Kissé növelte előnyét Orbán Viktor kormányszövetsége, a Fidesz–KDNP az ellenzéki Tisza-párttal szemben a március 15-i nemzeti ünnepen megtartott Békemenet után – derül ki a Nézőpont Intézet nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásából.
A felmérés eredményei szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz–KDNP a pártlistás szavazatok 46 százalékát szerezné meg, míg Tisza lenne a második 40 százalékkal. A keményjobboldali Szülőföldünk (Mi Hazánk) továbbra is stabil 8 százalékon áll, és a két nagy politikai erő mellett továbbra is az egyetlen párt, amely átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok előnyét elsősorban a támogatóik fokozott mozgósítása vezérli. A Fidesz-szimpatizánsok részvételi hajlandósága 86-ról 92 százalékra nőtt az előző felméréshez képest. Ezzel szemben a tiszai választók már akkor is erősen mozgósítottak, támogatóinak 98 százaléka jelezte, hogy biztosan részt venne a választáson.
„86-ról 92 százalékra nőtt a Fidesz-szimpatizánsok részvételi hajlandósága”
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékére Orbán és Magyar Péter ellenzéki vezető is gyűléseket szervezett bázisaik mozgósítására alig egy hónappal az április 12-re tervezett nagy téttel rendelkező országgyűlési választás előtt. Mindkét tömeg hatalmas volt, több százezerre tehető, ami az elmúlt 15 évben példátlan mértékű politikai elkötelezettséget jelez.
Orbán Viktor a Békemenetet követően a dél-magyarországi Kaposváron indította országos körútját, és kijelentette, hogy a Fidesz „nyerje meg a választást”, még mielőtt egy szurkolókkal megtelt főtér lesz.
A Nézőpont szerint úgy tűnik, hogy Orbánnak nagyobb tere volt a korábban kevésbé elkötelezett szavazók aktivizálására, miközben a teljes részvételi arány várhatóan a 8 millió körüli választópolgár 80 százaléka alatt marad.
Az elmúlt hetekben úgy tűnik, hogy a Fidesz visszanyerte az irányítást a kampány központi témái felett, mivel továbbra is fókuszban van a Druzsba vezeték ukrajnai olajblokádja. A felmérés szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is népszerűtlen a magyar választók körében, 64 százalékuk negatívan vélekedik róla, miután nyíltan megfenyegette Orbánt egy esetleges katonai akcióval, ha nem szünteti meg vétóját a kijevi 90 milliárd eurós uniós hitellel kapcsolatban – amit végül az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján sem tett meg.
Ezek a fejlemények ugyan nem gyengítették jelentősen a Tisza-partit, de úgy tűnik, hozzájárultak a Fidesz–KDNP előnyének szerény növekedéséhez.
A választást a dezinformációs vihar alakította
Ahogy a kampány az utolsó szakaszába lép, a választásokat övező információs hadviselés soha nem látott mértékűre fokozódik, és mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy külső szereplők támogatják, akik befolyásolni akarják az eredményt.
Az Európai Bizottság a közelmúltban állítólagos orosz beavatkozásra hivatkozva aktiválta a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) kapcsolódó gyorsreagálású rendszert. A mechanizmus koordinálja az olyan közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook és a TikTok a civil szervezetekkel és a „tényellenőrzőkkel”, hogy meghatározzák, mely tartalom maradhat online, és melyiket kell eltávolítani. A rendszer az április 12-i választások után egy hétig aktív marad.
Napokkal az aktiválása után a Facebook korlátozta Orbán hatókörét, ami hasonló beavatkozást jelez, mint a 2024-ben megsemmisített román elnökválasztáskor.
„Példátlan mértékűre fokozódik a választás körüli információs hadviselés”
Eközben Orbán ellenzéke – belföldön és európai szinten is – azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik a választásokba a magyar miniszterelnök támogatása érdekében. Ezek az állítások a magyar sajtó beszámolóján alapulnak Direkt36amely azt állította, hogy orosz katonai hírszerző tiszteket telepítettek Magyarországra. A nyugati mainstream média gyorsan felkapta és felerősítette a történetet, annak ellenére, hogy a cikkben hivatkozott névtelen forrásokon kívül semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem támasztja alá az állításokat.
Sőt, Ukrajna március 18-án azzal vádolta Magyarországot, hogy segített egy, a kárpátaljai magyar közösséget célzó orosz dezinformációs akcióban a választások befolyásolása érdekében.
Orbán a vádakat visszautasítva rámutatott az Európai Bizottság és Ukrajna hasonló beavatkozására, azt állítva, hogy támogatják Magyart és a Tisza-pártot kormánya megbuktatása érdekében. A magyar kormányfő szerint titkosszolgálati jelentések arra utalnak, hogy a Tisza-párt forrásokat kap Kijevtől, mivel Ukrajna az ország EU-tagsága elleni határozott álláspontjával, a Kijevnek nyújtott további uniós pénzügyi és katonai támogatással, valamint az orosz energetikai szankciókkal igyekszik aláásni a magyar közigazgatást.
The post Orbán meghosszabbítja az éllovas ellenzéket, miközben a kampány végső fázisába lép appeared first on Magyar Konzervatív.
