Kapu Tibor űrhajós adott interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán Budapesten a Mandiner díjátadó gálán, ahol érdekes beszélgetést folytattak a nyugati világ polarizálódásáról. Orbán kifejtette, hogy ez inkább a nyugati demokráciák kizárólagos jellemzője, semmint globális jelenség, hozzátéve: gyakori hiba, hogy a nyugati politikai fejleményeket az egész világ számára mintaként kezelik.
„A világ nagy részén az ellenkező tendencia zajlik – az „erők hozzáadásának” korszaka” – mutatott rá. A kormányfő elmondta, hogy számos gyorsan fejlődő országban új gazdasági és társadalmi erőközpontok alakulnak ki, amelyek növekedést, szervezettséget és stabilitást teremtenek. Ezzel szemben a nyugati polarizáció nagyrészt a politikai és gazdasági kudarc következménye, valamint annak, hogy a modern demokratikus kormányzati modell nem képes hatékonyan működni a mai globális környezetben.
Orbán a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában csökken az életszínvonal, a családoknak többet kell dolgozniuk, hogy megtartsák korábbi életszínvonalukat. „A nyugati kormányzási modell nem teszi sikeressé azokat a társadalmakat, amelyekben megjelent” – mondta. Hozzátette: ha egy rendszer megbukik, a politikai verseny elkerülhetetlenül a megoldások felkínálása helyett a hibáztatás felé tolódik el, ami tovább mélyíti a megosztottságot.
„A nyugati polarizáció nagyrészt politikai és gazdasági kudarc eredménye”
Orbán azzal érvelt, hogy az európai demokráciák képtelenek választ adni korunk három kulcskérdésére: a háborúra, a migrációra és a gazdasági versenyképesség hanyatlására.
Megjegyezte, hogy Európa messze lemaradt a kutatás és fejlesztés, a technológiai haladás és a szabadalmak terén, miközben az olyan országok, mint Kína, mindenkit „egy mérfölddel vertek” versenyképességben. A miniszterelnök szerint ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem mélyebb, rendszerszintű problémák jelei.
Sikeres magyar rendszer
„Általános problémánk van a demokráciával és a demokratikus kormányzási rendszerrel, amely sikertelenül csak a bűnösök felkutatásával tud politikai támogatást szerezni, nem pedig megoldást kínál” – jelentette ki.
Orbán szerint a válasz nem a politikai retorikában rejlik, hanem az olyan kormányzási formák és konkrét intézkedések megtalálásában, amelyek a kor meghatározó kihívásait kezelhetik. Kijelentette: Magyarország 2010 óta olyan politikai és gazdasági rendszert épített ki, amely szerinte hatékony válaszokat ad a háború, a migráció és a versenyképesség kérdéseire.
„Szerencsések vagyunk, mert Magyarország sikeres ország, még akkor is, ha itthon és külföldön egyesek az ellenkezőjét akarják elhinni” – mondta. A kormányfő szerint a magyar modell egy stabil, erős, széles többséggel támogatott kormányra épül, amely „politikai akarattá alakítható”, „sikerteremtésre képes”.
Orbán összefoglalójában leszögezte: Magyarország sikeresen elkerülte a nyugati országokra jellemző „kudarcból fakadó polarizációt”, és a politikai polarizáció szintje Magyarországon alacsonyabb, mint számos nyugat-európai államé.
Új korok, új kihívások
A magyar űrkutatás jövőjét firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Hunor-program és Kapu Tibor sikeres küldetése hozzájárult ahhoz, hogy a magyarok ne vesztesnek, hanem nyertesnek lássák magukat. „A magyar politikai küldetés lényege – amit minden magyar kormánynak mérlegelnie kell –, hogy egy történelmileg vesztes pozícióból győztes nemzet legyen” – mondta.
A magyarok a Nobel- és Oscar-díjak számában, az olimpiai aranyéremekben és a labdarúgó-válogatott teljesítményében mérték a sikert – most az űrkutatás is csatlakozott ehhez a listához.
„A magyar kormánynak alkotmányos kötelessége és történelmi küldetése az űrkutatás támogatása”
Azzal, hogy 40 év után ismét űrhajósa van Magyarországnak, „mutatjuk, hogy jelentős súlyunk van egy olyan területen, amely egyre fontosabb szerepet fog játszani az emberiség jövőjének alakításában”. Emiatt – hangsúlyozta – a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége és történelmi küldetése az űrkutatás támogatása.
Felidézte, hogy az elmúlt években a kormány több döntést hozott a műszaki területeken végzettek számának növelése érdekében. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos friss elemzések ugyanakkor arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy sok jelenlegi munkahely megszűnhet vagy gyökeresen átalakulhat, vagyis Magyarországnak most fel kell készülnie erre az új korszakra.
Orbán hangsúlyozta, hogy a jövő munkaerőpiaca különböző típusú készségeket igényel, ezért az egyik kulcskérdés az, hogy milyen új technológiai és mérnökképzési formák szükségesek ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon.
The post Orbán miniszterelnök: „A nyugati polarizáció a demokratikus rendszerek csődjének tünete” appeared first on Magyar Konzervatív.
