Nagyszabású nemzetközi sajtótájékoztatóval indította 2026-ot Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, amelyen 63 sajtóorgánum, köztük A Telegraph, Financial Times, Bloombergés Reuters. Beszédét megnyitva Orbán elmondta, hogy 2025 a liberális világrend végét jelentette, megnyitva az utat a „nemzetek korszakának” minősített felemelkedőnek, hozzátéve, hogy Magyarország 2010 óta volt ennek a váltásnak a korai előfutára.
A kormányfő szerint az új korszak meghatározó európai kérdése, hogy a kontinens a háború vagy a béke felé halad, a kormány elsődleges feladata, hogy Magyarországot távol tartsa minden katonai konfliktustól. Orbán megismételte, hogy Magyarország nem nyújt pénzügyi támogatást Ukrajnának közös uniós hitelfelvétel formájában, és nem küld fegyvert vagy csapatokat. Elutasította az általa „hadigazdaságnak” nevezett javaslatokat, és kijelentette, hogy Magyarország ehelyett a fejlesztésre összpontosító „békegazdaság” mellett döntött. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy az Ukrajnának nyújtott úgynevezett kölcsönök megtévesztésnek minősülnek, mivel nem hiszi el, hogy azokat valaha is visszafizetik. „Nem adjuk a magyarok pénzét Ukrajnának” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország is visszautasít mindenfajta hadikötvényt.
A magyar ösvény
Orbán a biztonságot fogalmazta meg a következő évtized kulcsfogalmának, azzal érvelve, hogy Európa stratégiai súlypontja megváltozott, ahogy az Európai Tanács ülései gyakorlatilag „haditanácsokká” váltak. Magyarország álláspontját békeorientált alternatívaként mutatta be, arra figyelmeztetve, hogy a kötelező hadkötelezettség háborús intézkedésként értendő, ezért Magyarországon nem időszerű. Azt is elmondta, hogy Brüsszel legerősebb béketábora jelenleg a Patriots vezetése alatt működik, és azzal érvelt, hogy egy esetleges orosz-amerikai megegyezés jelentősen csökkentheti az eszkaláció kockázatát.
A belgazdasági politikára térve Orbán egy sor korábban bejelentett intézkedést sorolt fel, köztük a családi adókedvezmények megduplázását, a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét, a minimálbér emelését, a társaságiadó-csökkentési programot, a 14. havi nyugdíj bevezetését, valamint az Otthon Start Program folytatását. Megerősítette továbbá a fegyveres erők tagjainak hathavi pótlólagos fizetést, a tanárok fizetésének folyamatos emelését, valamint a kulturális, szociális és igazságügyi szektorban a béremelést. Új lakossági energiatárolási programot is bejelentettek.
Orbán azzal érvelt, hogy miközben a háború korlátozza a növekedési kilátásokat, a kormány a költségvetési hiányt és az államadósságot is kordában kívánja tartani, miközben továbbra is védi a háztartásokat. Ezt a megközelítést szembeállította azzal a vele ellentétes gazdasági logikával, amely a választókra helyezi a terhet, mondván, hogy kormánya által preferált modell olyan szereplők bevonása, amelyek többet tudnak viselni, mint például a bankok, a multinacionális cégek és az energiacégek.
A demográfiai politikával kapcsolatban Orbán elismerte, hogy Magyarországon az elmúlt években bevezetett kiterjedt családtámogatási intézkedések ellenére még nem sikerült demográfiai fordulatot elérni. Elmondta, hogy a magyar családpolitikának két elsődleges célja van. Először is arra törekszik, hogy a gyermeket nevelők anyagi életszínvonala ne legyen rosszabb, mint a nem nevelőké, megjegyezve, hogy ez a különbség jelentősen csökkent. Hozzátette: Magyarország közeledik ahhoz a ponthoz, amikor a két gyermeket nevelő nők egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót.
A második cél szerinte a születések számának növelése. Itt azonban biológiai korlátok elé néz a kormány, hiszen folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma. „A pénz önmagában nem elég” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy bár a kormány tud szabályokat és pénzügyi ösztönzőket adni, vannak egyértelmű határok, amelyeken túl az államnak nem szabad beavatkoznia. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a magánéletet tekintve Európa legliberálisabb társadalmai közé tartozik, azzal érvelve, hogy az emberek erősen ellenállnak az állami beavatkozásnak a személyes döntésekbe. Orbán hozzátette: bár a demográfiai helyzet nem javult, romlása lelassult, becslése szerint Magyarország családpolitikája nélkül ma mintegy 200 ezerrel kevesebb gyerek lenne az országban.
