Orbán Viktor miniszterelnök élesen bírálta Ukrajna közelmúltban Magyarországgal szembeni ellenséges fellépését, és óva intett Budapest zsarolási kísérleteitől a szombati debreceni háborúellenes nagygyűlésen tartott beszédében.
Orbán a Főnix Csarnokban beszélt arról, hogy Magyarország számos kérdésben nyitott az Ukrajnával való megegyezésre, de soha nem fogadja el a nyomás alatt lefolytatott tárgyalásokat. „Magyarország sok kérdésben hajlandó megegyezésre jutni Ukrajnával, de ezt soha nem fogjuk megtenni a zsarolás terhe alatt. A zsarolás minden formáját elutasítják” – mondta a miniszterelnök.
Orbán kijelentésére az orosz kőolajat ukrán területen keresztül Magyarországra szállító Druzsba olajvezeték körüli feszültség közepette hangzott el. A kulcsfontosságú útvonalon áthaladó tranzitot Kijev január 27-e óta leállítja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban kijelentette, hogy Ukrajnának nincs politikai akarata sem Magyarország, sem Szlovákia felé az olajáramlás újraindítására. Orbán kifejtette, ezzel Kijev gyakorlatilag politikai konfliktust nyitott Magyarországgal.
„Ahelyett, hogy az oroszok ellen harcoltak volna… nyugati irányú konfliktust nyitottak Magyarország ellen” – mondta Orbán. „Nem gondolhatták volna, hogy blokkolják Magyarország olajellátását, mi pedig csak ülünk itt, és a hüvelykujjainkat forgatjuk.”
A miniszterelnök szerint Magyarországnak megvan a maga stratégiája az ukrán zsarolás ellen. „Ahogy az ukránoknak van egy tervem, nekem is van egy tervem a zsarolás leküzdésére” – mondta, hozzátéve, hogy Kijevben hamarabb fogy el a pénz, mint Magyarországnak az olaj.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország számára egzisztenciális kérdés a Druzsba vezeték újranyitása. „Meg kell nyernünk ezt a harcot az olajvezeték újbóli megnyitásáért” – mondta, kifejezve bizalmát afelől, hogy a kormány stratégiája meghozza az eredményt, még az áprilisi parlamenti választások előtt is.
Az energiabiztonság – tette hozzá – központi eleme Magyarország gazdasági stabilitásának. Orbán az Ukrajnával való vitát a kormány által még 2013-ban bevezetett rezsicsökkentési rendszerrel hozta összefüggésbe, amely szerinte megvédi a magyar családokat az energiaköltségek drámai emelkedésétől.
A kormányfő a feszültség ellenére hangsúlyozta, hogy Magyarország tartózkodott azoktól a megtorló intézkedésektől, amelyek az egyszerű ukránokat sértenék.
Orbán arra figyelmeztetett, hogy az olaj- és gázblokádok egyaránt veszélyeztethetik ezt a rendszert. Emlékeztetett arra, hogy a háborúban korábban Ukrajna megzavarta Magyarország gázellátását azzal, hogy leállította az orosz gázt Ukrajna területén keresztül szállító vezetéket. Magyarország elkerülte a mélyebb válságot, mert a kormány korábban kiépített egy déli elkerülő útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy az orosz gáz Ukrajnán való áthaladás nélkül juthasson el az országba – mondta. „Ha Zelenszkijtől függött volna, ez nem létezne” – tette hozzá Orbán.
A kormányfő a feszültségek ellenére hangsúlyozta: Magyarország tartózkodott azoktól a megtorló intézkedésektől, amelyek az egyszerű ukránokat sértenék. Megjegyezte, hogy az Ukrajnában elfogyasztott áram mintegy 40 százaléka továbbra is Szlovákiából és Magyarországról futó távvezetékeken érkezik.
Orbán nem zárta ki az áramexport felfüggesztésének lehetőségét, de azt mondta, a kormány a Kárpátalján élő magyar kisebbség miatt eddig elkerülte ezt a lépést. „A mi ellenségünk nem az ukrán nép, hanem azok a vezetők, akik ellenünk fordították Ukrajnát” – mondta, hozzátéve, hogy az áramellátás megszakítását csak a legvégső megoldásnak tekintik.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a régió energiainfrastruktúrája továbbra is sebezhető. „Aki fel merte robbantani a németek tulajdonában lévő Északi Áramlat vezetéket, az képes erre délen is” – mondta Orbán, utalva arra, hogy a dél-európai vezetékek is célponttá válhatnak.
Orbán arról is beszélt, hogy a közelmúltban elfogtak egy páncélozott járműkonvojt, amely hatalmas mennyiségű készpénzt és aranyat szállított Magyarországon keresztül Ukrajna felé. A magyar hatóságok pénzmosási vizsgálatot indítottak a járművek leállítása után.
Miközben azt mondta, a hatóságoknak még mindig vannak megválaszolatlan kérdéseik, Orbán azt sugallta, hogy az ügy aggályokat vet fel az esetleges külföldi befolyás miatt. „Azt gyanítom, hogy Magyarországon sok Ukrajna-barát hang csak részben őszinte és szívből jövő; a másik része a zsebből jön – mondta. – És tudni akarom, hogyan kerül ez a pénz ezekbe a zsebekbe.
Ukrajna hosszú távú jövőjére térve Orbán erős szkepticizmusnak adott hangot az ország esetleges európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. „Nem tudjuk, mi lesz Ukrajna jövője, vagy egyáltalán létezni fog-e” – mondta, rámutatva az ország határait övező háborúra és bizonytalanságra. Ha Ukrajnát felveszik az EU-ba – figyelmeztetett: „Magyarország összes pénze Ukrajnába kerül”, miközben a tagállamoknak is növelniük kell hozzájárulásukat az újjáépítési és katonai programok finanszírozásához.
Orbán azt mondta, az EU-tagság helyett Magyarország olyan stratégiai partnerséget támogatna Ukrajnával, amely segíti annak gazdaságát, de nem biztosítja az EU-csatlakozással azonos jogokat.
Orbán a hét elején Zelenszkij elnök fenyegetéseire is reagált. – Az ilyen dolgok nem kellemesek – mondta. Hozzátette azonban, hogy aki felvállalja a nemzet vezetésének felelősségét, annak előre fel kell készülnie az ilyen kihívásokra, hogy „ne érjen meglepetés az úton”.
A miniszterelnök befejezésül megismételte, hogy Magyarország stratégiai célja továbbra is egyértelmű: kimaradni a háborúból, miközben megvédi az ország gazdasági stabilitását és energiabiztonságát.
„Európa háborúba vonul” – figyelmeztetett Orbán. Magyarországnak a „béke, nyugalom és stabilitás” helyének kell maradnia – mondta.
The post Orbán miniszterelnök: Ukrajna ‘nyugati irányú konfliktust’ nyitott Druzsba-blokáddal appeared first on Magyar Konzervatív.
