Az Európai Unió Bíróságának (CJJEU) legutóbbi határozatát migrációs támogató pozíciónak lehet tekinteni-mondta Bakondi György, a csütörtökön a miniszterelnök biztonsági tanácsadója. Bakondi szerint a bíróság megfogalmazása-hogy az illegális bevándorlókat nem lehet visszaadni olyan országba, ahol bármely kisebbség jogai veszélyeztethetők-szinte az összes nem európai származási országban alkalmazhatók, ezáltal gyakorlatilag lehetetlenné válva a deportálás.
A CJEU a múlt héten kiadta a határozatot egy olyan ügyben, amelyet két bangladesi állampolgár indított, akiket megmentettek a tengeren és egy olasz fogvatartási központba vitték Albániában. Megkérdőjelezték a menedékjogi kérelem elutasítását, azzal érvelve, hogy Banglades nem biztonságos, annak ellenére, hogy az Olaszország biztonságos országok listáján jelöli.
A döntés jelentősen aláássa Olaszország már megtámadott Albánia modelljét, amelyet Giorgia Meloni miniszterelnök és albán társa, EDI Ráma között 2023 -ban kötött. A megállapodás már jogi kihívásokkal szembesült az olasz bíróságokon, amelyek megtagadták a menedékkérők első három csoportjának őrizetének érvényesítését, amelyet 2024 októberében és novemberében, majd februárban áthelyeztek Albániába. A bíróságok októbertől megemlítették a korábbi CJEU -határozatot, amely kimondta, hogy a harmadik ország biztonságos származási országának való kijelölésének kritériumait az egész területén teljes mértékben teljesíteni kell. Ezekben az esetekben Banglades és Egyiptom nem volt teljesen biztonságos az összes régióban vagy az összes népességcsoportban.
Annak érdekében, hogy megkerüljék ezt a jogi kényszert, az olasz kormány decemberben 19 országot, köztük Banglades és Egyiptomot, decemberben kiadott rendeletet, amely „biztonságos” a hazatelepítéshez. Az olasz bírák azonban – a Meloni -val ellentétben – az ügyet az EUB -ra utalták, és tisztázást kértek arról, hogy az ország biztonságát hogyan kell értékelni, és hogy az EU -törvény konfliktus esetén felülbírálja -e a nemzeti jogszabályokat.
Meloni a Bíróság határozatát „meglepőnek” írta le, és az EU igazságszolgáltatását a túllépés miatt vádolta. „Ismét az igazságszolgáltatás – ezúttal az európai szinten – olyan tereket állít fel, amelyek nem tartoznak ehhez, és beépítik a politikai felelősségeket” – mondta a múlt pénteken.
Viktor Orbán magyar miniszterelnök szintén nagyon kritikus az EUB migrációval kapcsolatos ügyek megközelítéséhez. Az Európai Politikai Közösségi Közösség (EPC) csúcstalálkozóján, 2024 novemberében beszélt, Orbán figyelmeztette, hogy a változás politikai akaratának egyik legfontosabb akadálya az, amit „igazságügyi aktivizmusnak” nevez. Azt állította, hogy „döntünk a dolgokról”, a kormányok végrehajtják őket, de a közös döntéseket gyakran aláássák az európai – és később nemzeti – bírósági határozatok, amelyek előrelépést okoznak a migráció csökkentése érdekében. Hangsúlyozta, az egyetlen kivétel, amely Magyarország, amely következetesen ellenállt az igazságügyi aktivizmusnak. A miniszterelnök azt állította: „Nem hiszem, hogy abbahagyhatjuk a migrációt, ha nem lázadunk a jelenleg hatályban lévő törvények és a bírósági határozatok ellen.”
Magyarországot jelenleg napi egymillió euró pénzbírsággal bírják a határainak védelme és a bevándorlókba való belépés megtagadása miatt, a 2024 júniusában kiadott CJEU határozat után.
A döntést kommentálva Bakondi hangsúlyozta, hogy az ENSZ menekültügyi egyezménye értelmében védelmet nyújtanak azoknak, akiket vallási, faji vagy politikai okokból üldöznek – különösen a legközelebbi biztonságos országban. Ezzel szemben elmagyarázta, hogy 2015 óta a migránsokat „kiképezték”, hogy menekültként jelenjenek meg a határokon. Az emberi csempészek segítségével elérik a zöld határt, és eldobják dokumentumaikat, így lehetetlenné teszik identitásuk vagy nemzetiségük ellenőrzését. Ennek eredményeként nem lehet deportálni, és gyakran illegálisan maradhatók az országban – valószínűleg bűncselekményt folytatnak – tette hozzá. Bakondi úgy véli, hogy ennek a tendenciának a közbiztonságra gyakorolt súlyos következményei már Nyugat -Európában láthatók.
Azt is megjegyezte, hogy a nyugat -európai országok népessége egyre inkább nem hajlandó tolerálni az illegális migrációt, amely most politikai következményeket okoz a szavazóurnán. Következésképpen számos érintett tagállam megpróbálja korlátozni a migrációt, ám ezeket az erőfeszítéseket az Európai Unió központi berendezése tartósan akadályozza – akár a Bizottság, akár – mint ebben az esetben – a Bíróság.
A fő tanácsadó az EU migrációs paktumával is foglalkozott, amelyet Magyarországon különösen hátrányosnak nevez. Azt állította, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani a paktumot, és hogy egyre több tagállam ellenzi a megvalósíthatatlan rendelkezéseit, amelyek ellentétesek az európai polgárok érdekeivel. Ezért Bakondi úgy véli, hogy a paktum felülvizsgálatát hamarosan az EU napirendjére lehet helyezni.
Az Orbán utáni segédeszközök Slams Cjeu -kormányzati döntés miatt az illegális migránsok kitoloncolásának lehetetlen jelentkeztek.