A migrációt az „új korszak” másik nagy problémájaként azonosították. Orbán elutasította az EU migrációs paktumának végrehajtását, megjegyezve, hogy Magyarországnak évente 23 ezer menedékkérelmet kellene feldolgoznia, 10 ezer ember befogadására alkalmas létesítményt létesíteni, valamint 350 olyan migránst fogadni, akik az unióban máshonnan folyamodtak. „Egyetlen migránst sem fogadunk be. Nem építünk migránstáborokat, és nem változtatunk a határvédelmi rendszerünkön” – mondta a kormányfő, kitartva amellett, hogy Magyarország ne váljon bevándorlóországgá, és ne fogadja el, hogy Brüsszel döntse el, „kivel élünk együtt”.
Azzal érvelt, hogy a 2015-ös migrációs válságból való kimaradás döntő pillanat volt Magyarország számára, és szerinte az ország vállalta a Brüsszeli ellenállás politikai és pénzügyi költségeit. Azt is felvetette, hogy Magyarország hosszabb távon több olyan nyugat-európai polgárt vonzhat, aki olyan közrendet és társadalmi környezetet keres, amely máshol erodálódott – ezt a nem Európán kívüli bevándorlástól eltérő demográfiai tendenciaként fogalmazza meg.
Az energiapolitika kapcsán Orbán bírálta az EU gáz- és olajszabályozását, különös tekintettel az orosz szállítmányokkal való kapcsolatok megszakítására vonatkozó tervekre, amelyek szerinte károsak lennének Magyarországra nézve. Bejelentette, hogy a kormány jogi lépéseket fontolgat az Európai Bizottság ellen, arra hivatkozva, hogy a kereskedelempolitika leple alatt szankciókat vezetnek be, és az energiamixre vonatkozó döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak. Politikailag Magyarország azon dolgozik, hogy megdöntsék a jelenlegi uniós energiaszabályokat, és reményét fejezte ki, hogy 2027-re véget ér a háború, új egyensúly alakul ki Oroszország és Ukrajna között, és feloldhatják a szankciókat. Orbán szerint a jelenlegi uniós árszabályozás körülbelül 20 százalékkal növeli az energiaköltségeket Európában.
Egy Új Valóság
Orbán kitért a venezuelai fejleményekre és azok nemzetközi normákra és energiapiacokra gyakorolt hatásaira is. Azzal érvelt, hogy a nemzetközi jog értelme és gyakorlati ereje megváltozott, a nagyhatalmak egyre inkább félreteszik ezt a döntéshozatal során. Magyarország nem kíván globális erkölcsi ítéletet alkotni a venezuelai elnök elfogását eredményező amerikai hadműveletről, hozzátéve, hogy Budapest szempontjából a fejlesztés előnyös. Azzal érvelt, hogy a nemzetközi jog soha nem biztosított érdemi védelmet Magyarországnak, hozzátéve, hogy Brüsszel ehelyett Magyarország ellen használta fel. Ezzel összefüggésben feltette a kérdést, hogy Magyarországnak miért kell sajnálkoznia egy új valóság megjelenése miatt.
Orbán a kábítószer-államok összeomlását pozitív hírnek minősítette a kábítószer-kereskedelem elleni globális erőfeszítések fokozódásával összefüggésben, miközben kiemelte az energiapiaci vonzatokat is. Érvelése szerint komoly esély van arra, hogy Venezuela kordában tartása hozzájárulhat egy kedvezőbb globális energiaár-környezethez. Orbán ezt az általa az Egyesült Államok újraiparosítási programjának és a modern technológiák energiaintenzitásával hozta összefüggésbe, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak és Magyarországnak is érdeke az olcsóbb energia. Elmondta, hogy Magyarországnak „át kell jutnia” 2032-ig – amikor várhatóan Paks II lesz elérhető –, miközben időközben megfizethető energiát kell biztosítani. Közölte azt is, hogy Magyarország megvétózta, vagy megtagadta a közös uniós álláspont elfogadását Venezuelával kapcsolatban, szuverén külpolitikai kérdésként fogalmazva meg a döntést.
Orbán azt is elmondta, hogy Magyarországnak közvetlen ismeretei vannak a venezuelai viszonyokról, megjegyezve, hogy az elmúlt években több százan menekültek Magyarországra az országból. Elmondta, hogy a távozók beszámolói – köztük a közvetlen tapasztalattal rendelkező magyarok – világos képet adnak a kormánynak az ottani mindennapi valóságról. A kormányfő szerint a menekülők közül is sokan megkönnyebbültek, hogy most változás történt. Venezuelát gyönyörű, gazdag és eredendően erős országként jellemezte, és azzal érvelt, hogy még jelentős jövő állhat előtte.
