Orbán Viktor magyar miniszterelnök „az európai törvény szisztematikus erőszakkal” vádolta meg az Európai Bizottságot, miután Brüsszel úgy döntött, hogy vészhelyzeti záradékot vezet be az Európában tartott orosz vagyon határozatlan időre történő letiltására. Mivel a Bizottság a 122. cikkre hivatkozott, az orosz vagyont minősített többséggel zárnák le, a szokásos szankciórendszerben megkövetelt egyhangúság helyett.
Új – és erősen megkérdőjelezhető – értelmezésében a Bizottság azzal érvelt, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió által kiváltott lökéshullámok „komoly gazdasági hatást” okoztak az EU egészére nézve, „komoly ellátási zavarokat, nagyobb bizonytalanságot, megnövekedett kockázati felárakat, alacsonyabb befektetéseket és fogyasztói kiadásokat”, valamint drasztikus támadásokat és dezinformációs kampányokat váltottak ki. „Sürgősen meg kell akadályozni, hogy pénzeszközöket Oroszországba utaljanak, hogy korlátozzuk az Unió gazdaságát érő károkat” – áll a javaslatban. A 122. cikkelyt korábban olyan gazdasági vészhelyzetek kezelésére használták, mint a Covid-19 világjárvány.
A Bizottság indoklása ellenére azonban a befagyasztott vagyonnak semmi köze az uniós tagállamok gazdasági helyzetéhez. A 122. cikkelyt kizárólag azért alkalmazták, hogy előkészítsék az utat a rendkívül vitatott 165 milliárd eurós kölcsön számára Ukrajnának – amely nem tagja az Uniónak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök javaslata szerint a 165 milliárd eurós jóvátételi kölcsön 25 milliárd eurónyi immobilizált orosz állami vagyont tartalmaz magánbankszámlákon az egész blokkban, a belgiumi Euroclear bankban tartott 140 milliárd euró mellett. Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a kölcsönt, ha Oroszország véget vet a konfliktusnak és fizet háborús jóvátételt – ez valószínűtlen forgatókönyv.
A jóvátételi hitelen belül 115 milliárd eurót irányoztak elő Ukrajna védelmi iparának finanszírozására, 50 milliárd euró pedig Kijev költségvetési szükségleteit fedezné. A fennmaradó 45 milliárd eurót a G7-ek Ukrajnának nyújtott hitelének visszafizetésére fordítanák 2024-től.
„Ma a brüsszeliek átlépik a Rubicont” – írta a bejelentésre reagálva az X-en Orbán Viktor, von der Leyen jóvátételi hitelprogramjának egyik kritikusa. „Délben írásbeli szavazásra kerül sor, amely helyrehozhatatlan károkat okoz az Uniónak” – tette hozzá. Orbán szerint az egyhangúság követelményét eltörlő eljárás „egyértelműen törvénysértő”, vagyis a mai döntéssel „lejár a jogállamiság az Európai Unióban”, és Európa vezetői „a szabályok fölé helyezik magukat”. „Az Európai Unióban a jogállamiságot a bürokraták uralma váltja fel” – folytatta Orbán, hozzátéve, hogy „egy brüsszeli diktatúra vett erőt”.
„Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a törvényes rend helyreállításáért” – zárta szavait Orbán.
Az orosz jegybanki eszközök határozatlan időre történő befagyasztása elhárítja az Európai Bizottság tervének egyik kulcsfontosságú eljárási és politikai akadályát, mert a jelenlegi félévenkénti egyhangú megújításokat minősített többséggel elhatározott hosszú távú immobilizációval váltja fel. Ez megakadályozza, hogy egyetlen tagállam megvétózza a befagyasztást, stabilizálja a rendszer jogalapját, és csökkenti annak kockázatát, hogy az eszközök visszakerüljenek Oroszországba. A nagyobb bizonyosság kifejezetten arra irányul, hogy támogatást szerezzenek az olyan tétova kormányoktól, mint például Belgiumé, amely birtokolja a legtöbb vagyont, és jogi aggályokat vet fel.
Az EU tagállami vezetői a jövő csütörtökre, december 18-ra tervezett Európai Tanács csúcstalálkozóján döntenek a tervről.
The post Orbán miniszterelnök az EU-jog szisztematikus megerőszakolásával vádolja az Európai Bizottságot appeared first on Magyar Konzervatív.
