Orbán Viktor miniszterelnök a januári rezsiár-befagyasztásról, az energiabiztonságról, az uniós tervekről, Ukrajna finanszírozásáról és a hat hónapos fegyverbónuszról beszélt péntek délelőtt egy rádióinterjúban.
Orbán szerint a januári rendkívüli hideg miatt 30 százalékkal emelkedtek volna a lakossági rezsidíjak. Hangsúlyozta: a rezsicsökkentési program nélkül családok százezrei szembesültek volna fizetésképtelenséggel. Hozzátette: míg Magyarországon a mindennapok részévé vált a rendszer, addig a hasonló védelemmel nem rendelkező országok háztartásai háromszor-négyszer többet fizetnek.
A kormányfő elmondta: Magyarország rezsicsökkentési rendszere egyedülálló az Európai Unióban, ezért folyamatos támadások érik. Kifejtette: a szokatlanul hideg január után a kormánynak döntenie kellett, hogy csak a rászorulókat vagy minden fogyasztót segít. Tekintettel az energiafogyasztás és a számlázási rendszerek bonyolultságára, a kormány általános szabály mellett döntött a méltánytalanság elkerülése érdekében, és úgy döntött, hogy az összes fogyasztó energiaköltségének 30 százalékát fedezi.
Orbán szerint a rendszer belpolitikai és brüsszeli kritikával is szembesül. Emlékeztetett arra, hogy a baloldali ellenzék és a Demokratikus Koalíció kezdetben ellenezte ezt a politikát, újabban pedig a Tisza-pártiak kritizálják azt, azzal érvelve, hogy többet kellene fizetni az energiáért.
Szerinte a közelgő választások meghatározóak lesznek a rezsicsökkentés jövője szempontjából, figyelmeztetve, hogy a Brüsszel által támogatott kormány eltörölné. Orbán szerint az orosz gáz vásárlásának betiltása gyakorlatilag véget vetne a rendszernek, és két-háromszoros számlákhoz vezetne.
A kormányfő elmondta, hogy három kulcsfontosságú tárgyalást folytatott: az orosz gázszankciók alóli felmentés biztosítása az amerikai elnök részéről, megállapodás az orosz elnökkel a szállítások folytatásáról, valamint a Türkiye-vel a tranzitútvonalak biztonságáról. Hozzátette: Brüsszel tervei szerint 2027-től teljesen betiltják az orosz gázt.
Orbán az ukrán külügyminiszter bírálatára reagált, aki szerint a magyar miniszterelnök veszélyes a magyarokra. Azzal érvelt, hogy Brüsszel és Kijev között koordináció van, azt állítva, hogy az energetikai intézkedéseket Ukrajna támogatása indokolja. Elmondta, hogy az energiapolitika nemzeti hatáskör, és az EU a kereskedelempolitika leple alatt hatékonyan alkalmaz szankciókat.
Hozzátette: Magyarország nem hajlandó fegyvert vagy csapatokat küldeni Ukrajnába, és nem támogatja a feltétel nélküli pénzügyi támogatást. Állítása szerint Ukrajna több százmilliárd eurót kér az EU-tól, amihez vagy közös hitelfelvételre, vagy magasabb tagállami hozzájárulásokra lenne szükség. Felhívta a figyelmet, hogy ez a családtámogatás vagy a 13. havi nyugdíj csökkentését vonná maga után.
Ukrajna esetleges EU-csatlakozását is elutasította, mondván, az háborút hozna Európába, és súlyos gazdasági következményekkel járna Magyarországra nézve. Hozzátette: Magyarország együttműködik Csehországgal és Szlovákiával, amelyek szintén ellenzik e költségek viselését.
A védelmi kiadásokról Orbán azt mondta, hogy a rendfenntartók és a katonák megérdemlik a hat hónapos fegyverbónuszt, hiszen vállalják, hogy életük kockáztatásával is megvédik az országot. Mint mondta, munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen, és ezt anyagilag is el kell ismerni.
The post Orbán miniszterelnök beszél az energiabiztonságról, Ukrajnáról és a fegyverbónuszról appeared first on Magyar Konzervatív.
