelyeknek végső soron felelősséget kell vállalniuk.
The post Orbán sürgeti az EU-t az orosz energiaszankciók felfüggesztésére az iráni válság közepette appeared first on Magyar Konzervatív.
