Orbán Viktor magyar miniszterelnök lángoló beszédet mondott október 23-án Budapesten az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából, heves bírálatokkal Brüsszelt és ismételten felszólította Magyarországot, hogy maradjon „magányos hang a békéért” Európában.
Orbán a Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenet után a Kossuth téren összegyűlt több tízezer szurkolóhoz fordulva „Európa legnagyobb hazafias mozgalmának” minősítette a demonstrációt, és kijelentette, hogy meg tudja védeni Magyarországot „a liberális korszel és a brüsszeli elnyomókkal szemben”.
Köszönetet mondott a támogatóknak, hogy „Magyarország keresztény, konzervatív és nemzeti kormányát 16 éven át hatalmon tartják”, méltatta őket, hogy „Európa egyetlen migránsmentes nemzeteként” tartják fenn az országot, és „megvédik a gyerekeket a természet és a teremtés rendjével ellentétes ideológiáktól”. A kormányfő azt mondta, „Portugáliától Litvániáig irigyelnek minket”, amiért szilárdan kiálltunk a hagyományos értékek mellett, és hozzátette, hogy a magyarok „időben felébredtek” és „kitartották a sarat”.
Az 1956-os felkeléssel történelmi párhuzamot vonva Orbán úgy fogalmazott, hogy „nem csak Magyarország, hanem a világ fordulópontja”. Azzal érvelt, hogy a forradalom olyan későbbi mozgalmakat inspirált, mint a prágai tavasz, a lengyel szolidaritás és a berlini fal leomlása. „Az egész világ hallotta a magyar lélek szívverését” – mondta. „1956 az emberi méltóság ünnepe. Minden nemzetnek joga van szabadságban, méltóságban és békében élni.
Orbán Magyarország jelenlegi álláspontját szembeállította azzal, amit a nyugati engedelmességnek nevezett a destruktív ideológiáknak, és kijelentette, hogy „a szabadság nem ajándék vagy nem kegyelem, hanem elnyerhető jog”. Megismételte, hogy Magyarország továbbra is ellenáll „Brüsszel gyarmati logikájának”, amelyet azzal vádolt, hogy Ukrajna pusztításából profitálni akar, miközben aláásta a nemzeti szuverenitást.
A külpolitikára térve a miniszterelnök azzal vádolta az Európai Uniót, hogy „háborúba rántja Európát”, és megalakítja „a hajlandók koalícióját – hajlandó másokat meghalni”. „Ez nem a mi háborúnk, de tönkreteszi az életünket” – jelentette ki, az uniós politikát hibáztatva a konfliktus elhúzódásáért. „Mindenki tudja, hogy ha Donald Trump lett volna az elnök, ez a háború soha nem tört volna ki” – mondta Orbán, és azt állította, hogy Brüsszel „saját háborúvá változtatta az ukrajnai háborút”, és 185 milliárd eurót költött „egy reménytelen konfliktusra”.
„Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol meg lehet teremteni a békét – és készek vagyunk rá”
Arra figyelmeztetett, hogy az EU „milliárdokat akar még kivonni az adófizetőktől”, és „háborús jóvátételre” készteti a magyarokat. „Ukrajna többé nem szuverén, független vagy autonóm; sorsa már mások kezében van” – jelentette ki, elutasítva Magyarország „háborús koalícióba” való integrálását. „A keresztény erkölcs és a józan ész békét követel” – tette hozzá. „Magyarország nem lesz tagja egyetlen háborús koalíciónak sem. Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét meg lehet teremteni – és készek vagyunk erre.
Orbán ugyanakkor vörös vonalat húzott Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán, mondván: „Azt akarjuk, hogy Ukrajna az EU partnere legyen, de nem fogunk ugyanahhoz a szövetséghez tartozni”. Figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági integráció elmélyülése sérti Magyarország érdekeit, és megismételte, hogy Budapest „jelenlegi formájában” ellenzi a lépést.
A miniszterelnök a jövő évi európai parlamenti és hazai választásokat történelmi választásként fogalmazta meg „háború vagy béke” között. Azzal érvelt, hogy „Brüsszel és magyar meghatalmazottjai háborút hoznak Magyarországnak”, és „az ellenzék támogatása a háború támogatását jelenti”.
Orbán a magyar fiatalokhoz szólítva arra buzdította őket, hogy kapcsolódjanak vissza nemzeti gyökereikhez: „A nagyszüleid meghaltak az igazi Magyarországért és az igazi szabadságért. Légy büszke arra, hogy magyar vagy. A hazád vár.
Felidézve a két világháború áldozatait, megfogadta, hogy Magyarország nem fogja megismételni korábbi hibáit. „Nem maradhattunk ki az első két nagy háborúból, de ebből kimaradunk” – mondta. Beszéde végén Orbán megerősítette Magyarország eltökéltségét függetlensége megvédése mellett: „Nem térdelünk le, és mindig van néhány trükk a tarsolyunkban. A birodalmi biztosok elmentek, a szovjetek elmentek, az IMF hazament, a migrációpárti brüsszeli bürokraták pedig visszavonultak. Egyikük sem tudott elnyelni minket.
„Aki nemet mond a háborúra, velünk van” – jelentette ki Orbán hangos taps mellett.
„Aki magyar, békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk oda a pénzünket, nem adjuk oda a fegyvereinket, nem fogunk háborúzni, és nem halunk meg Ukrajnáért – de élünk Magyarországért.
Befejezésül ígéretet tett arra, hogy „2025-ben Budapest lesz az európai béke fővárosa”, és kijelentette: „Az Európai Uniót akarjuk, de nem Brüsszelt. Szabadságot és békét akarunk.
The post Orbán miniszterelnök: „Nem halunk meg Ukrajnáért, de élünk Magyarországért” appeared first on Magyar Konzervatív.