A transzatlanti kapcsolatokról tágabb értelemben Orbán hangsúlyozta, hogy szoros személyes kapcsolatai vannak Donald Trump amerikai elnökkel, és „sikeresnek” emelte ki tavaly októberi washingtoni találkozójukat. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenleg is dolgozik egy „pénzügyi pajzs”-megállapodáson – devizacsere-megállapodáson – Magyarország és az Egyesült Államok között, azzal érvelve, hogy válsághelyzetben Magyarország nem számíthat az EU-ra. Arra is rámutatott, hogy az amerikaiak továbbra is befektetési érdeklődést mutatnak Magyarország iránt, mint bizonyíték arra, hogy „Brüsszelen kívül is van élet”.
Az Európai Unióról Orbán azt mondta, Magyarországnak nem áll érdekében kilépni a blokkból, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés irracionális lenne egy akkora ország számára, mint Magyarország. Ugyanakkor azt állította, hogy az EU felbomlási folyamatán megy keresztül, amelyet belső ellentmondások és végrehajtási kudarcok vezérelnek – példaként hivatkozva a zöld átmenet irreális ütemtervére és a schengeni működési zavarokra. A Brexitet a nemzeti öntudat bátor érvényesülésének minősítette, de hozzátette, hogy Magyarország is azok közé tartozik, akiket megsértett az Egyesült Királyság távozása, és szerinte ez gyengítette a francia-német dominancia ellensúlyát. Magyarország stratégiai álláspontját úgy foglalta össze, hogy az EU-n belül és a NATO biztonsági ernyője alatt marad, miközben ragaszkodik a szuverén kül- és energiapolitikai döntéshozatalhoz.
Kínáról és a „keleti nyitás” politikájáról Orbán azt mondta, Magyarország következetesen támogatja az egy Kína elvét, és azt hosszú távú hagyománynak minősítette. Amellett érvelt, hogy Magyarország Kínát nem fenyegetésként, hanem nagy lehetőségként tekinti, és a közelmúltbeli kínai-magyar együttműködést kölcsönösen előnyös modernizációnak mutatta be, amely felkéri a magyar vállalatokat, hogy vegyenek részt Kína modernizációjában, a kínai szereplőket pedig arra, hogy vegyenek részt Magyarország gazdasági modernizációjában, beleértve a beruházásokat is. Orbán tévútra bírálta, hogy az EU Kínát „rendszerbeli riválisként” fogalmazza meg, és azzal érvelt, hogy a rendszerek elvont értelemben nem versengenek egymással, és a kormányzási modellek eltérő kultúrákból nőnek ki. Ebben az összefüggésben azt mondta, hogy a különböző politikai rendszerek univerzális modellekké való szintetizálására tett kísérletek hibás gondolkodást tükröznek. Hozzátette: jelenleg nem a Kína-barát politika a többségi álláspont az EU-n belül.
Döntő választás előtt
Orbán Szlovákiával kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Robert Fico vezette szlovák kormány által meghirdetett törvényhez fordult, amely szerint a Beneš-dekrétumok megtámadása börtönbüntetést vonhat maga után. Szólok a szlovák kiadónak ParaméterOrbán azt mondta, hogy a szlovákiai magyarság számíthat a magyar kormány támogatására. Elmondta, hogy a jogszabály nehezen értelmezhető, és megjegyezte, hogy bár az elmúlt hetekben sokan nyilvánosan bírálták a Beneš-dekrétumokat és a kollektív bűnösség elvét, ennek eddig semmilyen jogi következménye nem volt.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendeletek alkalmazása jelenleg is folyamatban lévő, mintegy 1000 hektár mezőgazdasági területet érintő jogvitában, amely szerinte egyértelműen odafigyelést igényel. Orbán azt mondta, Magyarország elutasítja a kollektív bűnösség elvét, feltétel nélküli támogatást ígért a szlovákiai magyarságnak, és kijelentette, hogy egyeztetni fog Ficóval, ha teljes mértékben megérti a helyzetet.
Orbán úgy ábrázolta a közelgő parlamenti választást, mint aközött, hogy a „magyar út” folytatása, vagy az általa „brüsszeli út”-ra való átállás. Bírálta a Tisza-párt körüli gazdaságpolitikai gondolkodásmódot, amely Brüsszel elvárásait tükrözi, a kampánykörnyezet pedig 2022-re emlékeztet, állítása szerint az ellenzéki oldalon ugyanazok a befolyási körök tértek vissza. Orbán egyben kizárta a miniszterelnöki vitát Magyar Péterrel, és kijelentette, hogy 2026-ban is ő marad a Fidesz–KDNP miniszterelnök-jelöltje, azzal érvelve, hogy táborán belül nem találtak jobb alternatívát. Orbán visszautasította azokat a sajtóértesüléseket is, amelyek azt sugallják, hogy Magyarország a parlamenti rendszerről az elnöki rendszerre való átállást fontolgatja.
The post Orbán nagy sajtótájékoztatóval kezdi 2026-ot, dicséri a kialakulóban lévő „Nemzetek Kora” Világrendet appeared first on Magyar Konzervatív.
